A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja

Kalimera Eger!

A rajzpályázatunkat el ne feledjétek!

2024. szeptember 10. - kalimeraeger

rajzpalyazat_2024.jpg

Az Egri Görög Önkormányzat "A Görögország - ahogy én látom" pályázatsorozat 18. részeként rajzpályázatot hirdet Heves megye óvodái, valamint általános iskolái alsó és felső tagozatos diákjai számára, amelynek témája az Akiről Athén a nevét kapta című mitológiai mese.

A rajzpályázat alapját képező részlet az Egri Görög Önkormányzat Facebook oldalán, valamint az Egri Görög Önkormányzat blogján (https://kalimeraeger.blog.hu) és honlapján (https://gorogokegerben.hu/) olvasható.

Pályázók köre: pályázhat minden Heves megyei óvodás korú gyermek, valamint minden olyan diák, aki Heves megye bármely általános iskolájának alsó tagozatán (1-4. osztály) vagy felső tagozatán (5-8. osztály) tanul, nemzetiséghez való hovatartozásra tekintet nélkül.

Pályázati feltételek:

  • a pályázók szabadon dönthetnek arról, hogy a műrészlet mely részét rajzolják le
  • 1 pályázó több alkotással is pályázhat, egy osztályból több gyermek is pályázhat
  • a rajzok bármilyen technikával készülhetnek (ceruza, toll, zsírkréta, festék, stb.)
  • az alkotások mérete: A/4-es rajzlap
  • az alkotásoknak a célcsoport alkotóitól kell származnia, a célcsoporttól eltérő személy által készített, de egy célcsoporthoz tartozó gyermek nevében beadott pályázat automatikusan a pályázatból való kizárást vonja maga után
  • az alkotó nevét, korát, óvodáját/ általános iskoláját és osztályát, valamint elérhetőségét (telefon és e-mail) kérjük OLVASHATÓAN a pályázathoz mellékelni, ellenkező esetben nem tudjuk a nyertes pályázót értesíteni.

Nyeremény: A zsűri által legjobbnak ítélt 10-10-10 (óvodás, alsós és felsős kategória) alkotás készítőjét ajándékokkal jutalmazzuk meg. A nyeremények készpénzre nem válthatók.

A rajzokat szkennelve vagy teljes méretben lefotózva a következő e-mail címre kérjük eljuttatni: egrigorog@gmail.com

A pályázatok beérkezési határideje: 2024. szeptember 18. 23:59

A be nem érkezett vagy elkésett pályázatokért az Egri Görög Önkormányzat felelősséget nem vállal.

Eredményhirdetés: 2024. szeptember 21. 18:00

Az Egri Görög Önkormányzat által rendezett Görög Ünnepen, személyesen történik. Az Egri Görög Önkormányzat minden díjazott alkotót e-mailben/telefonon értesít pályázata sikeréről. A pályázók alkotásuk beküldésével hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egri Görög Önkormányzat a pályamunkák digitalizált változatát, illetve a pályázók nevét elektronikus oldalain megjelentesse, valamint az alkotásokból egy későbbi, az Egri Görög Önkormányzat által megjelölt időpontban esetlegesen egy kiállítást szervezzen.

További információk: egrigorog@gmail.com, valamint az Egri Görög Önkormányzat honlapján, blogján és Facebook oldalán

Támogató: Magyarország Kormánya

***

TÖRTÉNET

Akiről Athén a nevét kapta

görög mitológiai mese

 Történt egyszer, egy réges-régi napon, hogy a bölcsesség és a tudás istennője, Pallasz Athéné, valamint a tenger istene Poszeidón összevesztek egymással.

Nem értettek egyet ugyanis abban, hogy kinek a nevét viselje a görögök gyönyörű fővárosa.

Sokat vitatkoztak, folyton veszekedtek, jobbnál jobb érvekkel győzködték egymást, de mindhiába, csak nem jutottak eredményre.

A főisten, Zeusz segítségét kérték, találjon ki valamit, hogy eldőljön végre a kettejük közti vita.

Zeusz hosszasan gondolkodott, és azt tanácsolta a két istennek, hogy menjenek fel az Akropoliszra, mely a görög főváros közepén magasodó hegyre épített fellegvár, és mindketten hozzanak létre valamit, amivel megajándékozzák az embereket. Akinek az ajándékát pedig az emberek választják, annak nevét fogja viselni a görög főváros.

Törték is a fejüket mindketten, mire Poszeidón háromágú szigonyát a sziklába döfte, ahonnan sós víz fakadt.

Pallasz Athéné olajfát teremtett, melynek olajbogyótól roskadozó ágai finoman ringatóztak a szélben.

