Kép: Pixabay
Bajban mutatkozik meg, hogy ki jó barát, hisz jó körülmények közt van barát elég.
A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja
Heves időjárási körülmények várhatóak Görögországban
Kép: Pixabay
A Görög Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (HNMS) rendkívüli időjárási figyelmeztetést adott ki, amelyben viharokról, jégesőről és villámlásról számoltak be a mai naptól kezdve egészen szombatig.
A HNMS szerint „a következő három napban hideg, instabil légtömegek borítják majd be Görögországot, ami viharos időjárást okozhat. Konkrétan csütörtöktől (2024. augusztus 29.) szombatig (2024. augusztus 31.) heves esőzésekre és viharokra kell számítani, gyakori villámlással és helyi jégesővel. Ezeket az időjárási jelenségeket erős szél is kísérheti.”
A HNMS azt is kifejti, hogy: „A légköri viszonyok a Földközi-tenger keleti része felett szokatlanok az évnek ebben az időszakában. Különösen egy levált hideg légtömeg érinti térségünket. A Balkánon, Dél-Olaszországban és Törökországban 2024. augusztus 31-ig, szombatig jelentős csapadék várható”.
Érdemes megjegyezni, hogy a „Hideg-tó” hatás olyan légköri viszonyokat eredményez, amelyeket az előrejelző modellek rendkívül nehezen tudnak nagy pontossággal megjósolni, ami bizonytalanságot okoz azzal kapcsolatban, hogy mely területek kapják a legnagyobb mennyiségű csapadékot
2024. augusztus 31-én, szombaton a reggeli viharok Thesszáliát, a Szporádokat és Eviát érintik. A nap második felében intenzívebb időjárásra számíthatunk Ipiroszban, Attika térségében és a Peloponnészoszon.
Az időjárás hatással lesz a szárazföldre, a Jón-tengerre, az Égei-tenger északi részére és esetleg Kréta hegyvidéki területeire. A hegyvidéki kontinentális területeken heves viharok és jégeső fordulhat elő. A tengerparti területek és strandok közelében élőket figyelmeztetik a Jón-tengeren és az Égei-tenger északi részén lehetséges rövid felhőszakadások miatt. A szélsőséges időjárási körülmények szombat kora estére várhatóan enyhülnek.
Thessalonikiben és főként Attika nyugati és északi részén esőre és helyi viharokra kell számítani. A hőmérséklet a kontinentális területeken 33 és 35 °C között, a szigeteken pedig 31 és 34 °C között alakul. A tengeri szél általában 4-5 Beaufort alatt marad. Viharok idején erős széllökésekre kell számítani.
Görögországban már a meleg felszín fölött a hideg légtömegek jelenléte is instabil körülményeket teremt, azaz kedvez a viharok kialakulásának, főként a kontinentális területek fölött a délutáni órákban. Az árvízveszély fokozódik, mivel nagy gyorsaságú csapadék és nagyszámú elektromos kisülés várható.
12,2%-kal ugrottak az utazási bevételek Görögországban
Kép: www.greekreporter.com
Görögországban a január-júniusi időszakban 12,2 százalékkal nőttek az utazási bevételek az előző évhez képest, ami 6921,3 millió eurót jelent - közölte a Görög Nemzeti Bank (BoG).
A beutazó utasforgalom is 15,5 százalékkal (11 625,6 ezer euró) nőtt a 2023-as év azonos hat hónapjához képest (10 061,8 ezer euró).
Az előzetes adatok alapján az utazási szolgáltatások egyenlege 2024 júniusában 2 861,7 millió eurós többletet mutatott, szemben a 2023. júniusi 2 680,7 millió eurós többlettel. Pontosabban, az utazási bevételek 2024 júniusában 7,7 százalékkal 3 115 millió euróra emelkedtek a 2023. júniusi 2 891,3 millió euróról. Az utazási kifizetések szintén 20,2 százalékkal nőttek (2024. június: 253,3 millió euró; 2023. június: 210,6 millió euró).
Az utazási bevételek emelkedése a beutazó utasforgalom 8,8 százalékos növekedésének köszönhető, mivel az egy utazásra jutó átlagos kiadás 1,4 százalékkal csökkent. A nettó utazási bevételek a teljes nettó szolgáltatási bevétel 89,7 százalékát tették ki, és több mint ellensúlyozták az áruforgalmi hiány 115,6 százalékát.
Az első hat hónapban a legmagasabb bevételek a német turistáktól származtak, 7,4 százalékkal, 1223,3 millió euróra emelkedtek, akárcsak a francia utazóktól származó bevételek, melyek 2,5 százalékkal, 445,7 millió euróra nőttek. Az Egyesült Államokból származó bevételek 1,0 százalékkal, 540,1 millió euróra emelkedtek.
