A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja

Kalimera Eger!

Alacsonyak a fizetések Görögországban

2025. január 29. - kalimeraeger

euro_pb.jpg

Kép: Pixabay

Az Európai Unió harmadik legrosszabbul fizetett nemzete a görög, náluk már csak Magyarországon és Bulgáriában alacsonyabbak a bérek - derült ki az OECD felméréséből.

A görögök nem csak az Európai Unióban tartoznak a legalacsonyabban fizetettek közé. Görögország a bérek vásárlóereje tekintetében az eurózóna tagállamai közül az utolsó helyen áll, közvetlenül Bulgária mögött. A magas munkanélküliség és az infláció, valamint Görögország lassú kilábalása a gazdasági válságból vélhetően a görögországi rendelkezésre álló jövedelem csökkenéséhez hozzájáruló tényezők közé tartozik.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint a görög háztartások rendelkezésre álló jövedelme 2009 és 2024 között 23,7 százalékkal csökkent, miközben az árak az egekbe szöktek.

Majdnem egy évszázad után visszatérnek a farkasok a Peloponnészoszra

wolf-8142720_1920.png

Kép: Pixabay

Miután csaknem egy évszázadra eltűntek a dél-görögországi Peloponnészoszról, a farkasok visszatértek a félsziget Taigetos-hegyére - jelentette be a Callisto görög környezetvédelmi szervezet.

A farkasok jelenlétét a Peloponnészoszon a Callisto által végzett környezetvédelmi kutatások révén csaknem száz év óta először sikerült tudományosan bizonyítani. A szervezet közleményében azt írta, hogy a 2024 novemberében stratégiai pontokon elhelyezett kamerák kilenc farkas (négy felnőtt és öt fiatal) jelenlétét rögzítették a Taigetos-hegység, az ókori Spárta melletti hegység területén. Ezen túlmenően jelenlétüket farkasnyomok és ürülék, valamint egy ugyanezen a területen egy autó által elütött, elpusztult farkasról készült fénykép is megerősítette, amelyet egy vadászszervezet mutatott be a Callistónak.

A farkasok az 1930-as évek végén tűntek el a Peloponnészoszról emberi beavatkozás miatt. A faj megerősített visszatérése a területre mérföldkőnek számít a biológiai sokféleség szempontjából Görögországban, mivel ez azt jelenti, hogy a természet lassan helyreáll. Ugyanakkor hangsúlyozza az emberi tevékenységek (például az állattenyésztés) és a vadon élő állatok védelme közötti egyensúly szükségességét is.

Bár már 2019 óta érkeztek jelentések arról, hogy a farkason visszatértek, a Callisto 2014-ben végezte el az első vizsgálatot. Két hónapon keresztül 14 automatikus kamerát használtak, amelyek a nap 24 órájában működtek. Ekkor azonban nem regisztrálták a farkasok jelenlétét.

Miután 2024 októberében 40 kecskét és egy kutyát öltek meg a területen, a Callisto tudományos csapatai négy automata kamerát helyeztek el az állatok megölésének helye körül, és novemberben összesen 30 kilométernyi erdei utat kutattak át. Nem sokkal később kiszúrták a farkasokat.

A környezetvédelmi szervezet a Taigetos-hegyen kívül a Peloponnészosz más részein is végzett további kutatásokat, de nem találtak arra utaló jeleket, hogy a farkasok újra megjelentek volna a félsziget más részein.

A Callistót 2004-ben alapította tudósok egy csoportja, akik a görög természet és vadvilág megőrzése és védelme mellett kötelezték el magukat. A szervezet fő céljai közé tartozik „a nagyragadozók, a medvék és a farkasok, valamint más veszélyeztetett vadon élő állatfajok populációinak és élőhelyeinek tanulmányozása, védelme és kezelése”.

A szervezet tudósai figyelemmel kísérik e ragadozók görögországi populációit, és segítik élőhelyük megőrzését azáltal, hogy fellépnek az állatok által lakott területeken történő nagyobb emberi beavatkozások - például ingatlanfejlesztések - ellen.

A Callisto szerint jelenleg 700 farkas él a görög szárazföld nagy részén, Boiótia régiótól északra (bár más becslések szerint körülbelül 1000). A farkas korábban az egész északi féltekén megtalálható volt, de - főként a kihalás szélére sodró szisztematikus vadászat miatt - elvesztette történelmi területének nagy részét.

