Kép: Pixabay

A Görög Munkavállalók Általános Szövetségének Munkaügyi Intézete (INE-GSEE) új tanulmányában megnevezte a fizikailag legmegterhelőbb munkaköröket Görögországban, ezzel összefüggésben pedig a munkahelyi fáradtság és kiégés aggasztó mintázatát tárta fel.

Az eredmények azt sugallják, hogy Görögország gazdasági modellje - amely nagyrészt a munkaigényes iparágakon és a hosszú munkaidőn alapul - túlhajszolt munkavállalókat eredményez, akik megterhelő körülményeket viselnek el, gyakran az egészségük rovására.

A tanulmány egyik legriasztóbb következtetése a munkával kapcsolatos betegségek és sérülések magas előfordulási gyakorisága, amelyek közül sokat vagy aluljelentettek, vagy egyáltalán nem dokumentáltak.

Ez egy olyan rendszerszintű problémát tükröz, amelyben a munkaigényes szakmák, különösen az idegenforgalom és az élelmiszer-szolgáltatás területén a munkavállalók a fizikai határaikat feszegetik.

A Prorata kutatócéggel együttműködésben készült tanulmányban a magánszektorban dolgozó 1.305 munkavállalót kérdeztek meg. A válaszadók közel 40 százaléka a kiskereskedelemben, a vendéglátásban és az élelmiszer-szolgáltatásban dolgozott.

Az eredmények szerint a magánszektorban dolgozók több mint fele jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve, ami magában foglalja a hosszú ideig tartó állómunkát, a nehéz súlyok emelését és a szélsőséges hőmérsékletnek való kitettséget. Ezek a körülmények különösen gyakoriak a turizmussal kapcsolatos munkakörökben, amelyek központi szerepet játszanak a görög gazdaságban.

A kutatás szerint a vendéglátás a fizikailag leginkább megterhelő iparág, az ezen ágazatban dolgozók 64 százaléka számolt be magas szintű fizikai kimerültségről. A közlekedési ágazatban dolgozók szorosan követik őket, 56 százalékuk állította, hogy munkájuk jelentős fizikai erőfeszítést igényel.

A nagy fizikai megterhelést jelentő iparágak közé tartozik még az építőipar, a feldolgozóipar, az egészségügy és az oktatás is, bár valamivel kisebb mértékben.

Ennek a fárasztó munkarendnek a hatása a munkavállalók által jelzett kimerültségi szintben nyilvánul meg. A vendéglátásban dolgozók 83 százaléka mondta azt, hogy teljesen kimerülten tér haza a munkából.

A kiskereskedelmi és közlekedési ágazatban ez az arány 76 százalék volt, míg az építőiparban és az oktatásban dolgozók 72 százaléka hasonló kimerülésről nyilatkozott. Még az olyan, hagyományosan fizikailag kevésbé megterhelő területeken is, mint a média, a kommunikáció és a tudományos kutatás, a munkavállalók jelentős százaléka számolt be rendkívüli fáradtságról.

A kimerültségen túl a tanulmány a fizikailag megterhelő munkák hosszú távú egészségügyi következményeit is kiemeli.

A kiskereskedelemben és a járműjavításban dolgozók számoltak be a legnagyobb mértékű munkahelyi egészségromlásról, 67 százalékuk állította, hogy munkájuk negatívan befolyásolta fizikai jólétüket. A szállítás és raktározás területén ez az arány 66 százalék volt, míg az építőiparban 64 százalék. A vendéglátásban dolgozók szintén a leginkább érintettek közé tartoztak, 63 százalékuk hivatkozott a munkájával kapcsolatos egészségügyi problémákra. Hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg az egészségügyben, a médiában és a tudományos szakmákban dolgozók is.

Kép: www.greekreporter.com

Február 11-én, 95 éves korában elhunyt Giorgos Roubanis, Görögország legidősebb élő olimpiai érmes sportolója.

Giorgos Roubanis az 1956-os melbourne-i olimpián nyert bronzérmet rúdugrásban, ezzel megszerezve Görögország első háború utáni olimpiai érmét, ami a második világháborúból és az azt követő polgárháborúból még mindig lábadozó nemzet számára a nagyon szükséges öröm pillanata volt.

Roubanis 4,50 méteres ugrással szerezte meg a bronzérmet, ami akkoriban országos rekordot jelentett.

Athénba való visszatérésekor Roubanis-t hősként üdvözölték. A görög sportrajongók elárasztották a repülőteret, hogy megünnepeljék a sportolót, aki a nemzeti fellendülés idején büszkeséget és örömet szerzett nekik. A rúdugrásban aratott diadala több volt, mint személyes győzelem - ez volt az ellenállóképesség és a remény szimbóluma egy olyan ország számára, amely még mindig a véres polgárháború pusztításaitól szenvedett.

