Görögország a héten súlyos havazásokra készül - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (EMY) a kedden kiadott rendkívüli időjárási közleményében.

A Coral elnevezésű hideg időjárási jelenség a tágabb értelemben vett délkelet-európai és közel-keleti térségben jövő hétfőig uralkodik majd.

A hőmérséklet várhatóan 3-6 Celsius-fokkal csökken a februárban megszokott értékekhez képest a kelet-mediterrán országban, vagyis 10-12 fokkal alacsonyabb lesz, mint az előző héten.

Attikában, Athén-Pireusz térségében vasárnapig egyszámjegyű Celsius-fokos hőmérsékletet jósolnak. Attika egyes részein, beleértve az athéni medencét is, havazás lehetséges. Klearhos Marousakis az OPEN TV-től azt mondta, 80 százalékos esély van arra, hogy szerda estétől csütörtök reggelig, majd péntek délig tartó jelentős havazásra lehessen számítani Attika egész területén.

Az instabil időjárási körülmények kialakulásáért az alacsony légnyomás, a páratartalom és a hideg hőmérséklet kombinációját nevezték meg.

Csütörtökön és pénteken Macedónia többi részén is havazás várható, ez továbbra is érinti Thesszáliát, Krétát, az Égei-tenger északi és keleti részét, Közép-Görögországot, Attikát, Eviát és a Peloponnészosz keleti részét.

Az alacsonyabban fekvő területeken a helyi viszonyoktól függően havazhat, a hőmérséklet azonban az esetleges havazást havas esőre vagy esőre változtathatja.

A hatóságok figyelmeztetést adtak ki az érintett területek vezetőinek és lakosainak, hogy készüljenek fel a jeges utakra és a hófelhalmozódás miatti fennakadásokra. Várhatóan a közúti közlekedést is megtiltják egyes súlyosan érintett területeken, kivéve, ha a járművek fel vannak szerelve téli gumikkal vagy láncokkal.

Legutóbb, amikor Görögországot havazás sújtotta, hosszú sorok alakultak ki a hegyvidéki területeken, ahol az autók nem voltak felszerelve téli gumival vagy lánccal.

Eközben a görögországi síközpontok az idei tél kedvező időjárási viszonyainak köszönhetően megteltek hóval és látogatókkal.

A Peloponnészoszon, a Helmos-hegyen található Kalavryta síközpontba rekordszámú ember utazott, naponta több mint 15 000-en. Külföldi turisták árasztották el a Parnasszoszt is, Görögország legnagyobb síközpontját, amelyet sokan az ország legjobbjának tartanak.

Kép: Pixabay

A görög köztársasági elnök többnyire ceremoniális, reprezentatív szerepet tölt be.

Az Alkotmány 30. cikkének (1) bekezdése szerint szabályozza a köztársasági intézmények feladatait. A megválasztott személy azonban nem rendelkezik tényleges végrehajtó hatalommal.

A Görög Köztársaság Elnökségének intézményét 1975-ben hozták létre, egy évvel azután, hogy az 1967 és 1974 között tartó, hétéves katonai diktatúrát követően Görögországban helyreállt a demokrácia.

A köztársasági elnököt a parlament ötéves időtartamra választja. Csak egyszer lehet újraválasztani.

A görög parlament február 12-én Konstantinos Tasoulas-t választotta meg a következő köztársasági elnöknek.

A szavazás negyedik fordulójában Tasoulas 160 szavazatot kapott a 300-ból. A megválasztásához 151 szavazatra volt szükség. A kormányzó Új Demokrácia párt mind a 156 képviselője Tasoulasra szavazott, Antonis Samaras volt miniszterelnök és három független törvényhozó mellett.

Tasoulas 2025. március 13-án, a leköszönő elnök, Katerina Sakellaropoulou mandátuma lejártával, a parlament előtt teszi le esküjét.

Tasoulas 1959. július 17-én született a görögországi Ioannina városában. Az athéni Nemzeti és Kapodisztriánus Egyetem jogi karán tanult, 1981-ben szerzett jogi diplomát.

Ügyvédként is dolgozott Athénban és Londonban, 1981 és 1990 között pedig Evangelos Averoff különleges titkára volt, mielőtt Kifisia polgármesterévé választották.

Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök januárban jelentette be Tasoulas jelölését. Elmondta, hogy Tasoulas széles körben elfogadott politikus, akit a görög parlament háromszor választott meg elnöknek a modern görög történelem legerősebb többségével: 283, 270 és 249 szavazattal.