Görögországban kis, egymástól elszigetelt falkákban él tovább, és jelenléte az állattenyésztéssel érintett területek közelében vagy a nagy, hegyvidéki hegyvonulatokban erősebb, ahol az emberi jelenlét nagyon korlátozott. A farkas természetes zsákmányállatainak, köztük a szarvasoknak, az őzeknek és a vaddisznóknak a megfogyatkozása arra kényszeríti a vadállatot, hogy közelebb költözzön azokhoz a területekhez, ahol a gazdák juhokat, teheneket és kecskéket tenyésztenek, és ez tovább súlyosbítja a farkasok és az emberek közötti viszonyt.

Görögország állatvilága hihetetlenül változatos. Az ország hegyvidéki régióiban, különösen az erdőkben medvék, vadmacskák, barna mókusok, sakálok, farkasok, rókák, szarvasok és hiúzok élnek. Kréta hegyvidéki régióiban él egy ritka vadkecskefaj, a kri-kri.

Görögországban 116 emlősfaj él, amelyek közül 57-et a veszélyeztetett fajok közé soroltak, köztük az ipiroszi barnamedvét. A barnamedvék, farkasok, kígyók és más veszélyeztetett fajok védelmére számos környezetvédelmi szervezet alakult, például az Arcturos, amely a vadon élő állatok és a természeti környezet megőrzéséért fáradozik.

A görög környezetvédelmi minisztérium nemrégiben újraértékelte az ország vörös listáját, és megállapította, hogy a Görögországban élő 11 500 veszélyeztetett állat-, növény- és gombafaj több mint egyötöde „kritikusan veszélyeztetett”, azaz a kihalás veszélye fenyegeti.

Megoldások Görögország vízproblémáira

faucet-3240211_1920.jpg

Kép: Pixabay

Görögország arról a lehetőségről tárgyal, hogy hatalmas sótalanító egységeket építsen Athén közelében, hogy megbirkózzon az országot tavaly sújtó példátlan szárazsággal.

A Mornos víztározó vízszintje, amely a várost csővezetékeken keresztül látja el vízzel, jelentősen csökkent. A fővárostól 200 kilométerre, nyugatra található tározó vízkészlete 30 százalékkal kevesebb a tavalyi évhez képest az EYDAP, az Attika régió vízellátó vállalatának adatai szerint.

A görög hatóságok különböző forgatókönyveket vizsgálnak a főváros vízellátási problémáinak megoldására elhúzódó aszály esetén, bár állításuk szerint a tározókban meglévő tartalékok még négy évig elegendőek.

Megkezdődtek a tárgyalások a nagy villamosenergia-termelőkkel, például a Public Power Corporationnel (PPC) és a Mytileneos csoporttal, akár négy sótalanító egység építéséről és működtetéséről Athén közelében. A sótalanítás nagy mennyiségű villamos energiát igényel.

Ha a PPC-vel folytatott tárgyalások folytatódnak, az egyik sótalanító egység a görög fővárostól délkeletre fekvő Lavrio területén épülhet meg. A többi egység a Korinthoszi-öböl környékén és a Mornos-ból Athénba vezető vízvezeték mentén épülhetne.

A görög hatóságok a vízhiány veszélyével szembesülve arra kérték az Athént körülvevő, a görög lakosság egyharmadának otthont adó Attika régió 3,7 millió lakosát, hogy fokozottan ellenőrizzék vízfogyasztásukat. Nem vezettek be korlátozásokat, de a médiában és a közösségi hálózatokon naponta szólítanak fel a mértékletességre.

A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy a sótalanításból származó vízfogyasztás költségei jelentősek, és elérik az 1 eurót köbméterenként, míg a sótalanításból származó vízfogyasztás csak 0,35 cent. Mindenesetre mindkét megoldás viszonylag időigényes, és legalább három évig tart, amíg működni fog.

A tisztviselők szerint a leggyorsabb és legelőnyösebb megoldás alacsony költséggel a víz átvezetése a Kremasta-tóból, Görögország legnagyobb mesterséges tavából. A tó Aetolia-Akarnania és Evrytania határán található.