Zászlók lengtek, éljenzés visszhangzott a tömegben, a rajongók pedig összegyűltek, hogy megpillantsák a bajnokot, aki felemelte a lelküket a világszínpadon. Roubanis sikere nemcsak az ő elhivatottságát és ügyességét bizonyította, hanem egyben egyesítő pillanat is volt egy olyan nemzet számára, amely a gyógyulásra és a továbblépésre törekedett.

Roubanis egy tornász fia volt, aki arra ösztönözte gyermekeit, hogy sportoljanak, és kezdetben bokszolt, kosárlabdázott és atlétikázott, mielőtt felfedezte kivételes tehetségét a rúdugrásban.

Roubanis, aki a melbourne-i olimpián Görögország zászlóvivője volt, az Egyesült Államokból utazott Ausztráliába, ahová át is települt. Később részt vett az 1960-as római olimpián, de nem ért el sikereket, és a következő évben visszavonult az atlétikától.

Roubanis az Egyesült Államokban maradt, ahol reklámcéget alapított, és szorosan együttműködött a görög-amerikai filmipar úttörőjével, Spyros Skouras-szal, aki 1942 és 1962 között a 20th Century-Fox elnöke volt.

Görögországba visszatérve Roubanis saját filmforgalmazó céget alapított.

A sport iránti szenvedélye későbbi éveiben is megmaradt, rendszeresen látogatta a Panellinios klubot, hogy annak minden szakosztályát támogassa. 1985-ben Roubanis társalapítója volt a Görög Olimpikonok Szövetségének.

Görögország a héten súlyos havazásokra készül - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (EMY) a kedden kiadott rendkívüli időjárási közleményében.

A Coral elnevezésű hideg időjárási jelenség a tágabb értelemben vett délkelet-európai és közel-keleti térségben jövő hétfőig uralkodik majd.

A hőmérséklet várhatóan 3-6 Celsius-fokkal csökken a februárban megszokott értékekhez képest a kelet-mediterrán országban, vagyis 10-12 fokkal alacsonyabb lesz, mint az előző héten.

Attikában, Athén-Pireusz térségében vasárnapig egyszámjegyű Celsius-fokos hőmérsékletet jósolnak. Attika egyes részein, beleértve az athéni medencét is, havazás lehetséges. Klearhos Marousakis az OPEN TV-től azt mondta, 80 százalékos esély van arra, hogy szerda estétől csütörtök reggelig, majd péntek délig tartó jelentős havazásra lehessen számítani Attika egész területén.

Az instabil időjárási körülmények kialakulásáért az alacsony légnyomás, a páratartalom és a hideg hőmérséklet kombinációját nevezték meg.

Csütörtökön és pénteken Macedónia többi részén is havazás várható, ez továbbra is érinti Thesszáliát, Krétát, az Égei-tenger északi és keleti részét, Közép-Görögországot, Attikát, Eviát és a Peloponnészosz keleti részét.

Az alacsonyabban fekvő területeken a helyi viszonyoktól függően havazhat, a hőmérséklet azonban az esetleges havazást havas esőre vagy esőre változtathatja.

A hatóságok figyelmeztetést adtak ki az érintett területek vezetőinek és lakosainak, hogy készüljenek fel a jeges utakra és a hófelhalmozódás miatti fennakadásokra. Várhatóan a közúti közlekedést is megtiltják egyes súlyosan érintett területeken, kivéve, ha a járművek fel vannak szerelve téli gumikkal vagy láncokkal.

Legutóbb, amikor Görögországot havazás sújtotta, hosszú sorok alakultak ki a hegyvidéki területeken, ahol az autók nem voltak felszerelve téli gumival vagy lánccal.

Eközben a görögországi síközpontok az idei tél kedvező időjárási viszonyainak köszönhetően megteltek hóval és látogatókkal.

A Peloponnészoszon, a Helmos-hegyen található Kalavryta síközpontba rekordszámú ember utazott, naponta több mint 15 000-en. Külföldi turisták árasztották el a Parnasszoszt is, Görögország legnagyobb síközpontját, amelyet sokan az ország legjobbjának tartanak.

Kép: Pixabay

A görög köztársasági elnök többnyire ceremoniális, reprezentatív szerepet tölt be.

Az Alkotmány 30. cikkének (1) bekezdése szerint szabályozza a köztársasági intézmények feladatait. A megválasztott személy azonban nem rendelkezik tényleges végrehajtó hatalommal.

A Görög Köztársaság Elnökségének intézményét 1975-ben hozták létre, egy évvel azután, hogy az 1967 és 1974 között tartó, hétéves katonai diktatúrát követően Görögországban helyreállt a demokrácia.