Az emberek számára nem volt kérdés: az olajfát választották, így a görög fővárost Pallasz Athéné után Athénnak nevezték el.

Az olajfa a mai napig rendkívül sokféleképpen használatos, termése táplál, faanyagából hajókat, házakat készítenek. Olaját lámpákba öntve világításra is használták. Leveleit összefonva a sportolóknak készítettek koszorút. Az olajfa olyan jólétet hozott a görög városállamoknak, hogy nem volt kérdés: az emberek jól döntöttek, mikor Pallasz Athéné ajándékát választották.

Teljes lendülettel zajlik a szőlőszüret Görögországban

szoloszuret_pb.jpg

Kép: Pixabay

Az augusztus végi és szeptemberi szőlőszüret a görög vidék egyik legrégebbi és legkedveltebb hagyománya.

Azon felül, hogy kemény mezőgazdasági munkáról van szó, ez a tevékenység már a régi időkben is társasági eseménynek számított, ahol a családtagok mellett a barátok, szomszédok is megjelentek, hogy segítsenek. Ilyenkor az egymással való viccelődés mellett felcsendülnek különböző dalok is, hogy könnyebben menjen a munka.

A görög szőlőszüreti hagyományokról ITT olvashattok bővebben.

A Földközi-tenger minden idők legmagasabb hőmérsékletét érte el idén

tengerpart_pb.jpg

Kép: Pixabay

A Földközi-tenger felszíne riasztó módon elérte az eddig feljegyzett legmagasabb hőmérsékletet - hozták nyilvánosságra a napokban.

A spanyol tengerészeti intézet szerint a Földközi-tenger napi középhőmérséklete augusztus 15-én, csütörtökön 28,9 Celsius-fok volt.

A rekordhőmérséklet nem érte meglepetésként azokat, akik figyelemmel kísérik a közelmúlt meteorológiai és klimatológiai adatait. A Földközi-tenger vizein tartósan fennálló tengeri hőhullámnak köszönhetően egyik rekordhőmérséklet a másik után dőlt meg.

A világ egyik legismertebb tengerének felszínén megdöbbentő, az 1991 és 2020 közötti átlagot 4-5°C-kal meghaladó hőmérsékletet mértek. Az érintett terület nem egy helyre koncentrálódik, mivel valójában a keleti medencéktől a nyugati medencékig terjed, és szinte a tenger teljes hosszát lefedi.

Meg kell jegyezni, hogy 2023 júliusában a Földközi-tenger felszíni hőmérséklete újabb rekordot döntött. A hőmérséklet 28,71 Celsius-fok volt.

Ezek a számok alacsonynak tűnhetnek a Földközi-tenger lakói által a szárazföldön általában tapasztalt hőmérséklethez képest. A tenger felszíni hőmérséklete azonban a nyári hónapokban mindig sokkal alacsonyabb, mint a perzselő hőség, amely Dél-Európa és Észak-Afrika nagy részét májustól szeptemberig perzseli.

Az Athén közelében a hét elején kitört pusztító erdőtüzek, amelyek hatalmas területeket égettek le a főváros északkeleti külvárosaiban, nem függetlenek a Földközi-tengeren kialakult általános helyzettől.

Az egy nő halálát és több ezer hektárnyi terület hamuvá égését okozó tragikus esemény újabb természeti katasztrófa volt Görögország közelmúltbeli történetében. A lángok által érintett falvakban és külvárosokban az otthonok, vállalkozások és nyilvános helyszínek széles körű pusztulása mellett a görögök a Földközi-tenger tágabb térségében is érzik a hőmérséklet emelkedésének következményeit.

Az erdőtűz az Athéntól északkeletre fekvő Varnavas-nál kezdődött, és rendkívül gyorsan terjedt dél felé, a görög fővároshoz közelebb. Vrilisia és Nea Penteli külvárosaiban több száz ház égett le teljesen vagy részben, míg a médiafelvételeken látható volt, hogy üzleteket és boltokat is elnyeltek a tomboló lángok. Az ország polgári védelmi hatósága aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, és számos európai ország küldött tűzoltói segítséget Görögországba. Ez a környezeti tendencia jelentős hatással van Görögország politikai helyzetére is.

Görögországban az általános hangulat a Kyriakos Mitsotakis kormányával szembeni harag, mivel úgy tűnik, hogy az országot egyik környezeti katasztrófa sújtja a másik után.

Újra van rajzpályázatunk!

rajzpalyazat_2024.jpg

Az Egri Görög Önkormányzat "A Görögország - ahogy én látom" pályázatsorozat 18. részeként rajzpályázatot hirdet Heves megye óvodái, valamint általános iskolái alsó és felső tagozatos diákjai számára, amelynek témája az Akiről Athén a nevét kapta című mitológiai mese.