Görög zene mindenkinek - 224. rész

Ma folytatjuk barangolásunkat A sziget zenésze című sorozat emlékezetes számai között, ma a Tyhero asteri című számra hívjuk fel a figyelmeteket, amely Szerencsecsillagot jelent. A dalt Orestis Halkias, a sorozat egyik szereplője adja elő.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - Beastly Humor

Giannis Antetokounmpo nyerte az NBA All Star Game szavazást

giannis_antetokounmpo_nba.jpg

Kép: NBA

Az NBA hivatalos honlapja szerint a Milwaukee Bucks játékosa, Giannis Antetokounmpo nyerte az NBA All-Star Game szurkolói szavazását.

Antetokounmpo a kezdeti problémák ellenére meglehetősen sikeres szezont tudhat maga mögött. Ő és a görög férfi kosárlabda-válogatott nem szerzett érmet a 2024-es olimpián, a negyeddöntőben kikaptak Németországtól. Giannis és a Bucks számára sem alakultak jól a dolgok. Jelenleg 17-14-es mérleggel állnak, és összességében a harmadik helyen szerepelnek.

Giannis továbbra is a csapat szupersztárja és gerince. Jelen állás szerint 25 mérkőzésen lépett pályára, átlagosan 35 percet játszott. Ő vezeti a klubot a pontszerzésben, meccsenként 32,6 pontot, 11,6 lepattanót átlagol, és 61 százalékos mezőnymutatóval dob. Összesen 875 percet játszott 815 pontjával ebben a szezonban.

Antetokounmpo azonban nemrég 4 meccset hagyott ki sérülés és betegség miatt, újév napján tért vissza a pályára, bár az Indiana Pacers ellen az első félidőben csak 4 pontot szerzett és fáradtnak tűnt. A Bucks megnyerte a mérkőzést, még úgy is, hogy 19 pontos hátrányban volt a Pacers ellen. 

A küzdelmek ellenére a Bucks megnyerte az NBA-kupát. Giannis tripla-duplát ért el (három támadó statisztikája is kétszámjegyű) és 26 pontot szerzett.

Görögország lett a világ legszebb országa

mykonos_8_pb_1.jpg

Kép: Pixabay

Görögországot választották a világ legszebb országának 2024-ben a US News and World Report globális felmérése szerint.

A kiadvány az első helyre Görögországot sorolta, amelyet Új-Zéland és Olaszország követ. Az első 10 legszebb ország között szerepel Svájc, Spanyolország, Thaiföld, Norvégia, Izland, Ausztrália és Ausztria.

Görögország szépsége a természeti csodák, a gazdag történelem és a vibráló kultúra magával ragadó keveréke. Az ország több ezer szigettel, kristálytiszta vizekkel, homokos strandokkal és festői öblökkel büszkélkedhet.

Az Olimposz hófödte csúcsaitól Thesszália termékeny síkságaiig Görögország változatos tájakat kínál. Fehérre meszelt falvak, kupolás templomok tarkítják a vidéket, bepillantást engedve a hagyományos görög életbe.

Görögország ad otthont a világ leghíresebb történelmi helyszíneinek, köztük az Akropolisznak, a Parthenonnak és az ókori Delphi városának. Görögország mediterrán éghajlatú, hosszú, forró nyarakkal és enyhe telekkel.

A görög kultúra a tudomány, a művészetek, a társadalomtudományok és a konyha területén is megkülönböztető identitást teremtett. Görögországban született meg a dráma és a színház, valamint olyan tudományágak, mint a politikatudomány. A görög ortodox az uralkodó vallás, de a vallási tolerancia az ország alkotmányában is szerepel.

Egyre drágább a lakhatás Görögországban

greece-4513852_1280.jpg

Kép: Pixabay

A görögök a rendelkezésre álló jövedelmük több mint egyharmadát költik lakhatási költségekre, ami az Európai Unió (EU) országai közül messze a legtöbb - derül ki az EUROSTAT által közzétett új adatokból.

Az EU statisztikai hivatala szerint 2023-ban a görögök a teljes rendelkezésre álló jövedelmük 35,2 százalékát költötték lakhatásra, míg az európai átlag 19,7 százalék volt. Görögországot Dánia követi 25,9 százalékkal és Németország 25,2 százalékkal. Alacsonyabb arányt jelent Svédország (23,9 százalék), Hollandia (22,9 százalék) és Bulgária (21,2 százalék).