A köztársasági elnököt a parlament ötéves időtartamra választja. Csak egyszer lehet újraválasztani.

A görög parlament február 12-én Konstantinos Tasoulas-t választotta meg a következő köztársasági elnöknek.

A szavazás negyedik fordulójában Tasoulas 160 szavazatot kapott a 300-ból. A megválasztásához 151 szavazatra volt szükség. A kormányzó Új Demokrácia párt mind a 156 képviselője Tasoulasra szavazott, Antonis Samaras volt miniszterelnök és három független törvényhozó mellett.

Tasoulas 2025. március 13-án, a leköszönő elnök, Katerina Sakellaropoulou mandátuma lejártával, a parlament előtt teszi le esküjét.

Tasoulas 1959. július 17-én született a görögországi Ioannina városában. Az athéni Nemzeti és Kapodisztriánus Egyetem jogi karán tanult, 1981-ben szerzett jogi diplomát.

Ügyvédként is dolgozott Athénban és Londonban, 1981 és 1990 között pedig Evangelos Averoff különleges titkára volt, mielőtt Kifisia polgármesterévé választották.

Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök januárban jelentette be Tasoulas jelölését. Elmondta, hogy Tasoulas széles körben elfogadott politikus, akit a görög parlament háromszor választott meg elnöknek a modern görög történelem legerősebb többségével: 283, 270 és 249 szavazattal.

Kedvcsinálónak vagy az újranézés kedvéért, ezen a héten is egy dalt hoztunk Nektek A sziget zenésze című népszerű Netflix-sorozatból. A dalt szintén a sorozat egyik főszereplője, Haris Alexiou jegyzi.

Láttátok már?

Nektek hogy tetszett?

Videó: Youtube - Haris Alexiou

Kép: Pixabay

A művészet célja nem a dolgok külsejének, hanem belső jelentésüknek az ábrázolása.

Arisztotelész

Kép: www.greekreporter.com

A görög kulturális minisztérium bejelentette, hogy a messiniai Peristeria régészeti lelőhelyének nagyszabású felújítását tervezik, hogy kiemeljék a több mint 35 évszázaddal ezelőtt virágzó, jelentős ókori várost.

A munkálatok a mükénéi boltozatos sírok és építészeti maradványok stabilizálását célzó beavatkozásokat, valamint a látogatókat kiszolgáló infrastruktúra javítását foglalják magukban.

„Peristeria fontos régészeti lelőhely, amely Messinia történelmét és őstörténetét dokumentálja” - mondta Lina Mendoni kulturális miniszter.

„A beavatkozás egyik legfontosabb prioritása a mükénéi boltozatos sírok, a helyszín fő régészeti maradványainak helyreállítása és népszerűsítése, az esztétikai és szerkezeti problémák megoldása, valamint a helyszín látogatóinak nyújtott szolgáltatások javítása. A régészeti lelőhely bejáratának és infrastruktúrájának korszerűsítésével ezek, a nagyrészt ismeretlen mükénéi emlékek dinamikusan bevezetik Peristeria régészeti lelőhelyét Messinia kulturális térképére” - tette hozzá Mendoni.

A Peristeria-hegy 8 kilométerre található Kyparissia városától. A korai mükénéi korszakban a nyugati Peloponnészosz leggazdagabb lakóközpontja volt.

A mükénéi korszak végéig (i. e. 1680-1180) lakott volt, és uralta Messziniát, mielőtt Pylos és Mükéné fejlődése dicsőségre emelkedett volna. A mükénéi mellett a korai római korból, Nero korából (Kr. u. 54-68) is azonosítottak maradványokat.

Peristeria leginkább tholosz-sírjairól, a mükénéi építészetre jellemző monumentális, kör alakú temetkezési építményekről híres. Ezek a sírok egy elit uralkodóosztály jelenlétére utalnak, és tükrözik a régió gazdagságát és kulturális kapcsolatait más mükénéi központokkal.

Az ásatások során számos leletet, köztük aranyékszereket, kerámiákat, pecsétköveket és szerszámokat tártak fel, amelyek a mükénéi kézművesség kifinomultságát mutatják. E leletek némelyike más régiókkal, többek között Krétával, a Kikládokkal, sőt valószínűleg Egyiptommal és a Közel-Kelettel fennálló kereskedelmi kapcsolatokra utal.

A régészek a Peristeria régészeti lelőhelyet a „nyugat-peloponnészoszi Mükéné”-nek nevezték el.

A Messiniai Régiségek Ephorátusa a peristeriai ókori várost „zsúfoltnak és kiterjedtnek” írja le, mivel a középső hellász korszaktól (i. e. 2050-1680) a mükénéi korszak végéig (i. e. 1680-1180) folyamatosan lakott volt.