A Görög Statisztikai Hivatal (ELSTAT) adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal nőtt a görögországi szálláshelyekre érkező látogatók száma, a felmérés szerint 5 317 221 főre.
Az ELSTAT adataiból az is kiderül, hogy a turistaszállásokon eltöltött vendégéjszakák száma 23 128 841 volt, ami 2,5 százalékos növekedést jelent 2023 azonos hónapjához képest.
Konkrétan június hónapban - és 2023 megfelelő hónapjához képest - 4,1 százalékkal nőtt az érkezések száma és 2,7 százalékkal a külföldi utazók által eltöltött vendégéjszakák száma. Ennek megfelelően a belföldi utazók esetében 1,5 százalékos növekedést regisztráltak az érkezésekben és 1,4 százalékos növekedést a vendégéjszakákban. A külföldiek 81,9, illetve 89,4 százalékkal járultak hozzá a szálláshelyekre és a vendégéjszakákra érkezőkhöz. Az átlagos teljes tartózkodási idő 2024 júniusában 4,3 nap volt.
Ami a légi közlekedést illeti, a 14 görögországi regionális repülőteret üzemeltető német Fraport legfrissebb adatai szerint az utasforgalom 3,8 százalékkal nőtt a 2023-as év azonos hónapjához képest. Az utasok száma összesen 6 400 000 fő volt, ebből 905 000 utas belföldi célállomásra repült, 5 510 000 pedig nemzetközi járatokkal érkezett.
Öt repülőtéren volt csökkenés: Mykonos (-4,2 százalék), Kavala (-13,2 százalék), Aktio (-3,1 százalék) és Thessaloniki (-0,7 százalék), míg Santorini a nemzetközi járatmozgásokban marginális, -0,1 százalékos csökkenést, a belföldi járatoknak köszönhetően pedig összesen 0,9 százalékos növekedést mutatott.
Ezzel szemben Mytilini jelentős kétszámjegyű növekedést regisztrált, 17,5 százalékos ugrást az összes utasforgalomban, valamint 47,6 százalékos növekedést a külföldi utasok számában. Rodos szintén 13 százalékos össznövekedést és 14 százalékos emelkedést regisztrált a külföldi utasok számában. A következő növekedéseket is regisztrálták:
Hania +6,4 százalék;
Zakynthos +4,8 százalék;
Korfu +4,1 százalék;
Samos +1,8 százalék;
Kefalonia +1,5 százalék;
Skiathos +1,4 százalék;
Kos +0,8 százalék.
Kapj kedvet Krétához!
Kréta Görögország legnagyobb szigete, s hogy mennyi szépséget is tartogat, győződjetek meg Ti magatok az alábbi videó segítségével!
Nektek van krétai élményetek?
Videó: Youtube - Polychronis Drone
Athént is fenyegeti a vízhiány
Kép: Pixabay
Helyi források szerint Athén nagyvárosi területe a legújabb olyan része Görögországnak, amelyet vízhiány sújt.
A problémát a tartósan magas hőmérséklet és az éves csapadékmennyiség csökkenése okozza. Ezek a körülmények azt eredményezték, hogy a Mornos-tó felszíni vízszintje lecsökkent. A Közép-Görögországban található mesterséges tó Athén metropoliszának víztartalékául szolgál.
Az athéni Nemzeti Obszervatórium által elemzett műholdfelvételek azt mutatják, hogy a tó vízzel borított területe - amely 2023 júliusában 16,6 négyzetkilométer volt - jelenleg mindössze 12,8 négyzetkilométer.
A SKAI TV görög magántelevízió által készített vizsgálat során a tudósok elmondták, hogy hamarosan víztakarékossági intézkedéseket kell elfogadni, hogy a terület megbirkózzon a csökkent vízkészlettel. Ha a felszíni vízszint tovább csökken, hamarosan lehetetlen lesz vizet szivattyúzni - figyelmeztetnek.
Hasonló vízellátási válság sújtotta Athént az 1990-es évek elején, de akkor a problémát egy másik mesterséges tó létrehozásával oldották meg, amely viszont szükség szerint több vízzel látta el a Mornos-tavat.
A nyár elején az athéni Nemzeti Obszervatórium által készített és az Atmospheric Research című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány megdöbbentő részleteket tárt fel a vízhiány problémájáról Görögország különböző területein.
Tizennégy görög településen rendkívüli állapotot rendelt el a polgári védelemért felelős főtitkárság. Ezek között van öt település Kréta szigetén, valamint Serifos-on, Sifnos-on, Leros-on, Poros-on és Spetses-en. Ezenfelül a Kefalonián található Sami település is érintett, valamint Korinthos, Alexandroupolis és Xanthi területei.
