Talán nincs még egy olyan hely, mely ennyire egyet jelentene a honvággyal és a minden viszontagságot átvészelő hazaszeretettel, a mennyországba való visszatéréssel. Egy parányi földdarab a Jón-tengeren, mely apró méretéhez képest hatalmas erővel bír. Valódi mágnes, mely rabul ejt és örökké vonzásban tart.
Ithaka szigetére ugyan nem jellemző a tömegturizmus, de nincs ember a földkerekségen, aki ne ismerné a tájat. Tanulmányaink során mindannyian találkoztunk vele, ám nem mindenkit sarkalt ez arra, hogy célba is vegye. Talán ezért is őrizhette meg a báját ennyi évszázadon és ezreden át. Mi azonban kövessük most a nagy Odüsszeuszt, győződjünk meg róla, hogy ezért a szigetért valóban megérte az éveken át tartó vándorlás.
A mindössze 120 km2-es, lankákkal tarkított terület 3000 lakosával tökéletes hely a zavartalan kikapcsolódásra. Ahogy az igen sok görög sziget életében megtörtént, Ithakában is egymást váltották a különböző nemzetek, akik hódításukkal nyomot hagytak maguk után. Ilyenek voltak az ókori rómaiak, törökök, velenceiek, franciák, illetve a britek is.
A Kefaloniától keletre található földdarabka mindössze 23 km hosszúságú, két, egymástól legtávolabb eső partszakasza pedig csupán 6 km távolságra helyezkedik el. A térképre tekintve két részből áll, melyeket egy keskeny földnyelv, a 600 méter széles Aetos kapcsol össze.
Az északi és délebbi rész közrezárja a Molos-öblöt, mely déli csücske Vathi, a sziget fővárosa és egyben legnagyobb települése. A kedvező földrajzi körülményeknek köszönhetően itt található a világ egyik legnagyobb természetes módon létrejött kikötője. Legyen éjjel vagy nappal, a part menti tavernák egyikében elfogyasztott ínycsiklandozó fogások a páratlanul szép látvánnyal párosulva örök emléket hagynak mindenkiben. Aki kultúra után szomjazik, térjen be a Tengerészeti és Folklór Múzeumba és Ithaka Régészeti Múzeumába!
A kikötőnek egy őre is van, méghozzá Lazaretto parányi szigetecskéje személyében. Érdemes ide egy kis kitérőt tenni, és ellátogatni az itt található Megváltó templomába, illetve megcsodálni a régi börtön maradványait.
Ha északra vesszük az irányt, eljutunk Stavros városkájába, mely Vathi után a második legnagyobbnak számít. Itt szintén útba ejthetünk egy Régészeti Múzeumot, mely a Kr.u. 1. századból származó maszkjairól híres.
Festői falucska Perahori, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a szigetre. Az Afentikos Logos erdő szélén alapított település tökéletes kiindulópontja egy túrának, mely a tölgyesek között megbúvó középkori romok mellett halad el.
Anogi sem hiányozhat a látnivalók közül; az itt található álló kövek közül a legmagasabb 8 méteres.
A túrázók és hegymászók kedvelt úti céljai az itt található magaslatok, az Exogi, a Melissa, a Mavronos és az Agios Ilias, a Schinous, a Sarakiniko, az Agios Ioannis és az Agiou Andreou. A kitartóak felkapaszkodhatnak a festői Nirito és Merovigli ormaira.
A fürdőzésre alkalmasabb strandokat az északi oldalon találjuk. Ha tehetjük, ne hagyjuk ki a búvárkodást és a Nimfák barlangját sem, hiszen a monda szerint Odüsszeusz ide rejtette el a phaiaktól hozott ajándékot. Aki az itt amúgy is mindenhol jelenlévő csendből a még nyugodtabb tájak felé menekülne, itt jó helyen lesz. A főváros környéke határozottan mozgalmasabb helyszín.
Sajnos az 1953-ban bekövetkezett földrengés következtében rengeteg épület tönkrement, sok emlék megsemmisült, ezért rengeteg ház csak pár évtizedes korral bír.
A szigeten található egy olajfa, melyről úgy tartják, hogy már mintegy 1500 éve ad termést és nyújt árnyékot az arra járó vándornak.
Az ínyencek számára is tartogat kincseket a táj. Ne hagyjuk el a szigetet anélkül, hogy nem kóstoltuk meg a rizsből készített édes rovanit, a helyben készített mézet vagy az itt termesztett olívát. A tartalmasabb fogásra vágyók válasszák a tserepa csirkét. A tűzálló tálban elhelyezett szárnyast, zöldséget és köretet faszénen sütik omlósra. A halat kedvelők is találnak finomságot: a savoro ecetben, mazsolával, rozmaringgal és foghagymával sütött filé. Koccintáshoz emeljük a helyi szőlőből készült borral töltött poharunkat.
A történészek és régészek állandó témái közé tartozik az örök talány, miszerint a ma Ithakának nevezett sziget volt-e valójában Odüsszeusz otthona. Sokan úgy tartják, a legenda szigete Kefalónián, a Paliki-félszigeten található. Az tény, hogy nehéz bizonyosságot találni a Homérosz által papírra vetett történések mindegyikére, de miért is kellene? Odüsszeusz nem csak korának ideálját testesítette meg leleményességével, agyafúrt észjárásával, műveltségével, találékonyságával és bátorságával. Rengetegen közülünk ma is példaként tekinthetünk rá.
Fotók: Pinterest
