Kép: Pixabay

Kiváltképpen a filozófusnak szokása, hogy csodálkozzék. Nincs ugyanis más kezdete a filozófiának, mint ez.

Platón

Kép: Pixabay

A sziget zenésze forgatási helyszíne a legjobban mutató görög úti cél az Instagramon.

A görög tévéjáték tengerparti forgatási helyszíne, amelyet a Netflixen világszerte Maestro in Blue (A sziget zenésze) címmel vetítenek, a brit utazók a 2024-es év legjobban instagrammozható görög úti céljának választották, megelőzve a társjelölt Milos-t és a Meteorákat.

A nemzetközi elismerést kiváltó, három évadból álló romantikus sorozatot a Jón-tengeren, a Korfu közelében fekvő, aprócska Paxos szigetén forgatták, reflektorfénybe helyezve ezt a kevéssé ismert paradicsomi úti célt.

A díjat a Greek Travel Awards 2024 fényes londoni ünnepségén hirdették ki, amelyet Jonaphan Phang brit filhellén fotós, ételíró és a Next Top Model című valóságshow zsűritagja, Jonaphan Phang mutatott be.

A Greek Travel Awards immár harmadik éve népszerűsíti a görögországi úti célokra irányuló egész éves tematikus utazásokat.

A legjobb instagrammozható úti cél mellett a díjak további kilenc kategóriában is kiosztásra kerültek a görögországi tematikus turizmus területén. Nem meglepő, hogy a 2024-re kiosztott díjak közül hármat a görög nagyvárosok, Athén és Thessaloniki kaptak, ahol az elmúlt években folyamatosan nőtt a turisták száma.

A görög főváros nyerte a legjobb városlátogatás és a legjobb kulturális célpont díját, megelőzve az első kategóriában Thessalonikit és Korfut, a másodikban pedig Krétát és Olimpiát.

Thessalonikit viszont a legjobb görög gasztronómiai úti célnak választották, maga mögé utasítva Lesvos szigetét és a dél-görögországi Peloponnészosz-félszigetet.

A Thessaloniki városához közel fekvő Halkidiki területe nyerte el a legfelkapottabb úti cél címet Sifnos és Karpathos szigetekkel szemben, de a legjobb vitorlás úti cél díját elvesztette a közeli Skiathos-szal szemben. A Dodekanészoszon található Patmos szigetét szintén a vitorlázás egyik kedvenceként jelölték.

A görög istenek hegyét, az Olymposzt választották a legjobb görög kalandcélpontnak 2024-re a brit szavazók, akik két másik görög úti célt - az epiruszi Zagoria hegyvidék és a hegymászók paradicsoma, a Dodekanészoszon található Kalymnos sziget - közül választották ki.

Ha gyaloglásról van szó, a brit utazók Kythnos szigetét választották az év legjobb görög úti céljának ebben a kategóriában. A Kikládok Andros szigetét és az ipiroszi Tzoumerka-hegységet is jelölték.

A másik oldalon a luxus szerelmesei a hollywoodi sztárok kedvencének számító apró görög szigetet, Antiparos-t választották a legjobb luxus úti célnak Kea és Folegandros szigeteivel szemben.

A kiklád Naxos szigetét választották a legjobb fenntartható úti célnak, megelőzve Hios-t és Astypalaiát.

Ha már a fenntarthatóságnál tartunk: a Greek Travel Awards UK 2024 győzteseinek átadott trófeákat a népszerű Phee görög fenntartható anyagmárka készítette.

Kép: Pixabay

Görögország a gazdag történelem és a lélegzetelállító tájak országa, ahol olyan nagy vulkánok találhatóak, amelyek évezredek óta alakítják az ország domborzatát. E tűzhányók némelyike népszerű turisztikai célpontok között fekszik, és minden nyáron látogatók ezreit vonzza gyönyörű strandjaik és festői kilátásuk miatt, de kevesen vannak tisztában a mellettük fekvő „alvó óriásokkal”.