Magyarország, Románia, Ausztria (19 százalék) és Finnország (19,3 százalék) közelebb áll az európai átlaghoz.

Az Európai Unióban a legkevesebbet Ciprus (11,6 százalék), Málta (12 százalék) és Szlovénia (13,8 százalék) polgárai fizetnek a lakhatásért.

Attika régiót - ahol Athén található - érinti leginkább a lakáspiaci válság, amely a piaci szakértők szerint még 2025-ben is folytatódni fog. Amióta az ingatlanpiac 2017-ben elkezdett talpra állni, a vásárlási árak az egekbe szöktek, 90 százalékkal emelkedtek.

A bérleti piac is küzd, mivel a bérleti kínálat korlátozott, és az árak is az egekbe szöktek, az elmúlt öt évben 50 százalékkal emelkedtek. A rövid távú bérbeadás széles körű jelenléte az olyan platformokon, mint az Airbnb, különösen Athén központjában, valamint a kihasználatlanul álló ingatlanok ezrei hozzájárulnak a görögök bérleti díjhiányához.

Ugyanakkor a görög bankok továbbra is korlátozzák jelzáloghitel-kínálatukat, ami az átlagos görögök számára meglehetősen elérhetetlenné teszi az ingatlanvásárlást.

Miközben a görögök szerint a lakásárak és a bérleti díjak az egekbe szöknek, Hellász több részén nagy az érdeklődés a külföldi vásárlók részéről.

A külföldi befektetők, a digitális nomádok és az arany vízumot igénylők a lakáspiacon egyre nagyobb rést képeznek. A hitelintézetek a gazdasági adatok alapján azt jósolják, hogy 2024-ben a lakásárak elérik a 2008-as csúcsot. Ez egy évvel a görög gazdasági válság kezdete előtt volt.

A lakásárak 2023-ban kétszámjegyű növekedést mutattak. Attika régió és Szaloniki tágabb környéke továbbra is a legnépszerűbb területek az országban, bár az eladások volumene a magas árak miatt részben visszaesett.

A Global Property Guide szerint a görög ingatlanárak továbbra is gyorsulnak a külföldi lakásvásárlók nagy kereslete miatt. Ezzel párhuzamosan a fokozatos gazdasági növekedéssel együtt járó építési tevékenység is erősödik.

Tudósok ismét megkongatják a vészharangot az éghajlatváltozás miatt Görögországban

sun-1494070_1920.jpg

Kép: Pixabay

Görögország az éghajlatváltozás epicentrumában van, és 2024-ben az ország nemcsak a valaha feljegyzett legmelegebb évét élte át, hanem egész évben az átlagosnál magasabb napi hőmérsékletet mértek - derül ki egy új tanulmányból.

Az időjárással és éghajlattal foglalkozó görög tudományos hírportál, a Climatebook szerint a tudósok a meteorológiai adatokat elemezve megállapították, hogy Görögországban 2024-ben az átlagos hőmérséklet a napok 77 százalékában meghaladta az 1991-2020 között mért napi átlagot. Ez azt jelenti, hogy az év 366 napjából 282 napon volt emelkedés.

Görögországban 1890-ben kezdték el hivatalosan vezetni a hőmérséklet-nyilvántartást. Az elmúlt évtizedekben a tudósok az éghajlatváltozás miatt országszerte folyamatos hőmérséklet-emelkedést regisztráltak.

A Climatebook tudományos csoportja azt is megállapította, hogy a 2023-2024-es téli szezon volt a valaha mért legmelegebb Görögországban, 2024-ben pedig 0,7 Celsius-fokkal volt melegebb 2023-hoz képest.

„A Görögországban az elmúlt években tapasztalt magasabb hőmérséklet és az intenzívebb hőhullámok megerősítik azt az emelkedő [hőmérsékleti] tendenciát, amelyet már az előző évtized közepén észleltünk, és amelyről szinte biztosan feltételezhetjük, hogy a jövőben is folytatódni fog” - mondta Konstantinos Kartalis, az Athéni Egyetem professzora, az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület tagja az Athén-Macedón Hírügynökségnek.

