Kastoria Görögország északi részén, 650 méter magasan, a Vitsi és a Grammos folyók által határolt területen, az Orestiada-tó partján terül el.
Különleges, varázslatos táj ez, mely minden évszakban más-más arcát mutatja.
Mi most erről a gyönyörű területről hoztunk egy kis ízelítőt.
Videó: Youtube - Kastoria Studio trasias
Kép: www.greekreporter.com
Hios elhagyott lepratelepét felújítják, és a görög sziget történelmének egyik központi helyszínévé kívánják tenni.
A modern Hios városától néhány kilométerre északra található egy elhagyatott épületsor, amely évszázadokon át lepratelepként szolgált. Több mint 67 évvel azután, hogy az intézet elnéptelenedett, sor kerül a felújítására.
Az elhagyatott épületek olykor hátborzongató, gyakran megrendítő betekintést nyújtanak történelmükbe. Ha nem látnánk a betört ajtókat, a lecsupaszított, rozsdásodó ágyakat és a korhadó padlódeszkákat, tévesen azt hihetnénk, hogy ezeket az épületeket viszonylag nemrég hagyták el.
Pedig az utolsó beteg 1957-ben lépett ki az intézet ajtaján, abban az évben, amikor Görögország összes lepratelepét bezárták, miután felfedezték a betegség elleni gyógyszert. Hellász leghíresebb lepratelepét a Krétához közeli Spinalonga szigetén találjuk. A görög Kulturális Minisztérium a közelmúltban jelentette be, hogy Spinalongát helyreállítják és kiállítótereket hoznak létre.
A hios-i lepratelep hat évszázadon keresztül folyamatosan működött, a betegek vagy Hios-ról, vagy az égei-tengeri szigetekről és Kis-Ázsia régióiból érkeztek oda. Az Oszmán Birodalom alóli felszabadulás utáni években a „legtisztább” és „legjobban vezetett intézményként” emlegették, amely kényelmet és teljes körű orvosi ellátást biztosított a betegeknek.
A kolónia - amelyet Lovokomeio-nak neveztek el, mivel a görög lova szó sebet jelent - 1378-ban nyílt meg, az első lepratelep volt Görögországban és az egyik első Európában. Célja az volt, hogy a leprában és más fertőző bőrbetegségekben szenvedőket elszigeteljék a társadalom többi tagjától, hogy elkerüljék mások megfertőzését. A ma már ismert baktérium okozta lepra eredete akkoriban még ismeretlen volt, ami tovább növelte a betegségben szenvedők megbélyegzését.
A hios-i kolónia a 19. században kezdett hanyatlani, amikor a sziget a görög függetlenségi háború heves harcainak központjává vált. Az 1822-es hios-i mészárlás volt talán a legnagyobb atrocitás, amelyet az oszmánok a görög függetlenségi háború alatt a görögök ellen elkövettek. A 120 000 fős lakosság mintegy háromnegyedét megölték, rabszolgasorba taszították vagy betegségben haltak meg, miután több ezer török csapat szállt partra a kelet-égei szigeten, hogy véget vessen az oszmán uralom elleni lázadásnak.
A század közepére Hios nagyrészt elnéptelenedett, és a helyzetet tovább rontotta az 1881-es földrengés, amely közel 8000 ember halálát okozta.
A közelmúltban a hios-i önkormányzat nemzetközi építészeti pályázatot hirdetett a helyszín népszerűsítésére és újjáépítésére.
Kép: www.greekreporter.com
Az ókori görög város, Perga (görögül: Πέργη) központi szökőkútja közel 1800 év után ismét üzemel. A szökőkút, amely újra régi fényében pompázik, a város gazdag történelmi örökségének tanúbizonysága.
Perga a mai Törökország Antalya régiójában található, Kestros nevű szökőkútja pedig Hadrianus római császár uralkodása idején, a Kr. e. 2. században épült. Szerepe az volt, hogy a várostól három kilométerre fekvő Kestros, ma Aksu nevű folyóból származó vizet vezette el egy 700 méter hosszú csatornarendszeren keresztül.