Kedvcsinálónak vagy az újranézés kedvéért, ezen a héten is egy dalt hoztunk Nektek A sziget zenésze című népszerű Netflix-sorozatból. A dalt szintén a sorozat egyik főszereplője, Haris Alexiou jegyzi.

Láttátok már?

Nektek hogy tetszett?

Videó: Youtube - Haris Alexiou

Kép: Pixabay

A művészet célja nem a dolgok külsejének, hanem belső jelentésüknek az ábrázolása.

Arisztotelész

Kép: www.greekreporter.com

A görög kulturális minisztérium bejelentette, hogy a messiniai Peristeria régészeti lelőhelyének nagyszabású felújítását tervezik, hogy kiemeljék a több mint 35 évszázaddal ezelőtt virágzó, jelentős ókori várost.

A munkálatok a mükénéi boltozatos sírok és építészeti maradványok stabilizálását célzó beavatkozásokat, valamint a látogatókat kiszolgáló infrastruktúra javítását foglalják magukban.

„Peristeria fontos régészeti lelőhely, amely Messinia történelmét és őstörténetét dokumentálja” - mondta Lina Mendoni kulturális miniszter.

„A beavatkozás egyik legfontosabb prioritása a mükénéi boltozatos sírok, a helyszín fő régészeti maradványainak helyreállítása és népszerűsítése, az esztétikai és szerkezeti problémák megoldása, valamint a helyszín látogatóinak nyújtott szolgáltatások javítása. A régészeti lelőhely bejáratának és infrastruktúrájának korszerűsítésével ezek, a nagyrészt ismeretlen mükénéi emlékek dinamikusan bevezetik Peristeria régészeti lelőhelyét Messinia kulturális térképére” - tette hozzá Mendoni.

A Peristeria-hegy 8 kilométerre található Kyparissia városától. A korai mükénéi korszakban a nyugati Peloponnészosz leggazdagabb lakóközpontja volt.

A mükénéi korszak végéig (i. e. 1680-1180) lakott volt, és uralta Messziniát, mielőtt Pylos és Mükéné fejlődése dicsőségre emelkedett volna. A mükénéi mellett a korai római korból, Nero korából (Kr. u. 54-68) is azonosítottak maradványokat.

Peristeria leginkább tholosz-sírjairól, a mükénéi építészetre jellemző monumentális, kör alakú temetkezési építményekről híres. Ezek a sírok egy elit uralkodóosztály jelenlétére utalnak, és tükrözik a régió gazdagságát és kulturális kapcsolatait más mükénéi központokkal.

Az ásatások során számos leletet, köztük aranyékszereket, kerámiákat, pecsétköveket és szerszámokat tártak fel, amelyek a mükénéi kézművesség kifinomultságát mutatják. E leletek némelyike más régiókkal, többek között Krétával, a Kikládokkal, sőt valószínűleg Egyiptommal és a Közel-Kelettel fennálló kereskedelmi kapcsolatokra utal.

A régészek a Peristeria régészeti lelőhelyet a „nyugat-peloponnészoszi Mükéné”-nek nevezték el.

A Messiniai Régiségek Ephorátusa a peristeriai ókori várost „zsúfoltnak és kiterjedtnek” írja le, mivel a középső hellász korszaktól (i. e. 2050-1680) a mükénéi korszak végéig (i. e. 1680-1180) folyamatosan lakott volt.

Az egyik sír padlója alatt feltárt gazdag sírleleteket, a lelőhelyről származó katonai felszereléseket, aranyedényeket és ékszereket a közeli Filiatrában található Hora régészeti múzeumában állítják ki.

„Bár a boltozatos sírokat már az ókor óta fosztogatták, a megmentett értékes tárgyak a lakosok gazdagságáról és a minószi Krétával való kapcsolatról tanúskodnak. Emellett a házi istentisztelet gyakorlatáról és a mükénéiek társadalmi szerkezetéről is tájékoztatnak” - magyarázza honlapján az Ephorátus.

Kép: www.greekreporter.com

Görögország egykori királyi családjának tíz tagja kérvényezte görög állampolgárságának visszaállítását. Ettől megfosztották őket az 1974-es népszavazáson, amely eltörölte a monarchiát Görögországban.