A szigeteken a megoldást általában a sótalanító egységek működtetése jelenti, amelyek azonban gyakran nem elegendőek a folyamatosan növekvő igények kielégítésére, különösen a forgalmas idegenforgalmi szezonban. Az életminőség mellett a vízhiány hatással lehet Görögország mezőgazdasági termelésére és a termények minőségére is.
Dimitris Emmanouloudis, a hegyvidéki vízgazdálkodás professzora, aki az UNESCO parti és deltás ökoszisztémák kezelésével és védelmével foglalkozó tanszéken dolgozik, az AMNA-nak nemrégiben adott interjújában pozitívan nyilatkozott arról, hogy egy sor intézkedés végrehajtásával hatékonyan lehetne kezelni a kihívásokat.
Az Athos-hegyi kolostor ellentéte a görög hatósággal és a pátriárkával
Kép: www.greekreporter.com
Az Athos-hegyi Esphigmenou kolostor és 118 szerzetese az elmúlt 20 évben harmadszor került összetűzésbe a görög hatóságokkal és Bartolomaiosz pátriárkával.
A görög hatóságok ugyanis évek óta próbálják kilakoltatni a szerzeteseket, miután a bíróságok kimondták, hogy jogtalanul foglalják el a kolostor területét.
2006-ban és 2013-ban csúnya jelenetek zajlottak, amikor a rendőri erők megpróbálták eltávolítani a szerzeteseket. A 2013-as összecsapásokról készült, akkoriban vírusként terjedő fényképen egy szerzetes benzinbombát dobott a rendőrökre.
Esphigmenou az athonita kolostorok hierarchiájában a tizennyolcadik helyen áll, és az 1970-es évek eleje óta jogi és egyházi vitákba keveredett. Az Athos-hegyi szerzetesházak közül az egyik legkonzervatívabbnak tartják.
A legutóbbi összecsapás július elején kezdődött, amikor a rendőrség írásban kért engedélyt az Athos-i Szent Püspökségtől a szerzetesek kilakoltatására irányuló akcióra. A jelentések szerint több száz rendőr nehéz járművekkel állt a kolostor közelében, készen a rajtaütésre.
A kolostor keményen fellépett a konstantinápolyi pátriárkával szemben, akivel minden kapcsolatot megszakított. A szerzetesek többsége többek között nem ért egyet a római katolikus egyház képviselőivel való találkozókkal, valamint azzal, hogy a Szent Hegy megnyíljon a női látogatók előtt.
2002-ben a régi testvériséget illegálisnak nyilvánították, a szerzeteseket pedig „földfoglalóknak” minősítették, akiket felszólítottak, hogy hagyják el a kolostort, és kizárták őket az állami és európai támogatásokból. 2005-ben az Athosz-hegy fővárosában, Karyes-ben megalakult az Esphigmenou új testvériség, amelyet hivatalosan is törvényesnek ismertek el.
Elder Methodios, a 2013-as incidensek miatt elítéltek egyike, a ThessToday.gr-nak azt mondta, hogy egy esetleges rendőri akció esetén „készek vagyunk a halálunkig megvédeni a kolostort”.
„Ez a mi lelki hazánk. Itt születtünk lelkileg, és itt fogunk meghalni” - magyarázta.
Görög zene mindenkinek - 218. rész
Igazi nyári hangulatot idéz Natasa Theodoridou legújabb nyári száma, mely a Nyár (Kalokairi) nevet viseli.
Nektek hogy tetszik?
Videó: Youtube - Heaven Music
Bölcs görög gondolatok - 225. rész
Kép: Pixabay
Nem kell szívesen fogadni azok barátságát, akik régi barátaiknál többre becsülnek minket, míg újak vagyunk; meg kell gondolnunk, hogy ha fölöttünk is eljár az idő, másokkal barátkoznak össze, és azokat fogják többre tartani.
Aesopus
A Tsantalis, a történelmi görög borászat csődeljárást kezdeményezett
Kép: www.greekreporter.com
A Tsantalis történelmi görög borászat csődeljárást kezdeményezett a thessaloniki bíróságon, a tárgyalást október 11-re tűzték ki. A vállalat a kifizetések szüneteltetésének időpontját is kéri.
A dolgozók szakszervezetének elnöke, Sakis Kaligas hangsúlyozta, hogy a Tsantalis 2023 augusztusától leállította termelését. A vállalat történetében először fordult elő, hogy nem szüretelték le a szőlőt, így nem tudták palackozni és forgalmazni az új termésből származó termékeket.