A szökőkút ma is innen kapja a vizet, számolt be róla Dr. Aytac Donmez, az ókori Perga város ásatásainak helyettes vezetője a CNN Turknek nyilatkozva.
A szökőkút a város egyik legimpozánsabb építménye, amelyet egy fekvő alak díszít, amely Kestra, az ókori folyóisten ábrázolása. A környék ókori lakossága istenként tisztelte Kestra és a közeli Eurymedon folyóját.
A Kestros-kút restaurálása szakaszosan zajlik. Eddig csak száz métert állítottak helyre belőle.
A pergai helyszínen 1946 óta folynak ásatások, és a régészek jól megőrzött római kori műemlékeket tártak fel, köztük egy színházat, stadiont, fürdőt és oszlopokat. Az UNESCO 2009-ben felvette Pergát az ideiglenes világörökségi helyszínek listájára.
A helyi hatóságok arra számítanak, hogy a szökőkút helyreállítása új életet lehel a márványszobrairól híres Pergába, és még több látogatót és turistát vonz majd, akik tanúi akarnak lenni az egyedülálló ókori műemlék újjáélesztésének.
Kép: www.greekreporter.com
Perga ókori városa a mai Törökország területén, Antalya régióban fekszik.
Kezdetben a perzsák, majd az athéniak, majd ismét a perzsák uralma alatt állt.
Kr. e. 540-ben Pergát elfoglalta az Akhaimenida Birodalom, és I. Dareiosz uralkodása alatt a ióniai Satrapia része lett. Az ő ellenőrzésük alatt maradt egészen Kr. e. 333-ig, amikor Nagy Sándor seregével bejutott Pergába.
A város a Kr. e. 2. században virágzott, a tisztviselők saját érméket kezdtek veretni a város számára Artemisz görög istennő képmásával, akinek temploma a városon kívül, egy dombon állt. Perga híres lett az istennő imádatáról, minden évben számos fesztivált tartottak a tiszteletére.
A város a Szeleukida Birodalom része volt, mielőtt a Római Köztársasághoz csatlakozott volna. A rómaiak alatt Perga Anatólia egyik legszebb városává vált. Később a Bizánci Birodalom része lett, és Nagy Konstantin alatt a kereszténység jelentős központjává fejlődött.
Perga volt a szülőhelye Apollóniosz görög matematikusnak is, akit az ókori világ egyik legnagyobb matematikusának tartanak.
Ma egy gyönyörű lírai duettet mutatunk Nektek a méltán népszerű Kaiti Garbi és Dionisis Shinas előadásában.
Nektek hogy tetszik?
Videó: Youtube - PanikRecordsTube
Kép: Pixabay
Aki a tudást a tudás kedvéért választja, az főképp azt fogja választani, amelyik leginkább mondható tudománynak.
Kép: Pixabay
Görögország a világ 25 legijesztőbb helyének egyike az autósok számára - derül ki a brit Scrap Car Comparison magazin új tanulmányából.
A magazin 2000 autós megkérdezésével 10 különböző országban - az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Németországban, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban - végzett felmérést. A résztvevőket arra kérték, hogy egy 1-10-ig terjedő skálán (az 1 egyáltalán nem, a 10 pedig rendkívül ideges) értékeljék, mennyire éreznék idegesnek magukat, ha a világ 49 leglátogatottabb országából kiválasztott országban vezetnének.
Törökország, Magyarország, Görögország és Olaszország volt az a négy európai ország, amely a tengerentúli autósokat a legjobban megrémítette. Görögország a 23. helyen áll, 5,86-os pontszámmal, éppen csak megelőzve Olaszországot, amely 5,83-as pontszámot kapott.
„Görögország és Olaszország hírhedt kaotikus közlekedési viszonyairól és ősi, szűk utcáiról, amelyek rendkívül ijesztőek lehetnek az idelátogató autósok számára” - áll a tanulmányban.
Görögországban sok a keskeny, kanyargós út, különösen a szigeteken és a hegyvidéki területeken. Ezeken az utakon kihívást jelenthet a navigálás, különösen a terepet nem ismerők számára, és gyakran nincsenek biztonsági korlátok vagy leállósávok.
