Hamarosan ismét beköszönt egy újabb év, új kezdet, tiszta lap, a fogadalmak, változások ideje. Vannak azonban bizonyos szokások, melyeket akkor sem hagyunk a hátunk mögött, mikor új ígéreteket teszünk magunknak. A tradíciók végigkísérnek minket életünk során és összekovácsolják kisebb-nagyobb közösségünket, elérve, hogy együtt ünnepeljünk, emlékezzünk és higgyünk. Nézzük, melyekkel is találkozunk rögtön az esztendő elején!
Akit Görögországban ér az újév, bizonyára nem tud betelni a még az utcákat ékesítő karácsonyi dekorációkkal, a feldíszített fenyőfákkal, valamint a karavakiákkal, a karácsony alkalmával pompába öltöztetett kis hajókkal. Csengők és kalandákat éneklő gyermekkórusok hangja tölti meg ilyenkor a tereket, az otthonok asztalait pedig elárasztják a finomabbnál finomabb hagyományos ételek, melyek hosszú idők óta generációk sokaságának aranyozzák be az ünnep pillanatait.
Kis szerencsével sikerül elkerülnünk a karácsonytól vízkeresztig tartó 12 napban a Földön felbukkanó kis koboldokat, a kalikantzaroszokat, akik imádják a bajkeverést. A legenda szerint az esztendő többi részét a Föld középpontjában töltik, ahol az Életet szimbolizáló fa törzsét aprítják. Ha azonban előbújnak, a kéményen osonnak be, hogy bútortologatással, az ételek elfogyasztásával és a víz beszennyezésével ijesszenek ránk. Kefalonia szigetén a háziasszonyok füstölővel keresztet írnak le a bejárati ajtó előtt, hogy ezzel tartsák távol a kis csínytevőket, máshol szentelt vizet hintenek minden szobába, hogy megfélemlítsék a manókat. Január 6-án azonban, mikor az összes vizet megszentelik, a kalikantzaroszok visszatérnek a lakhelyükre, ahol épen találják a Föld fáját, így újrakezdik annak fűrészelését. Ezt a napot Epifaniának vagy Fotának is hívják, ilyenkor hatalmas fesztivállal zárják le a dodekaimerot, ezt a 12 napból álló ünnepsorozatot. Sok otthonba, üzletbe pap látogat el ilyenkor, hogy szentelt vízzel hintse be a helyiségeket. Megtelnek a templomok is, örömteli dalokkal és harangszóval ünnepelnek az emberek. Néhánynak a tornyából galambokat engednek útjukra. A víz megáldásaként keresztet dobnak a tengerbe, folyóba, tóba, a vállalkozókedvűek pedig versenyt úsznak érte, hogy visszahozzák. A győztes külön áldásban részesül a családjával együtt.
Az év első napja több tradíciót is magában hordoz. A gyerekek Szent Vasilis (fotó: Pinterest) napján kapják meg az ajándékukat, illetve ilyenkor kell megalapozni az egész évre vonatkozó jó szerencse bevonzását. Vannak, akik óriási hagymát akasztanak a bejárati ajtó fölé, vannak, aki gránátalmát dobnak a küszöbre annak átlépése előtt, mely szokások mind-mind a jólétet és a bőséget szimbolizálják. De ezen a napon kerül terítékre a vaszilopita is, amely természetesen tartalmazza a flurit, azaz a szerencsepénzt. A családfő mindenekelőtt késével keresztet vet rá, majd az első szeletet Istennek, a másodikat a kis Jézusnak, a harmadikat Szűz Máriának vágja belőle. Utána következik a ház számára felajánlott darab, majd minden családtag részére külön, az idősebbektől haladva. A szerencsés, aki az érmére bukkan, megnyugodhat, hisz szerencse övezi majd egész év során.
A vaszilopita mellett ezen időszak népszerű desszertjei a melomakarona (recept), a kourabiedes (recept), illetve nem hiányozhat az asztalokról ilyenkor a Hristopsomo sem, a könnyed, édes, vajas Krisztuskenyér, melyet fahéjjal, naranccsal és szegfűszeggel ízesítenek.
Városszerte találkozhatunk házról-házra bandukoló kisgyermekekből álló csoportokkal, akik becsengetve kalandákat, azaz karácsonyi dalokból álló műsorszámokat előadva szórakoztatják az ott lakókat - persze némi édességért cserébe. Karácsony, újév és vízkereszt estéjén is útra kelnek, csilingelő hangjuk pedig különleges hangulatot kölcsönöz a vidéknek.
Minden évben sok-sok világító égővel kidekorált hajó (fotó: Pinterest) jelenik meg országszerte ebben az időszakban. Ezek a változó méretű vitorlások a régi hagyományokat avatottak előhívni nemcsak az utcákon, de a bankokban, hotelekben, illetve különböző boltokban egyaránt, és szerencsére még a Görögországban a 20. század derekán megjelenő karácsonyfák sem szorították ki őket. A papírból és fából készült építményeket apró égőkkel és díszekkel csinosítják, és úgy helyezik el, hogy az adott épület belseje felé nézzen. A hajó célba érése a gazdagságot testesíti meg. Thessaloniki állítja fel a legnagyobb ilyen építményt már 1999 óta.
Január 6-8. között Kastoriában járva nagy eséllyel belebotlunk a ragucáriába (ragoutsaria), melynek során a helyiek ijesztő maszkokban parádéznak az utcán annak érdekében, hogy elkergessék a rossz szellemeket. Házról-házra haladva mindenhová becsöngetnek, és jutalmat kérnek a lakóktól,óvó és védő cselekedetükért. Rendkívül jó hangulatban telik ez a három nap; előkerülnek a finom falatok, a népzene pedig hangulatos dallamokkal telíti be az utcákat.
A hónap elejével nem ér azonban véget az ünneplés; rengeteg szabadtéri fesztivál várja az erre látogatókat, februárban pedig a farsangi mulatságok szórakoztatják a közönséget. De nem kell hozzá különösebb ünnep, hogy tudjuk: Görögországban bármikor felhőtlen hangulat fogad minket!
Nagyon boldog, sikeres, egészségben és sok élményben, utazásban gazdag boldog új évet kívánok!
-mk-
