Egy tündéri idős görög asszony fényképe járta be a világot, aki minden egyes nap az egész világért imádkozik.

Anthi Katsouli a hét minden napján kimegy az udvarára, hogy Istenhez beszéljen. Az asszony Görögország északnyugati részén, Ipiroszban, Katarraktis falvacskájában született, több, mint egy évszázaddal ezelőtt. Sohasem hagyta el a szülőföldjét, amely a festői Tzoumerka-hegységnél található.

A korábban földműveléssel foglalkozó, 3 gyermeket felnevelő asszony nemcsak saját családjának tagjait foglalja imába, hanem az egész emberiséget. A közelmúltban egyik unokája, Dimitris kapta őt lencsevégre, és töltötte fel a közösségi oldalára. Aznap esett, és a hőmérséklet is nagyon lecsökkent, így Anthi nem ment ki az udvarra, hanem kinyitotta konyhája ablakát, és úgy nézett ki az elé táruló csodaszép hegyre. Mikor unokája megkérdezte tőle, hogy miért tárta ki az ablakot, ezt felelte: „Mert így látom Istent”.

Dimitris ezt írta nagymamájáról: „Görögország minden szépsége egy testben és lélekben, ami már 106 éves”. A Greek Reporternek adott interjújában a fiatalember beszélt az asszony erős hitéről és szeretetteljes, nagylelkű természetéről.

Kép: www.greekreporter.com

Anthi, aki a XX. század szinte összes fontos pillanatát megélte, valószínűleg 1915-ben született, de az is lehet, hogy régebben, hiszen akkoriban az ilyen elszigetelt helyeken napvilágot látott gyermekek születési idejét nem regisztrálták rögtön.

A görög nagyi megélte országa egyik legtragikusabb időszakát, amikor a németek megszállták és elfoglalták Hellászt a II. világháború alatt. A náci erők felgyújtották a faluját, a saját házával egyetemben, így Anthi sok sorstársával együtt menekülésre kényszerült. Többen a Tzoumerka-hegység magaslataiban találtak oltalmat. Az asszony is köztük volt, és kivárta az idejét, hisz ő a saját falujába akart visszatérni, és nem szeretett volna másik otthont keresni.

Erős hite, amely élete minden pillanatában fényként ragyogott előtte, átsegítette őt a nehéz pillanatokon. Isten után a legfontosabb számára a családja és a faluja, melyet sosem hagyna el. Unokája ezt nyilatkozta ezzel kapcsolatban: „Amikor bárki megkérdezi, hogy elköltözne-e valaha, mindig ezt válaszolja: Itt születtem és itt fogok meghalni”. Az asszony rendkívül független, és korához képest nagyon aktív. A mai napig ő főz és takarít magára, de persze sokszor besegítenek neki a közelben lakó családtagjai. Szeret olvasni, főleg vallási műveket, igazi könyvmollyá vált az idők során. Idős kora ellenére nagyon friss elme, aki mindenre emlékszik, daloktól kezdve verseken át a fiatalkorában történt anekdotákra és történetekre. Bölcsességét és hitét mindig is igyekezett átadni gyermekeinek, unokáinak és dédunokáinak is. Amikor megkérdezték az unokáját, hogy őt milyen jó tanáccsal látta el, Dimitris így felel: „azt mondja, mindig azt reméli, hogy a testvéreimmel mértéktartó életünk van. Ezalatt nem a minőséget érti, hanem inkább azt, hogy mindenre gondolunk, mérlegelünk és nem teszünk semmi fölösleges vagy szükségtelen dolgot.”

A görög nagyi egyáltalán nem foglalkozik a korával. Ehelyett Isten kezébe helyezte a sorsát, és mikor megkérdezik tőle, hogy meddig szeretne élni, így felel: „Ameddig az Úr jónak látja”.