A görög hatóságok első jóváhagyásukat már megadták, nem sokkal azután, hogy az athéni anyakönyvi hivatalban benyújtották a nyilatkozatot. A kérelmet továbbították a belügyminiszternek, akit felkértek, hogy vizsgálja meg, teljesülnek-e a törvényben előírt feltételek.

Most várhatóan hivatalosan is közzéteszik az aláírt határozatot a Kormányzati Közlönyben. A volt királyi család tagjainak be kell majd jelentkezniük az állampolgárok nyilvántartásába, ami lehetővé teszi számukra, hogy görög személyi igazolványt és útlevelet kapjanak, mivel eddig dán személyi igazolványuk volt. A sorköteles korú férfiaknak a többi görög állampolgárhoz hasonlóan katonai szolgálatot kell teljesíteniük.

A kérelmezők között van a néhai Konstantin király öt gyermeke és öt unokája, fia, Pavlos három gyermeke és lánya, Alexia két gyermeke.

Az állampolgársági eljárás részeként a kérelmezőknek nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben elismerik Görögország politikai rendszerét, lemondanak minden, a korábbi monarchiához kötődő követelésről, és kiválasztják a vezetéknevet, amellyel bejegyzik őket az önkormányzati nyilvántartásba.

A nyilatkozatok benyújtását követően a görög belügyminiszter felülvizsgálja azokat, a nyilvántartásba vétel véglegesítése előtt biztosítja a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést.

A volt királyi családtagok a „De Grece” (görögül: Ντε Γκρες) vezetéknevet választották, amely megegyezik a dán diplomata útlevelükben használt névvel. A jelentések szerint Anna-Mária, Konstantin király özvegye, elutasította a görög állampolgárság kérelmezését, mondván, hogy nem áll érdekében.

Pavlos volt görög herceg, az egykori Konstantin király legidősebb fia, a görög hercegi címet a mára már megszűnt görög trón szimbolikus örököseként viseli, és továbbra is elismert monarchista körök és a királyi családok iránt érdeklődők körében.

Pavlos apja királyi uralkodása idején született. Születésétől fogva Görögország trónörököse volt, és apja uralkodása alatt egészen a monarchia 1974-es eltörléséig az is maradt.

Családja az 1967-es katonai junta elleni sikertelen ellenpuccs után száműzetésbe vonult. Főként Rómában, Dániában és Londonban nőtt fel, és az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban járt iskolába. Pavlos a washingtoni Georgetown Egyetemen tanult, és nemzetközi kapcsolatokból szerzett diplomát.

Az 1990-es években a brit hadseregben szolgált, konkrétan a Royal Scots Dragoon Guardsnál. Pavlos üzletemberként is ismert, elsősorban befektetési és pénzügyi területen dolgozik. Ő és családja gyakran szerepel a globális társasági eseményeken, és Marie-Chantal Millerrel kötött házassága tovább növelte ismertségüket a divat és az üzleti világ gazdagsága és kapcsolatai miatt.

Bár Görögország köztársaság, egyes monarchisták az országban és külföldön Pavlos-t tekintik a királyi család fejének, apja 2023 januárjában bekövetkezett halála után. Konstantin 2023. január 10-én, 82 éves korában halt meg. Görögország több európai uralkodót látott vendégül, akik Athénba érkeztek az egykori király temetésére.

A gyászszertartást az athéni Metropoliszban tartották, míg a temetésre Konstantin őseinek sírjainál, az egykori Tatoi királyi palotában került sor.

Kikapcsolódáshoz, lélekvidítónak, munka alatt a háttérbe, nyaralástervezőnek, csak úgy - Görögország felülnézetből.

Nektek melyik a kedvenc helyetek Görögországban?

Videó: Youtube - Polychronis Drone

Kép: Pixabay

A görög Kulturális Minisztérium a közelmúltban jelentette be, hogy egy új projekt keretében javítja a látogatói élményt Athén két legikonikusabb régészeti helyszínén: az ókori Agorán és a Kerameikos-on.

Az 5,8 millió eurós összköltségvetésű, az Európai Unió (EU) helyreállítási alapjából finanszírozott kezdeményezést 2025 végére tervezik befejezni. A kezdeményezés fő célja a helyszínek állagának megóvása mellett, hogy minél többen látogathassák meg e történelmi emlékhelyeket.

A projekt középpontjában az ősi ösvények helyreállítása, a fogyatékkal élők számára kialakított új útvonalak létrehozása, valamint modern pihenő- és kilátóhelyek kialakítása áll.