A rajzpályázat alapját képező részlet az Egri Görög Önkormányzat Facebook oldalán, valamint az Egri Görög Önkormányzat blogján (https://kalimeraeger.blog.hu) és honlapján (https://gorogokegerben.hu/) olvasható.

Pályázók köre: pályázhat minden Heves megyei óvodás korú gyermek, valamint minden olyan diák, aki Heves megye bármely általános iskolájának alsó tagozatán (1-4. osztály) vagy felső tagozatán (5-8. osztály) tanul, nemzetiséghez való hovatartozásra tekintet nélkül.

Pályázati feltételek:

  • a pályázók szabadon dönthetnek arról, hogy a műrészlet mely részét rajzolják le
  • 1 pályázó több alkotással is pályázhat, egy osztályból több gyermek is pályázhat
  • a rajzok bármilyen technikával készülhetnek (ceruza, toll, zsírkréta, festék, stb.)
  • az alkotások mérete: A/4-es rajzlap
  • az alkotásoknak a célcsoport alkotóitól kell származnia, a célcsoporttól eltérő személy által készített, de egy célcsoporthoz tartozó gyermek nevében beadott pályázat automatikusan a pályázatból való kizárást vonja maga után
  • az alkotó nevét, korát, óvodáját/ általános iskoláját és osztályát, valamint elérhetőségét (telefon és e-mail) kérjük OLVASHATÓAN a pályázathoz mellékelni, ellenkező esetben nem tudjuk a nyertes pályázót értesíteni.

Nyeremény: A zsűri által legjobbnak ítélt 10-10-10 (óvodás, alsós és felsős kategória) alkotás készítőjét ajándékokkal jutalmazzuk meg. A nyeremények készpénzre nem válthatók.

A rajzokat szkennelve vagy teljes méretben lefotózva a következő e-mail címre kérjük eljuttatni: egrigorog@gmail.com

A pályázatok beérkezési határideje: 2024. szeptember 18. 23:59

A be nem érkezett vagy elkésett pályázatokért az Egri Görög Önkormányzat felelősséget nem vállal.

Eredményhirdetés: 2024. szeptember 21. 18:00

Az Egri Görög Önkormányzat által rendezett Görög Ünnepen, személyesen történik. Az Egri Görög Önkormányzat minden díjazott alkotót e-mailben/telefonon értesít pályázata sikeréről. A pályázók alkotásuk beküldésével hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egri Görög Önkormányzat a pályamunkák digitalizált változatát, illetve a pályázók nevét elektronikus oldalain megjelentesse, valamint az alkotásokból egy későbbi, az Egri Görög Önkormányzat által megjelölt időpontban esetlegesen egy kiállítást szervezzen.

További információk: egrigorog@gmail.com, valamint az Egri Görög Önkormányzat honlapján, blogján és Facebook oldalán

Támogató: Magyarország Kormánya

***

TÖRTÉNET

Akiről Athén a nevét kapta

görög mitológiai mese

 Történt egyszer, egy réges-régi napon, hogy a bölcsesség és a tudás istennője, Pallasz Athéné, valamint a tenger istene Poszeidón összevesztek egymással.

Nem értettek egyet ugyanis abban, hogy kinek a nevét viselje a görögök gyönyörű fővárosa.

Sokat vitatkoztak, folyton veszekedtek, jobbnál jobb érvekkel győzködték egymást, de mindhiába, csak nem jutottak eredményre.

A főisten, Zeusz segítségét kérték, találjon ki valamit, hogy eldőljön végre a kettejük közti vita.

Zeusz hosszasan gondolkodott, és azt tanácsolta a két istennek, hogy menjenek fel az Akropoliszra, mely a görög főváros közepén magasodó hegyre épített fellegvár, és mindketten hozzanak létre valamit, amivel megajándékozzák az embereket. Akinek az ajándékát pedig az emberek választják, annak nevét fogja viselni a görög főváros.

Törték is a fejüket mindketten, mire Poszeidón háromágú szigonyát a sziklába döfte, ahonnan sós víz fakadt.

Pallasz Athéné olajfát teremtett, melynek olajbogyótól roskadozó ágai finoman ringatóztak a szélben.

Az emberek számára nem volt kérdés: az olajfát választották, így a görög fővárost Pallasz Athéné után Athénnak nevezték el.