A Szantorini vulkán több mint 3500 évvel ezelőtti kataklizmikus kitörése és a Nisyros szigetének gőzölgő kráterei csak kettő a sok görögországi vulkán közül.

Az ország vulkáni tevékenysége a Görög Vulkáni Ív mentén összpontosul. Ez az ív egy 500 kilométeres lánc, amely az afrikai tektonikus lemeznek az eurázsiai lemez alá süllyedése során alakult ki. A görög szárazföld déli részén található Peloponnészosztól a Dodekanészosz-szigetekig húzódik, aktív és szunnyadó vulkánokat egyaránt magában foglal. Ezek közül ötöt a mai napig aktívnak minősítenek.

A kérdés, hogy hány vulkán aktív Görögországban, egyszerűnek hangzik, de kissé bonyolultabb, mint amilyennek látszik. Attól függően, hogy tudományosan hogyan határozzák meg, mi számít aktív vulkánnak, az alábbiakban minden szervezet egyetért: a Szantorini vulkán, beleértve a Nea Kamenit és a Kolumbót is, a Nisyros vulkán, a Methana vulkán, a Milos vulkán és a Giali vulkán.

A Smithsonian Intézet Globális Vulkanizmus Programja azonosította ezt az öt holocén vulkánt Görögországban, amelyek geológiai aktivitásuk alapján aktívnak minősülnek. A holocén kifejezés a jelenlegi geológiai időszakra utal, amely körülbelül 11 700 évvel ezelőtt kezdődött.

Szantorini talán a leghíresebb görögországi vulkán a Nea Kamenivel és a Kolumbóval. A közelmúltban Görögország híres Szantorini szigetét sújtó földrengéssorozat, amely nyilvános vitákat váltott ki a vulkánokról, ismét reflektorfénybe hozta a többi görögországi vulkán témáját, amelyek közül sok ismeretlen a nagyközönség számára. Szantorini világszerte népszerű – többek között - lenyűgöző kalderája, amely i. e. 1600 körül egy hatalmas kitörés következtében alakult ki. Ez az esemény megváltoztatta a sziget alakját, de hozzájárult a krétai minószi civilizáció fokozatos hanyatlásához is. Ma Szantorini látogatói felfedezhetik a Nea Kamenit, amely jelenleg a kaldera közepén található lávakupola.

Nisyros egy kis görög sziget, amely Európa egyik legfiatalabb aktív vulkánjával büszkélkedhet. Kráterét „Stefanos”-nak nevezik, és felülről jól látható, határozott alakja van. Jellegzetes formáját sárga kénlerakódások és bugyborékoló iszapmedencék borítják. A Nisyros vulkán utoljára 1888-ban tört ki, de a föld alatti geotermikus tevékenység ma is formálja a tájat.

Milos egy másik népszerű görög sziget, amely vulkánnak ad otthont. A szunnyadó tűzhányó utoljára Kr. u. 140-ben tört ki. Milos vulkanikus múltja látványos tájakkal, egyedülálló sziklaalakzatokkal és forrásokkal ajándékozta meg a szigetet, amely híres a gyönyörű tájak szerelmesei körében, köszönhetően az ősi kitörések által formált egyedülálló domborzatának.

A Methana egy másik vulkán a görög fővárostól, Athéntól délre, a Szaroniki-öbölben található félszigeten. A Methana érdekes módon több mint 30 vulkáni kráterrel rendelkezik. Legutóbbi kitörésére azonban i. e. 258 körül került sor. A látogatók még mindig túrázhatnak a zord terepen, hogy láthassák a múltbeli vulkáni tevékenység bizonyítékait.

