A 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskoláról már sokszor beszéltünk, annál kevesebb szó esett viszont arról, mi van a nagybetűs iskola előtt, milyen lehetőségei vannak a görög származású, óvodás korú gyerekeknek arra, hogy görögül tanuljanak, milyen foglalkozásokon vehetnek részt, ki várja ott őket.

Hogy mindezt megtudjuk, a legautentikusabb személlyel, Ikonomu Sophiával, az iskola előkészítő foglalkozásainak egyik oktatójával beszélgettem. Az ő legnagyobb kritikusai pedig az óvodás korú gyerekek, akik imádják. Kell ennél jobb ajánlólevél?

Kérlek, mesélj magadról!

Gyöngyösön születtem, édesapám görög származású, tanulni jött Magyarországra, édesanyám magyar. Amikor 2 éves voltam, egy évre kimentünk Görögországba, apunak ugyanis be kellett vonulnia katonának, addig mi a nagyszüleimnél laktunk, anyukám ott tanult meg görögül. Én pedig, amennyire kisgyerekként tudtam, a nagyszüleimmel és apuval görögül, míg anyuval magyarul kommunikáltam.

Hogyan keveredett az életedben a magyar és a görög kultúra?

A görög rokonaimmal sajnos csak nyáron, évente egyszer találkozom, így a családi ünnepeken ők nincsenek jelen. Igyekszünk megünnepelni minden magyar és görög ünnepet, a karácsonyfa állítás és az ajándékozás viszont a magyar hagyományok szerint történik. Az újévi vaszilopitát én vezettem be a családba, mióta az iskola előkészítőben tanítok, a gyerekeknek is és otthonra is csinálok. Inkább édesre készítem.

Hogy fogadják a gyerekek, ha nem ők találják meg a vaszilopitába rejtett érmét?

Kicsit taktikusnak kell lenni: mielőtt felvágjuk a vaszilopitát, elmesélem ennek a görög szokásnak a rövid történetét, elmondom, hogy egy darab érme lesz benne, akihez kerül, annak lesz szerencséje az új évben. Ilyenkor megbeszéljük a szerencse szó jelentését, és előre tisztázzuk, hogy annak, akinek nem lesz a szeletében érme, azt sem fogja szerencsétlenség érni.

Miért pont óvodapedagógia?

Mire befejeztem a gimnáziumot, már tudtam, hogy óvónő szeretnék lenni, s azóta ez az érzés csak erősödött bennem, imádok a kicsikkel lenni. 2011-ben, az akkori intézményvezető, Caruha Vangelio bízott meg az iskola előkészítő egyik csoportjának tanításával, melynek rendkívüli módon örültem, de ugyanakkor pozitív értelemben nehéznek és nagy kihívásnak éreztem.

Azok számára, akik nem ismerik, kérlek, mesélj arról, hogyan épül fel az iskola előkészítő!

A budapesti iskola előkészítőben (1054 Budapest, Vécsey utca 5.) hetente több alkalommal vannak foglalkozások a kicsiknek, akik a nappali óvoda után tudnak jönni a foglalkozásokra. Nagyon fontos, hogy az iskola előkészítőbe nemcsak olyan gyerekek jelentkezhetnek, akik már beszélnek görögül, ezért bíztatok mindenkit, hogy függetlenül attól, hogy ő maga milyen szinten beszéli a nyelvet, bátran hozza a gyermekét, várok mindenkit szeretettel!

Hogy bírják a kicsik a nekik viszonylag késői időpontot?

Sajnos ebben az időpontban a gyerekek már kicsit fáradtak, de nem lehet a foglalkozásokat hamarabb kezdeni, mert egyrészt a nappali óvodában is megvan a délutáni rutin, másrészt a szülők sokszor még ilyenkor is dolgoznak.

Lehetséges az is, hogy a gyermek heti egy alkalommal vegyen részt a foglalkozáson?

Persze. A legfontosabb az, hogy tudjanak járni heti rendszerességgel. Minden gyereket várunk szeretettel, amikor és ahányszor tudnak jönni!

Akik semmiképpen sem tudják bevinni a gyermekeiket, mit tehetnek otthon?

Mesefilmeket, dalokat tölthetnek le, mesekönyvből mesélhetnek a gyerekeknek, hiszen ezzel könnyen el lehet érni, hogy már ne csengjenek idegenül számukra azok a görög hangok, melyek a magyar nyelvben nem fordulnak elő, illetve hogy megismerkedjenek a görög nyelvvel.  Szerintem az is nagyon fontos, hogy a szülők próbálják meg elvinni minél több görög rendezvényre, iskolai ünnepségre a gyerekeiket.

Hol juthatnak a szülők görög nyelvű mesékhez, színezőkhöz, hasznos anyagokhoz?

Van egy könyvtárunk, ahonnan jelenleg helyi használatra lehet hozzájutni a könyvekhez. Az iskolai híreket az alábbi oldalon lehet nyomon követni: http://glezosz.hu, valamint a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola facebook oldalán.

Hogyan zajlanak a foglalkozások?

A foglalkozások alapvetően görög nyelven zajlanak.  Az első két hónapban többet beszélek hozzájuk magyarul, ezt október végére próbálom teljesen minimalizálni. Azoknak a gyerekeknek, akik egyáltalán nem tudtak görögül, mikor hozzánk érkeztek, természetesen többet segítek. A gyerekek először megtanulják a legszükségesebb dolgokat, pl. mit kell mondaniuk, ha szeretnének kimenni a mosdóba, hogyan kell bemutatkozniuk, elmondani, hány évesek. Ezért is jó a vegyes a csoport, hiszen akik jobban értenek görögül, egyből megcsinálják, amit kérek, őket pedig követik azok, akik még nem mindent értenek. Fantasztikus, hogy az óvodás korúak mennyire gyorsan tanulnak, ezért is fontos, hogy minél fiatalabb korban kezdjenek hozzánk járni, mert így magasabb szintre jutnak el elsős korukig.

