Kép: Pixabay

Helyi források szerint Athén nagyvárosi területe a legújabb olyan része Görögországnak, amelyet vízhiány sújt.

A problémát a tartósan magas hőmérséklet és az éves csapadékmennyiség csökkenése okozza. Ezek a körülmények azt eredményezték, hogy a Mornos-tó felszíni vízszintje lecsökkent. A Közép-Görögországban található mesterséges tó Athén metropoliszának víztartalékául szolgál.

Az athéni Nemzeti Obszervatórium által elemzett műholdfelvételek azt mutatják, hogy a tó vízzel borított területe - amely 2023 júliusában 16,6 négyzetkilométer volt - jelenleg mindössze 12,8 négyzetkilométer.

A SKAI TV görög magántelevízió által készített vizsgálat során a tudósok elmondták, hogy hamarosan víztakarékossági intézkedéseket kell elfogadni, hogy a terület megbirkózzon a csökkent vízkészlettel. Ha a felszíni vízszint tovább csökken, hamarosan lehetetlen lesz vizet szivattyúzni - figyelmeztetnek.

Hasonló vízellátási válság sújtotta Athént az 1990-es évek elején, de akkor a problémát egy másik mesterséges tó létrehozásával oldották meg, amely viszont szükség szerint több vízzel látta el a Mornos-tavat.

A nyár elején az athéni Nemzeti Obszervatórium által készített és az Atmospheric Research című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány megdöbbentő részleteket tárt fel a vízhiány problémájáról Görögország különböző területein.

Tizennégy görög településen rendkívüli állapotot rendelt el a polgári védelemért felelős főtitkárság. Ezek között van öt település Kréta szigetén, valamint Serifos-on, Sifnos-on, Leros-on, Poros-on és Spetses-en. Ezenfelül a Kefalonián található Sami település is érintett, valamint Korinthos, Alexandroupolis és Xanthi területei.

A szigeteken a megoldást általában a sótalanító egységek működtetése jelenti, amelyek azonban gyakran nem elegendőek a folyamatosan növekvő igények kielégítésére, különösen a forgalmas idegenforgalmi szezonban. Az életminőség mellett a vízhiány hatással lehet Görögország mezőgazdasági termelésére és a termények minőségére is.

Dimitris Emmanouloudis, a hegyvidéki vízgazdálkodás professzora, aki az UNESCO parti és deltás ökoszisztémák kezelésével és védelmével foglalkozó tanszéken dolgozik, az AMNA-nak nemrégiben adott interjújában pozitívan nyilatkozott arról, hogy egy sor intézkedés végrehajtásával hatékonyan lehetne kezelni a kihívásokat.