Giali egy kis vulkanikus sziget Nisyros közelében. Ez a hely ad otthont egy főként habkőből és obszidiánból álló vulkánnak, és bár jelenleg nem aktív, kiemelkedő példája annak, hogy az ősi vulkánok milyen szépséget képesek létrehozni. Bár kevésbé ismert, mint a szomszédos vulkánok, Nisyros és Santorini, geológiai szempontból továbbra is jelentősek, mivel a tudósok értékes információkkal szolgálnak a tágabb térség múltjáról.

Ezeken a helyszíneken kívül Görögországot kialudt vagy szunnyadó vulkánok is tarkítják, ami azt jelenti, hogy jelentős idő óta nem törtek ki, és várhatóan a közeljövőben nem fognak nagyobb eseményeket produkálni. Ezek közé tartoznak az Aegina és Kos szigetén, valamint a görög szárazföldön található vulkánok, többek között Evros, Pella, Théba és Korinthosz, ahol a Sousaki vulkán található.

Kép: Pixabay

A görögországi Elafonissi strandját Krétán a Trip Advisor népszerű utazási weboldal 2025-ben a világ legjobb strandjának választotta.

„Ez egyszerűen egyike azoknak a helyeknek, amelyeket látnod kell” - írja a Trip Advisor. A Kréta délnyugati partjainál található strand leginkább rózsaszín homokjáról ismert, azonban, hogy az mennyire rózsaszín, sok tényezőtől, köztük a koralltörmelék mennyiségétől vagy az évszaktól is függ.

Nyáron olyannyira népszerű nyaralóhely, hogy aki nem reggel látogat a strandra, napozóágyban már nem igen reménykedhet.

Elafonissi homokja alapállapotban fehér, de sok helyen rózsaszínűre színezi a benne található több ezer törött kagyló törmeléke. A kristálytiszta, kékeszöld tenger egy egzotikus paradicsomot idéz, és ez az oka annak, hogy a világ legszebb strandjának választották.

Az előkelő listán még egy görög strand szerepel, ami nem más, mint a Myrtos Beach Kefalonián. 

Kép: www.greekreporter.com

Matt Damon fogja alakítani Odüsszeuszt Christopher Nolan készülő „Odüsszeia” című eposzában. A filmben olyan színészek mellett fog szerepelni, mint Tom Holland, Mia Goth, Zendaya, Anne Hathaway, Lupita Nyong'o, Robert Pattinson, Charlize Theron, Benny Safdie, Jon Bernthal és John Leguizamo.

Az Odüsszeia a görög hős, Odüsszeusz viharos hazautazását követi a trójai háború után.

Homérosz, az ókori görög költő írta az Odüsszeiát, az egyik legismertebb epikus költeményt, amelyet a mai napig olvas és tanulmányoz a közönség. Neki tulajdonítják az Iliász megírását is, amely szintén a nyugati irodalom alapműve.

A trójai háború után Odüsszeusz előtt egy évtizedes út állt, hogy visszatérjen Ithakába, ahol mitikus lényekkel és istenekkel találkozott, köztük Polüphénosz küklposszal, Kirkével, a szirénekkel, valamint Szküllával és Kharübdisszel.

A többi görög hőssel ellentétben, akiket a nyers erőről ismertek, Odüsszeuszt az eszéért és a stratégiai gondolkodásáért ünnepelték.

Évekig tartó megpróbáltatások után végül visszatért Ithakába, ahol legyőzte a felesége kezéért versengő kérőket, és visszaszerezte trónját. Története a kitartásról, az ellenállóképességről és az intellektusról szól, ami a mitológia egyik legmaradandóbb alakjává tette őt.

A Variety szerint Nolan részben Szicíliában fogja forgatni az Odüsszeiát, méghozzá a „kecskesziget” néven ismert Favignana szigetén, amely egyes tudósok szerint Homérosz eposza egyes részeinek helyszíne lehet. A további forgatási helyszínek között szerepel az Egyesült Királyság és Marokkó.