Az egyik sír padlója alatt feltárt gazdag sírleleteket, a lelőhelyről származó katonai felszereléseket, aranyedényeket és ékszereket a közeli Filiatrában található Hora régészeti múzeumában állítják ki.

„Bár a boltozatos sírokat már az ókor óta fosztogatták, a megmentett értékes tárgyak a lakosok gazdagságáról és a minószi Krétával való kapcsolatról tanúskodnak. Emellett a házi istentisztelet gyakorlatáról és a mükénéiek társadalmi szerkezetéről is tájékoztatnak” - magyarázza honlapján az Ephorátus.

Kép: www.greekreporter.com

Görögország egykori királyi családjának tíz tagja kérvényezte görög állampolgárságának visszaállítását. Ettől megfosztották őket az 1974-es népszavazáson, amely eltörölte a monarchiát Görögországban.

A görög hatóságok első jóváhagyásukat már megadták, nem sokkal azután, hogy az athéni anyakönyvi hivatalban benyújtották a nyilatkozatot. A kérelmet továbbították a belügyminiszternek, akit felkértek, hogy vizsgálja meg, teljesülnek-e a törvényben előírt feltételek.

Most várhatóan hivatalosan is közzéteszik az aláírt határozatot a Kormányzati Közlönyben. A volt királyi család tagjainak be kell majd jelentkezniük az állampolgárok nyilvántartásába, ami lehetővé teszi számukra, hogy görög személyi igazolványt és útlevelet kapjanak, mivel eddig dán személyi igazolványuk volt. A sorköteles korú férfiaknak a többi görög állampolgárhoz hasonlóan katonai szolgálatot kell teljesíteniük.

A kérelmezők között van a néhai Konstantin király öt gyermeke és öt unokája, fia, Pavlos három gyermeke és lánya, Alexia két gyermeke.

Az állampolgársági eljárás részeként a kérelmezőknek nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben elismerik Görögország politikai rendszerét, lemondanak minden, a korábbi monarchiához kötődő követelésről, és kiválasztják a vezetéknevet, amellyel bejegyzik őket az önkormányzati nyilvántartásba.

A nyilatkozatok benyújtását követően a görög belügyminiszter felülvizsgálja azokat, a nyilvántartásba vétel véglegesítése előtt biztosítja a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést.

A volt királyi családtagok a „De Grece” (görögül: Ντε Γκρες) vezetéknevet választották, amely megegyezik a dán diplomata útlevelükben használt névvel. A jelentések szerint Anna-Mária, Konstantin király özvegye, elutasította a görög állampolgárság kérelmezését, mondván, hogy nem áll érdekében.

Pavlos volt görög herceg, az egykori Konstantin király legidősebb fia, a görög hercegi címet a mára már megszűnt görög trón szimbolikus örököseként viseli, és továbbra is elismert monarchista körök és a királyi családok iránt érdeklődők körében.

Pavlos apja királyi uralkodása idején született. Születésétől fogva Görögország trónörököse volt, és apja uralkodása alatt egészen a monarchia 1974-es eltörléséig az is maradt.

Családja az 1967-es katonai junta elleni sikertelen ellenpuccs után száműzetésbe vonult. Főként Rómában, Dániában és Londonban nőtt fel, és az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban járt iskolába. Pavlos a washingtoni Georgetown Egyetemen tanult, és nemzetközi kapcsolatokból szerzett diplomát.

Az 1990-es években a brit hadseregben szolgált, konkrétan a Royal Scots Dragoon Guardsnál. Pavlos üzletemberként is ismert, elsősorban befektetési és pénzügyi területen dolgozik. Ő és családja gyakran szerepel a globális társasági eseményeken, és Marie-Chantal Millerrel kötött házassága tovább növelte ismertségüket a divat és az üzleti világ gazdagsága és kapcsolatai miatt.

Bár Görögország köztársaság, egyes monarchisták az országban és külföldön Pavlos-t tekintik a királyi család fejének, apja 2023 januárjában bekövetkezett halála után. Konstantin 2023. január 10-én, 82 éves korában halt meg. Görögország több európai uralkodót látott vendégül, akik Athénba érkeztek az egykori király temetésére.

A gyászszertartást az athéni Metropoliszban tartották, míg a temetésre Konstantin őseinek sírjainál, az egykori Tatoi királyi palotában került sor.

Kikapcsolódáshoz, lélekvidítónak, munka alatt a háttérbe, nyaralástervezőnek, csak úgy - Görögország felülnézetből.

Nektek melyik a kedvenc helyetek Görögországban?

Videó: Youtube - Polychronis Drone