A nappali óvodában délelőttönként több órás szabad játékot kell biztosítani a gyerekeknek, itt viszont végig le kell kötnöm a gyerekek figyelmét valamilyen játékos foglalkozás keretein belül, hogy ne zökkenjenek ki a görög nyelv használatából. Annak érdekében, hogy ez kevésbé legyen nekik megterhelő, a két tanóra között tartunk egy uzsonna szünetet, ahol mindenki megeheti a magával hozott gyümölcsét, szendvicsét.

Én úgy tudom motiválni őket, hogy mindent közösen csinálunk, lehetőséget adok nekik a szereplésre, mondjuk meséljék el, melyik mondóka, dalocska miről szól.

Ebben a másfél órában mindig van valamilyen mozgásos játék, akár görög körjáték, akár torna, ez kicsit feldobja őket. Utána általában leülünk egy körbe beszélgetni, egymásnak adogatunk egy plüss állatot vagy labdát, és akihez kerül, annak kell mondania pl. egy őszi gyümölcsöt. Az ünnepköröket a görög hagyományok szerint követjük. A gyerekek születésnapján görög köszöntőt éneklünk és a szülinaposok mindig kapnak egy kis apróságot. Valamilyen vizuális tevékenységre is sor szokott kerülni, gyakran zárom a foglalkozásokat versmondással vagy mesével.

Az iskola előkészítősök mely programokban vesznek részt?

Igyekszem nem túlságosan leterhelni őket, ugyanis mindent megélnek már a saját, nappali óvodájukban is, természetesen a görög ünnepek kivételével, annak nincs értelme, hogy mi is folyton ezekre az alkalmakra készüljünk, mert akkor nem tudják élvezni a játékos tanulást. Volt már szavalóverseny, melyre az iskola előkészítőből mindenki lelkesen jelentkezett, volt, aki rövid mondókával készült, de olyan is, aki mesét mondott vagy verset szavalt. Újévkor vaszilopitát készítek és mesélek a gyerekeknek a vaszilopita történetéről. Vízkeresztkor készítünk valamit, ami a vízkereszttel kapcsolatos, volt már olyan például, hogy mindenki kapott egy ezüst ragadós matricát, amiből keresztet lehetett kivágni, és lerajzolták a papot, amint a keresztet a vízbe hajítja. Farsangkor általában beöltözünk. Húsvétkor elkészítem a húsvéti kalácsot, de ha több időnk lenne, együtt gyúrnám velük a tésztát, biztos nagyon élveznék. Viszek be nekik festett tojásokat is, és koccintunk vele. Anyák napjára nem műsorral, hanem valami kis kézműves ajándékkal ajándékozzuk meg az anyukákat. Évzáróra körjátékokkal, közös játékokkal készülünk, így azok a gyerekek is szívesebben feljönnek a színpadra, akik félénkebbek. Nyáron tematikus hetet szoktunk tartani.

Hogy látod, hogyan lehet kedvet csinálni a gyerekeknek ahhoz, hogy ebben, a számukra kései időpontban is szívesen járjanak az iskola előkészítőbe?

Az a tapasztalatom, hogy azoknak a gyerekeknek van több kedve görögül megszólalni, akikkel görögül is beszélnek otthon. A gyerekek 20%-a vegyes házasságból született, de a 80%-a harmadik generációs görög, akik főleg a nagyszüleikkel tudnak görögül kommunikálni, de itt is nagy eltérések lehetnek. Én ebből írtam a szakdolgozatomat is, amelynek címe: A magyar-görög kétnyelvűség a második diaszpórában Magyarországon. 39 fővel készítettem kutatást a diaszpóra különböző generációi közül, és az a tapasztalatom, hogy aki csak annyit tesz, hogy görögül mesél a gyermekének, az a gyermek már nagyobb kedvvel jön az előkészítőbe. Én úgy tudom motiválni őket, hogy mindent közösen csinálunk, lehetőséget adok nekik a szereplésre, mondjuk meséljék el, melyik mondóka, dalocska miről szól. Táncolunk, énekelünk, érdeklik őket nagyon az ünnepek, ezért nyitottak a szokásokra, a hozzájuk tartozó szavakat pedig könnyebben megtanulják. A nagyobb gyerekeket már a betűk is kezdik érdekelni, ekkor már lehet velük betűfelismerő játékokat játszani. Vannak olyan gyerekek, akiket nagyon nehéz bevonni, de alapvetően érdeklődőek, meg lehet találni hozzájuk az utat.

Ha szabad kezet kapnál mindenfajta megkötés nélkül, Te hogyan alakítanád ki itt, Magyarországon a görög nemzetiségi óvoda intézményét?

Mindennek a motorja, ha minél kisebb korban kezdenek el a gyerekek nyelvet tanulni. A hozzám járó gyerekek közül mindenkinek van görög vonatkozása, de biztos volna érdeklődő ezen a körön kívül is. Én a gyerekeket nem választanám szét, olyan óvodát képzelnék el, ahol magyarul is és görögül is folynának a foglalkozások. Lenne egy magyar nyelvű és egy görög nyelven beszélő óvónő, akik naponta váltanák egymást. Mindkettejüktől a görög ünnepkörök szerint tanulnának, csak más nyelven, így bontva le a gyerekekben azt a gátat, hogy nem értik, hogy mi történik körülöttük.

Köszönöm, hogy beszélgettünk!

dr. Miliosz Nikolett