Az olasz Favignana szigetét, amely a Szicília nyugati partjainál fekvő Aegadiai-szigetek egyike, Homérosz Odüsszeiájának értelmezésében gyakran hozzák kapcsolatba Odüsszeusz Ithakába való visszautazásával. Bár Homérosz nem nevezi meg konkrétan Favignanát, a szigetet földrajzi és mitológiai megfontolások alapján Odüsszeusz utazásának bizonyos epizódjaihoz kapcsolják.

A hírek szerint néhány jelenetet Görögországban is forgatnak majd. Az ERT szerint egy fából készült ókori trirex érkezése a nyugat-peloponnészoszi Katakolóba azt jelzi, hogy a film forgatása abban az országban kezdődik, ahol Homérosz eposza játszódott.

A görög állami műsorszolgáltató jelentése szerint a 200 éves trirex Norvégiából érkezett Katakolo kikötőjébe, és Nolan új filmjében fog szerepelni. A hajó február 14-én, pénteken tartott a kelet-peloponnészoszi Messinia szigetére, a forgatás tengeri helyszínének közelébe. Ott három hasonló hajót használnak majd a film készítése során..

Ideje volt már körülnéznünk a görög slágerlistán, s elhozni Nektek az első helyezett számot, amely nem más, mint Anna Vissi Σε Περίπτωση Που (Abban az esetben, ha...) című száma.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - PanikRecordsTube

Kép: Pixabay

A dolgok éppenséggel egyszerűek, s a bonyolultságot nem mindig oldja meg, ha átvágjuk a csomót.

Anaxagorasz

Kép: Pixabay

A Görög Munkavállalók Általános Szövetségének Munkaügyi Intézete (INE-GSEE) új tanulmányában megnevezte a fizikailag legmegterhelőbb munkaköröket Görögországban, ezzel összefüggésben pedig a munkahelyi fáradtság és kiégés aggasztó mintázatát tárta fel.

Az eredmények azt sugallják, hogy Görögország gazdasági modellje - amely nagyrészt a munkaigényes iparágakon és a hosszú munkaidőn alapul - túlhajszolt munkavállalókat eredményez, akik megterhelő körülményeket viselnek el, gyakran az egészségük rovására.

A tanulmány egyik legriasztóbb következtetése a munkával kapcsolatos betegségek és sérülések magas előfordulási gyakorisága, amelyek közül sokat vagy aluljelentettek, vagy egyáltalán nem dokumentáltak.

Ez egy olyan rendszerszintű problémát tükröz, amelyben a munkaigényes szakmák, különösen az idegenforgalom és az élelmiszer-szolgáltatás területén a munkavállalók a fizikai határaikat feszegetik.

A Prorata kutatócéggel együttműködésben készült tanulmányban a magánszektorban dolgozó 1.305 munkavállalót kérdeztek meg. A válaszadók közel 40 százaléka a kiskereskedelemben, a vendéglátásban és az élelmiszer-szolgáltatásban dolgozott.

Az eredmények szerint a magánszektorban dolgozók több mint fele jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve, ami magában foglalja a hosszú ideig tartó állómunkát, a nehéz súlyok emelését és a szélsőséges hőmérsékletnek való kitettséget. Ezek a körülmények különösen gyakoriak a turizmussal kapcsolatos munkakörökben, amelyek központi szerepet játszanak a görög gazdaságban.

A kutatás szerint a vendéglátás a fizikailag leginkább megterhelő iparág, az ezen ágazatban dolgozók 64 százaléka számolt be magas szintű fizikai kimerültségről. A közlekedési ágazatban dolgozók szorosan követik őket, 56 százalékuk állította, hogy munkájuk jelentős fizikai erőfeszítést igényel.

A nagy fizikai megterhelést jelentő iparágak közé tartozik még az építőipar, a feldolgozóipar, az egészségügy és az oktatás is, bár valamivel kisebb mértékben.

Ennek a fárasztó munkarendnek a hatása a munkavállalók által jelzett kimerültségi szintben nyilvánul meg. A vendéglátásban dolgozók 83 százaléka mondta azt, hogy teljesen kimerülten tér haza a munkából.