Ráadásul a vidéki és kevésbé lakott területeken az utak karbantartása hiányos lehet. A kátyúk, az egyenetlen felületek és a rosszul jelzett sávok veszélyesebbé tehetik a vezetést, különösen éjszaka vagy kedvezőtlen időjárási körülmények között.
Kép: Pixabay
Nagy valószínűséggel elmondható, hogy a görög olívaolaj ára 2025-ben csökkenni fog a 2024-es árakhoz képest. A csökkenés oka, hogy a 2023-as rossz termés után, ami a termék árát az egekbe emelte, 2024-ben nagyon jó évet zártak.
Jelenleg a görög olívaolaj átlagos termelői ára 5,3 euró literenként, míg 2023-ban jóval magasabb, 8 euró körül mozgott. Ez a szupermarketek polcain már 10 eurós literenkénti árat jelentett, amit egyes üzletek 14 euróig is felemeltek.
Az a bizonyos 17 literes fémdoboz, amelyben sok görög hagyományosan az éves olívaolaj-készletét vásárolja meg, az új szüretelésű olívaolajjal töltve jelenleg 120-140 euró közötti áron kapható. Tavaly ugyanebben az időben ez az ár megközelítette a 200 eurót.
Az olívaolaj-termelők szerint az eladási ár túl alacsony, tekintettel a megnövekedett termelési költségekre és a termésükkel kapcsolatos számos problémára.
Az Európai Bizottság közzétette a 2024/2025. évi olívaolaj-termelésre vonatkozó becsléseket, amelyek szerint az előző évhez képest 29 százalékos növekedés várható. Görögországban 43 százalékkal nőtt a termelés, elérve a 250 000 tonnát.
Minél hidegebb az idő, annál jobban vágyunk a jó melegbe, annál inkább tervezni kezdjük a következő nyaralást.
Mi most Krétáról hoztunk egy kis ízelítőt, és egyben jó szívvel ajánljuk, hogy látogassátok meg a szigetet.
Honlapunkon rengeteg Krétáról szóló cikket találtok.
Videó: Youtube - Drone Snap
Kép: Pixabay
Miután hosszas viták folytak arról, hogyan lehetne a mesterséges intelligenciát beépíteni az ország oktatási rendszerébe, Görögország hivatalosan is bevezeti azt az állami iskolákban.
Az AI4edu elnevezésű, az Európai Unió által társfinanszírozott kezdeményezés két interaktív oktatási asszisztenst vezet be: az egyik a diákoknak szóló Study Buddy, a másik pedig a pedagógusoknak szóló Teacher Mate.
A Study Buddy az iskolai tankönyvekbe integrált asszisztens, amely a diákoknak személyre szabott támogatást nyújt az interaktív tanuláson keresztül. A tanulmányi segédeszköz fogalmak magyarázatával, szövegek összefoglalásával, feladatok szerkesztésével, sőt a válaszok osztályozásával is segít. A Teacher Mate asszisztens a tankönyvi anyagot további tanítási eszközökkel kombinálja az óratervezéshez, a tananyagtervezéshez és a fogalmak magyarázatához. Emellett egy műszerfalat is tartalmaz, ahol a tanárok nyomon követhetik a diákok előrehaladását, teszteket készíthetnek és visszajelzést adhatnak.
Az AI4edu kezdeményezésben négy uniós tagállam hat szervezete vesz részt, köztük az Athina Kutató és Innovációs Központ (Görögország), a Ciprusi Egyetem és a Ciprusi Pedagógiai Intézet (Ciprus), a Drumcondra Oktatási Központ (Írország), az Ellinogermaniki Agogi (Görögország) és a Lulea Műszaki Egyetem (Svédország).
A CEO Initiative Forumon tartott beszédében Kyriakos Pierrakakis görög oktatási miniszter elmondta, hogy a kormány célja a fejlett technológiák és az AI-eszközök, például a személyi asszisztensek fokozatos beépítése a görög oktatási rendszerbe, hogy a tanulók fejlesztésre szoruló készségeit feltárják és a tanárokat folyamatosan tájékoztassák.