Kartalis professzor elmagyarázza, hogy mivel a tengerszint hőmérséklete az elmúlt 40 évben szisztematikusan emelkedett a Földközi-tenger térségében, a levegő hőmérsékletének emelkedése miatt több vízgőz keletkezik, amely a légkörben marad. „Ennek eredményeként - bár ez oximoronként hangozhat, hiszen ezzel egyidejűleg a szárazság is növekszik - megnő a nagy zivatarok lehetősége, és ennek következtében az árvizek lehetősége is” - teszi hozzá.

Kartalis professzor szerint egyes régiók érzékenyebbek az új időjárási körülményekre. Az árvízveszélyes területek közé tartozik Attika egy része, Közép-Macedónia, Közép-Tesszália nagy része, kisebb területek a Peloponnészoszon, valamint olyan nagyvárosok, mint Athén és Thesszaloniki.

Hőhullámokat leginkább Krétán, a Kikládoknál és a görög szárazföld keleti részén regisztráltak, amelybe Attika és Athén is beletartozik.

Kartalis professzor arra figyelmeztet, hogy a Földközi-tenger térségében és Görögországban a kombinált szélsőséges időjárási jelenségek gyakori előfordulása „riasztást jelent a polgári védelem számára, mivel a kialakuló éghajlati viszonyok egy sor új megközelítést igényelnek a környezet és az infrastruktúra fenntarthatóságát illetően”.

A görögországi tengerek az elmúlt 40 év legmelegebb hőmérsékletét érték el idén nyáron. A három görög egyetem által végzett tanulmány szerint a víz hőmérséklete meghaladta a 28 Celsius-fokot.

A szaloniki, az égei-tengeri és a trákiai egyetem kutatói a görög tengerek hőmérsékletére vonatkozó műholdas adatokat vizsgálták 1982-től napjainkig, és arra a következtetésre jutottak, hogy az egész Égei-, a Jón- és a Krétai-tengeren az elmúlt négy évtized legmagasabb hőmérsékletét regisztrálták 2024 nyarán.

A hőmérséklet-emelkedés különösen a mélyebb vizekben, egyes területeken akár 50 méter mélyen is megmutatkozott, és ez különösen aggasztotta a tudósokat. „Ez azt jelenti, hogy egy kumulatív jelenség van működésben” - mondta az athéni hírügynökségnek Vasilis Kolovoyiannis, az Égei-tengeri Egyetem oceanográfiai és tengeri biotudományok tanszékének egyik kutatója.

A Lonely Planet a Sarakiniko strandot a világ 5 legjobbja közé sorolja

sarakiniko_milos_gr.jpg

Kép: www.greekreporter.com

A görögországi Milos szigetén található Sarakiniko strandot a Lonely Planet a világ öt legszebb strandja közé választotta.

A Lonely Planet utazási szakértői által összeállított éves útikalauz országonként, városonként és utazási trendek szerint emeli ki a kötelezően meglátogatandó úti célokat.

A görögországi Sarakiniko strand az 5. helyen áll a világon.

A görögországi Milos szigetének északkeleti partján található Sarakiniko Beach a Kikládok egyik legikonikusabb és legpazarabb természeti látványossága. Híres egyedülálló, holdszerű tájáról, amelyet sima, fehér vulkanikus sziklaalakzatok jellemeznek, amelyek túlvilági megjelenést keltenek. A tengerpartot a szél és a hullámok által évezredek alatt megformált, erodált vulkáni sziklák alkotják. A ragyogó fehér sziklák éles kontrasztot alkotnak az Égei-tenger mélykék színével, drámai hatást keltve.

A terület viszonylag kicsi, és nem hagyományos homokos partvonallal rendelkezik, hanem inkább lapos sziklák és kis öblök kombinációjával.

A Lonely Planet úgy írja le Sarakiniko-t, mint „napfénytől kifakult vulkanikus sziklák sorát, amelyek az Égei-tenger egy kis mély türkizkék szakaszába merülnek”, kiemelve barlangjait, alabástrom szikláit, valamint napozásra és búvárkodásra való alkalmasságát. A tömeg elkerülése érdekében szeptemberben vagy októberben, illetve a főszezonban, a kora reggeli órákban ajánlják a látogatást.

Milos szigetéről bővebben ITT olvashattok.

süti beállítások módosítása