A kiskereskedelmi és közlekedési ágazatban ez az arány 76 százalék volt, míg az építőiparban és az oktatásban dolgozók 72 százaléka hasonló kimerülésről nyilatkozott. Még az olyan, hagyományosan fizikailag kevésbé megterhelő területeken is, mint a média, a kommunikáció és a tudományos kutatás, a munkavállalók jelentős százaléka számolt be rendkívüli fáradtságról.

A kimerültségen túl a tanulmány a fizikailag megterhelő munkák hosszú távú egészségügyi következményeit is kiemeli.

A kiskereskedelemben és a járműjavításban dolgozók számoltak be a legnagyobb mértékű munkahelyi egészségromlásról, 67 százalékuk állította, hogy munkájuk negatívan befolyásolta fizikai jólétüket. A szállítás és raktározás területén ez az arány 66 százalék volt, míg az építőiparban 64 százalék. A vendéglátásban dolgozók szintén a leginkább érintettek közé tartoztak, 63 százalékuk hivatkozott a munkájával kapcsolatos egészségügyi problémákra. Hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg az egészségügyben, a médiában és a tudományos szakmákban dolgozók is.

Kép: www.greekreporter.com

Február 11-én, 95 éves korában elhunyt Giorgos Roubanis, Görögország legidősebb élő olimpiai érmes sportolója.

Giorgos Roubanis az 1956-os melbourne-i olimpián nyert bronzérmet rúdugrásban, ezzel megszerezve Görögország első háború utáni olimpiai érmét, ami a második világháborúból és az azt követő polgárháborúból még mindig lábadozó nemzet számára a nagyon szükséges öröm pillanata volt.

Roubanis 4,50 méteres ugrással szerezte meg a bronzérmet, ami akkoriban országos rekordot jelentett.

Athénba való visszatérésekor Roubanis-t hősként üdvözölték. A görög sportrajongók elárasztották a repülőteret, hogy megünnepeljék a sportolót, aki a nemzeti fellendülés idején büszkeséget és örömet szerzett nekik. A rúdugrásban aratott diadala több volt, mint személyes győzelem - ez volt az ellenállóképesség és a remény szimbóluma egy olyan ország számára, amely még mindig a véres polgárháború pusztításaitól szenvedett.

Zászlók lengtek, éljenzés visszhangzott a tömegben, a rajongók pedig összegyűltek, hogy megpillantsák a bajnokot, aki felemelte a lelküket a világszínpadon. Roubanis sikere nemcsak az ő elhivatottságát és ügyességét bizonyította, hanem egyben egyesítő pillanat is volt egy olyan nemzet számára, amely a gyógyulásra és a továbblépésre törekedett.

Roubanis egy tornász fia volt, aki arra ösztönözte gyermekeit, hogy sportoljanak, és kezdetben bokszolt, kosárlabdázott és atlétikázott, mielőtt felfedezte kivételes tehetségét a rúdugrásban.

Roubanis, aki a melbourne-i olimpián Görögország zászlóvivője volt, az Egyesült Államokból utazott Ausztráliába, ahová át is települt. Később részt vett az 1960-as római olimpián, de nem ért el sikereket, és a következő évben visszavonult az atlétikától.

Roubanis az Egyesült Államokban maradt, ahol reklámcéget alapított, és szorosan együttműködött a görög-amerikai filmipar úttörőjével, Spyros Skouras-szal, aki 1942 és 1962 között a 20th Century-Fox elnöke volt.

Görögországba visszatérve Roubanis saját filmforgalmazó céget alapított.

A sport iránti szenvedélye későbbi éveiben is megmaradt, rendszeresen látogatta a Panellinios klubot, hogy annak minden szakosztályát támogassa. 1985-ben Roubanis társalapítója volt a Görög Olimpikonok Szövetségének.