Ezek a változások követik a Görögországban az elmúlt években tett erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy a történelmi integritás tiszteletben tartása mellett biztosítsa az egyedülálló régészeti helyszínek általános hozzáférhetőségét.

Kerameikos Athén ókori temetőjeként és fazekasnegyedeként ismert. Ezen a helyszínen a turistaútvonalakat eddig megközelíthetetlen területekre is kiterjesztik. Ez a bővítés megmutatja a hely többdimenziós történelmi jelentőségét a temetkezési emlékektől kezdve a fazekasságban betöltött ókori szerepéig.

Új rámpák és utak kötik majd össze a Kerameikos kulcsfontosságú pontjait, biztosítva, hogy a mozgáskorlátozott látogatók könnyedén felfedezhessék a területet. Hidraulikai kérdésekkel is foglalkoznak majd, hogy megvédjék a területet az áradásoktól.

Az ókori Agora egykor Athén közéletének központja volt. Itt is az a cél, hogy a megmaradt emlékek könnyebben megközelíthetővé váljanak. Kilátópontokat is terveznek, illetve a fogyatékkal élőknek szélesebb körű hozzáférést.

A kezdeményezés arra is törekszik, hogy megerősítse az ókori Agora, a Kerameikos és az Akropolis közötti kapcsolatot, így a látogatók szélesebb és holisztikusabb képet kaphatnak Athénról, mint egy összefüggő történelmi tájról, nem pedig mint egy olyan városról, amely egymáshoz nem „beszélő” helyszínekkel van tele.

Kép: www.greekreporter.com

A görög Evangelia Plataniotit nyilvánította a vizes sportokat felügyelő világszervezet, a World Aquatics a 2024-es év legjobb műúszó sportolójának.

A görög bajnok tavaly februárban, a dohai világbajnokságon szerezte meg pályafutása első világbajnoki címét, és ő lett az első görög sportoló, akinek ez sikerült. Az egyéni technikai számban szerzett arany mellett az egyéni szabadstílusban is ezüstérmet szerzett.

A Dohában aranyérmet nyerő 30 éves műúszó 272,9633 pontot gyűjtött, 3,6866 ponttal előzte meg a második helyen álló, kanadai Jacqueline Simoneau-t, 10,5933 ponttal pedig a harmadik helyen szereplő kínai Huiyan Xu-t.

A görög sportolónak félelmetes teljesítményt sikerült nyújtania, és olyan érzéssel lépett a dobogó legfelső fokára, amelyet szavakkal nem tudott leírni - mondta az ERT görög közszolgálati televíziónak.

„Szavakkal nem lehet leírni. Ez egy varázslatos pillanat, annyira izgatott vagyok” - mondta.

„Hogy őszinte legyek, tavaly nem akartam szólóban folytatni, mert a gyakorlásom nem volt elégséges” - mondta. „Azonban tudtam, hogy van bennem potenciál, és kiutaztam Dohába. Szeretnék köszönetet mondani az edzőimnek, mind a (görög) szövetségtől, mind a spanyolországi edzőmnek. Mind a négyen mellettem álltak, és erőt adtak ahhoz, hogy folytassam a szólót. Nagyon keményen dolgoztam, és az eredmény mindannyiunkat igazolt”.

Evangelia Platanioti 1994. augusztus 9-én született Athénban, és 2003-ban kezdett el műúszóként edzeni. 2007 óta tagja a görög válogatottnak. A londoni olimpiai játékokon való első részvételével, Despina Solomou-val duóban versenyzett.

2016-ban, a riói olimpián Evelina Papazoglouval duóban szerepelt, és a 10. helyen végzett. 2009-ben szólóban legyőzte a világ legnagyobb hatalmát, Oroszországot, két évvel később pedig duóban Európa-bajnoki érmet nyert.

Nem sokkal a 2020-as tokiói olimpia előtt pozitív lett a COVID-tesztje, de néhány nap múlva negatív lett, így kijutott Tokióba, és részt vehetett a játékokon. Néhány órával a duó technikai teljesítménye után azonban újabb eseteket jelentettek be a görög műúszócsapaton belül, ami azt eredményezte, hogy a teljes csapatot visszaléptették az olimpiáról.

2021-ben a vizes Európa-bajnokságon ezüstérmet nyert a művészeti szólóprogramban, valamint bronzérmet ugyanezen versenyszám szabadúszásában. A pireuszi egyetem üzleti adminisztráció szakán végzett.