Kép: Pinterest

Az előrejelzések szerint a csapadékmennyiség a felére csökken idén a tavalyihoz képest.

Görögország számos részén, különösen az égei-tengeri szigeteken szárazságra kell számítani, mivel az elmúlt évtizedben a felére csökkent a csapadékmennyiség, és a vízkészletek kimerülőben vannak - figyelmeztetnek a tudósok.

Az athéni Nemzeti Obszervatórium hálózatának és a Meteo.gr csapatának kutatása szerint Görögország számos területén az elmúlt hónapokban akár 50 százalékkal is csökkent a csapadékmennyiség az elmúlt évtized átlagához képest.

A kutatás szerint a legtöbb területen jelentősen csökkent a csapadék 2023 októbere és 2024 áprilisa között, amikor a legtöbb eső esik Görögországban. A tendencia alól csak Ipirosz és Nyugat-Macedónia egyes részei jelentenek kivételt. Az összehasonlítást a 2012-2022-es évtized megfelelő, hét hónapos időszakának átlagával végezték.

A jelenség kedvezőtlenül hat a vízkészletekre, miközben kedvezőbb feltételeket teremt az erdőtüzek számára, de vízhiányhoz is vezet az égei-tengeri szigeteken és Krétán.

Több, a Kikládokhoz tartozó szigetnek fogytán van a vize. „Az Égei-tengeren a bőséges esőzések utolsó éve 2019-ben volt” - mondja Kostas Lagouvardos meteorológus, az athéni Nemzeti Obszervatórium kutatási igazgatója. A tavalyi volt a harmadik egymást követő év, amikor átlag alatti csapadékmennyiség hullott.

Naxos szigetén a két tározó egy évvel ezelőtt 375 000 köbméter vizet tárolt. Most 30 000 köbmétert tartalmaznak - mondja a sziget polgármestere.

„Miközben az esőzések csökkennek, a vízigény növekszik a turistaforgalom, de a több nyaraló miatt is” - mondta Lagouvardos.

Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ előrejelzése szerint az idei európai nyár az egyik legmelegebb lesz 1993 óta.

A hőmérséklet várhatóan 2,5 Celsius-fokkal meghaladja az 1993 és 2016 közötti, megfelelő időszakok átlagát. Ez az első alkalom, hogy egyetlen lehetséges forgatókönyv sem jósol alacsonyabb hőmérsékletet Európa egyetlen részén sem.

A 2022-es nyár jelenleg az elmúlt évek legmelegebb nyara.

Görögország azon öt ország közé tartozik, amelyet a Földközi-tenger térségében az éghajlatváltozás miatt aszály fog sújtani - derül ki az Európai Bizottság által közzétett tudományos előrejelzésekből, amelyek az Európai Aszálykockázati Atlasz alapján készültek, amely a vízhiány következményeit értékeli a következő évtizedek 1,5, 2 vagy 3 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésének három forgatókönyve alapján.

A kockázat a mezőgazdasági termelést, az ivóvíz elérhetőségét, a tavak és folyók állapotát, valamint a vízerőművekben történő villamosenergia-termelés lehetőségét érinti. A becslések szerint Görögországban az éves búzatermelés már most 2,5-7,5%-kal csökken az előző évtizedekhez képest.

Ha a globális átlaghőmérséklet az évszázad végére 1,5 Celsius-fokkal emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest, akkor a görögországi búzatermesztés veszteségei 10 százalékkal magasabbak lesznek a már most  mértnél. A veszteség 20%-ra emelkedhet, ha a hőmérséklet-emelkedés végül eléri a 3 Celsius-fokot.

Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy az európai fővárosok közül Athén lesz a legsúlyosabban érintett a jövőbeni aszályok és hőhullámok által. A Newcastle-i Egyetem kutatói az összes rendelkezésre álló éghajlati modellt (három forgatókönyv alapján) felhasználták, hogy megjósolják, hogyan alakulnak az időjárási viszonyok 571 európai városban 2050-re vagy 2100-ra.