A vállalat tartós pénzügyi problémákkal küzd, annak ellenére, hogy összehangolt erőfeszítéseket tett a fennmaradásának biztosítására és a befektetők bevonására.
A Tsantali család 1890 óta foglalkozik szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, valamint tsipura és ouzo lepárlásával. Az alapító Evaggelos Tsantalis 1913-ban született Sidirohori régióban, Kelet-Trákia prefektúrájában. Mindössze kilenc éves volt, amikor családja Serres-ben telepedett le, ahol 1938-ban megalapította első borászatát. 1945-ben Thessaloniki városába költözött, és ouzo lepárlóüzemet alapított, majd 1970-ben Naussában további borászatot hozott létre,
A Tsantalis borok első exportjára 1962-ben került sor, 7 évvel később pedig megkezdődött az Agioreitikos Szőlőbirtok újjáélesztése. Szájról szájra kezdett terjedni a hír, így a kereskedők mindenhonnan érkeztek, hogy megvásárolják a család borát és tsipouroját. 1975-ben piacra dobták az Agioritikos bort, 1983-ban pedig a Makedonikos bor hatalmas kereskedelmi sikert aratott.
A Tsantalis borászat tulajdonában lévő szőlőültetvények a halkidiki Agios Pavlos, az athos-i Metohi Hromitsa, a trákiai Maroneia, az olimposzi Rapsani és Naoussa régiókban helyezkedtek el.
1991-ben Tsantalis átvette a Rapsani borászatot, amely addig a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozott, és az Olimposz mitikus hegyén új lapot kezdtek írni a görögországi borok történetében.
Egy évvel a trákiai Maroneiában található történelmi szőlőültetvény 1995-ös újjáélesztése után a Tsantali szőlőültetvények művelése az uniós szabványnak megfelelő „ökológiai módszerekkel” kezdődött.
A Tsantali borászat a görög borok legnagyobb exportőrei közé tartozik, a világ 50 országában van jelen.
A család harmadik generációja 2023-ig a hagyományos elvek és a család titkos receptje szerint magas minőségű borokat, ouzót és tsipourot készített.
Tudtad-e...
Kép: www.greekreporter.com
...hogy Samos-on található az ókori mérnöki munka egyik remekműve?
A görögországi Samos-on található Eupalinos ókori alagútja, mely még modern mércével mérve is a mérnöki és kézműves munka csodájának számít.
Az i. e. 550 körül épült alagút a történelem egyik legkorábbi nagyszabású alagútprojektje. A több mint 1000 méter hosszú alagutat két kiindulópontból ásták ki, s közepén olyan precizitással találkoztak, mely lenyűgöző tervezési és felmérési technikákról árulkodik.
Eupalinos mérnök, aki tervezte és építette, valószínűleg geometriai számításokat végzett, hogy ne csak az alagutakat igazítsa egymáshoz, hanem az útvonalukat is úgy állítsa be, hogy elkerülje a kemény sziklákat. Az alagút több mint 1100 évig működött vízvezetékként, ami bizonyítja tartósságát és fontosságát Samos vízellátásában.
Az alagutat Hérodotosz is említi, aki nélkül nem fedezték volna fel.
"Hosszabban elidőztem a samosiak történetén, mint egyébként tettem volna, mert a görög világ három legnagyobb építési és mérnöki teljesítményéért felelősek: az első egy közel egy mérföld hosszú, nyolc láb széles és nyolc láb magas alagút, amelyet tisztán egy kilencszáz láb magas hegy tövében vezettek. Teljes hosszában egy második, harminc láb mély és három méter széles vágat húzódik, amelyen keresztül a bőséges forrásból származó vizet vezetik csöveken keresztül a városba. Ez egy Eupalinus nevű megariánus, Naustrophus fia műve volt." (Hérodotosz, Históriák 3.60)
Az alagút egy belvízi forrásból vette a vizet, amely körülbelül 52 méterrel a tengerszint felett, a mai Ayiades falu közelében található. Naponta körülbelül 400 m3 vizet bocsát ki. Ezt a forrást befedték.
Két téglalap alakú, egyenként 28 x 26 centiméteres nyílás egy nagy, nagyjából ellipszis alaprajzú víztározóba vezette a vizet. Tizenöt nagy kőoszlop tartja a masszív kőlapokból álló tetőt. A forrás így teljesen el volt rejtve az ellenség elől. Úgy tűnik, hogy a víztározó megépítése miatt a forrás kifolyása több méterrel lejjebb süllyedt.
Az alagút a közeli samos-i Pythagoreionnal és Héraionnal együtt felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára, és 2017-ben nemzetközi építéstörténeti műemlékké nyilvánították.