Kép: Pixabay
Az Egri Görög Önkormányzat "A Görögország - ahogy én látom" pályázatsorozat 12. részeként rajzpályázatot hirdet Heves megye óvodái, valamint általános iskolái alsó és felső tagozatos diákjai számára, amelynek témája a "A nagy verseny" című görög mitológiai mese.
A rajzpályázathoz kapcsolódó történet az Egri Görög Önkormányzat facebook oldalán és az Egri Görög Önkormányzat blogján, a https://kalimeraeger.blog.hu oldalon olvasható.
Pályázók köre: pályázhat minden Heves megyei óvodás korú gyermek, valamint minden olyan diák, aki Heves megye bármely általános iskolájának alsó tagozatán (1-4. osztály) vagy felső tagozatán (5-8. osztály) tanul, nemzetiséghez való hovatartozásra tekintet nélkül.
Pályázati feltételek:
- a pályázók szabadon dönthetnek arról, hogy a mese mely részét rajzolják le
- 1 pályázó 1 alkotással pályázhat, egy osztályból több gyermek is pályázhat
- a rajzok bármilyen technikával készülhetnek (ceruza, toll, zsírkréta, festék stb.)
- az alkotások mérete: A/4-es rajzlap, melyeket nem kell bekereteztetni
- az alkotásoknak a célcsoport alkotóitól kell származnia, a célcsoporttól eltérő személy által készített, de egy célcsoporthoz tartozó gyermek nevében beadott pályázat automatikusan a pályázatból való kizárást vonja maga után
- az alkotó nevét, korát, óvodáját/ általános iskoláját és osztályát, valamint elérhetőségét (telefon és e-mail) az alkotás hátoldalán OLVASHATÓAN kérjük feltüntetni, ellenkező esetben nem tudjuk a nyertes pályázókat értesíteni
Nyeremény: A zsűri által legjobbnak ítélt 10-10-10 (óvodás, alsós és felsős kategória) alkotás készítőjét ajándékokkal jutalmazzuk meg. A nyeremények készpénzre nem válthatók.
A rajzokat a következő címre kérjük eljuttatni:
Egri Görög Önkormányzat - 3300 Eger, Kossuth u. 28.- A borítékra, kérjük,írják rá: Rajzpályázat 2019. június
A pályázatok beérkezési határideje: 2019. május 27.
A be nem érkezett vagy elkésett pályázatokért az Egri Görög Önkormányzat felelősséget nem vállal.
Eredményhirdetés: 2019. június 1. 18:00
Az Egri Görög Önkormányzat által rendezett Görög Ünnepen, személyesen történik. Az Egri Görög Önkormányzat minden díjazott alkotót e-mailben/telefonon értesít pályázata sikeréről.
A pályázók alkotásuk beküldésével hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egri Görög Önkormányzat a pályamunkák digitalizált változatát, illetve a pályázók nevét elektronikus oldalain megjelentesse, valamint az alkotásokból egy későbbi, az Egri Görög Önkormányzat által megjelölt időpontban esetlegesen egy kiállítást szervezzen.
További információk: egrigorog@gmail.com, valamint az Egri Görög Önkormányzat facebook oldalán.
Az Egri Görög Önkormányzat az alkotásokat nem küldi vissza a pályázóknak.
Támogató: Miniszterelnökség - Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság
A történet
A nagy verseny
Egyszer volt, hol nem volt, a messzi-messzi időkben, mikor a görög fővárosnak még neve sem volt, Pallasz Athéné, a tudás, a bölcsesség, az igazságosság és a művészetek Istennője, akinek kedvenc állata a bagoly volt, összekapott Poszeidónnal, a tenger Istenével.
Mindketten azt szerették volna, ha a görög fővárost róluk nevezik el. Tanakodtak, tanakodtak, hogyan tudnának megmérkőzni egymással, még a hatalmas Főisten, Zeusz véleményét is kikérték, adjon tanácsot ebben az ügyben.
Zeusz úgy gondolta, ebben a kérdésben nem dönthet egyedül, így az isteni tanácsot hívta segítségül, melynek a 12 Olimposzi Isten volt a tagja: Zeusz, a Főisten; Héra, a házasságot és a születést védelmező Istennő, aki Zeusz felesége volt; Aphrodité, a szerelem Istennője; Árész, a háború Istene; Déméter, a földművelés és a termékenység Istennője; Hesztia, a családi tűzhely védelmezője; Héphaisztosz, a kovácsmesterség és a tűz Istene; Hermész, az Istenek hírnöke; Apollón, a költészet, a jóslás, a zene és a tánc Istene, illetve Artemisz, a vadászat Istennője. Pallasz Athéné és Poszeidón nem vettek részt a tanácskozáson.
Hosszasan gondolkodott az isteni tanács, volt, akik a szemtől szembeni harcot, volt, akik a tudásalapú versenyt tartották jobb módszernek, ám abban egyezett a véleményük, hogy bármilyen legyen is a vetélkedés, vérontásra semmiképpen sem kerülhet sor.
Hosszas gondolkodás után arra a megoldásra jutottak, hogy mutassák meg mindketten, miért érzik méltónak magukat arra, hogy várost nevezzenek el róluk.
A versengés helyszínéül az Akropoliszt választották. Először Poszeidón csapott rá szigonyával a kövekre, melyekből menten víz fakadt. Ezután Pallasz Athéné következett. Ő is hasonlóan tett, dárdájával rácsapott a kövekre, melyek közül egy olajfa nőtt ki.
Mivel az olajfa a békét jelképezi, Pallasz Athéné nyerte a versenyt, így róla nevezték el a görög fővárost Athénnak.
Az olajfa még mindig ott zöldell az Akropolisz kövei között. Aki nem hiszi, járjon utána!