Az olajfa a mai napig rendkívül sokféleképpen használatos, termése táplál, faanyagából hajókat, házakat készítenek. Olaját lámpákba öntve világításra is használták. Leveleit összefonva a sportolóknak készítettek koszorút. Az olajfa olyan jólétet hozott a görög városállamoknak, hogy nem volt kérdés: az emberek jól döntöttek, mikor Pallasz Athéné ajándékát választották.

Tudtad-e...

Kép: www.greekreporter.com

... hogy Lord Byron volt az első, aki felemelte hangját az ellopott Parthenon szobrok érdekében?

Lord Byron volt az első, aki felvetette, hogy a Parthenon szobrait Lord Elgin elrabolta - mondta Hristos Dimas görög kulturális miniszterhelyettes.

A görög tisztviselőt a Cambridge-i Egyetem hívta meg a híres romantikus brit költőnek a görög függetlenségi háborúban való részvétele során, Missolonghiban bekövetkezett halálának 200. évfordulója alkalmából rendezett eseményre.

A Trinity College-ban tartott kétnapos rendezvényt a Cambridge-i Görög Tanulmányok Központja szervezte, mivel Lord Byron a Cambridge-i Egyetemen szerzett diplomát.

Az eseményen a görög miniszterhelyettes mellett részt vett Nikos Dendias görög védelmi miniszter is. A görög tisztviselők a görög kormány nevében koszorút helyeztek el. Beszéde során a görög miniszterhelyettes beszélt Lord Byron munkásságáról és életéről, Görögország iránti szeretetéről, az 1821-es forradalomban való részvételéről, valamint a görögök szeretetének intenzív nemzetközi terjesztéséről.

A görög tisztviselő külön kitért a Parthenon-szobrokra és a British Múzeumból való hazaszállításukra irányuló görög erőfeszítésekre is. Hristos Dimas hangsúlyozta, hogy „Lord Byron volt az első, aki felvetette a Parthenon-szobrok természetes élőhelyükről való elrablásának kérdését, és Lord Elgin nyilvános bírálatával ellenezte a cselekményt”. Emlékeztetett arra, hogy a (görög) kulturális minisztérium 2024-et Lord Byron évének nyilvánította.

A kétnapos rendezvény programjában tudományos előadások szerepeltek Lord Byron munkásságáról és életéről, valamint annak mai aktualitásáról, kortárs költemények felolvasása elismert és feltörekvő költők előadásában, valamint egy kifejezetten az évfordulóra írt zenei koncert.

 

Görögország online iskolát vezet be a távoli szigeteken

kreta_2_1.png

Szeptembertől Görögország online iskolákat vezet be egyes távoli szigeteken élő diákok számára, hogy ne kelljen elköltözniük az oktatás folytatásához.

Ez az innovatív megközelítés szeptemberben az aprócska Gavdos szigetén kezdődik, és 2025 szeptemberében Arkoi szigetére is kiterjesztik.

Arkoi a Dodekaniszosz-szigetcsoporthoz tartozik, és közel van a török partokhoz.

Ez manapság talán egyszerűnek hangzik, de nem az. Sok görög gyermeknek és serdülőnek kellett a múltban a családjával együtt elköltöznie, amikor eljött az ideje, hogy középiskolába menjen. Idén először maradhatnak a szülővárosukban, mivel a Krétától délre fekvő Gavdos szigetén elindul az „Autonomes Taxeis” kezdeményezés, ami lefordítva „Autonóm osztálytermeket” jelent.

Az új törvény, amelyet a görög parlament a közelmúltban szavazott meg, előírja, hogy ez az új rendszer az ország bármely távoli, hegyvidéki vagy szigeti területén alkalmazható lenne, az egyes területek igényei alapján.

Mint tudjuk, Görögországnak körülbelül 2000 szigete és szigetecskéje van, amelyek közül 200 lakott. Ebbe a számba apró szigetek és szigetecskék is beletartoznak, amelyeken kevés lakos és még kevesebb gyermek él. Két példa erre Gavdos és Arkoi szigete. Gavdos-nak kevesebb mint 150 állandó lakosa van, Arkoi-t pedig körülbelül 40 ember lakja tartósan.

Az iskolák működtetése már csak azért is herkulesi feladat, mert a két sziget lakossága ilyen alacsony.

Először is, nem sok tanár akar áttelepülni és tartósan dolgozni ilyen apró szigeteken, ahol az infrastruktúra és a források korlátozottak. Másodszor, néhol a szigetek lakossága is annyira elöregedett, hogy alig maradtak gyerekek. Ez a rideg valóság arra késztette Görögországot, hogy új technológiákat alkalmazzon az ország legeldugottabb területein élő közösségek megsegítésére.

Idén szeptember 11-től - hagyományosan a görög diákok nyári szünet utáni iskolakezdésének napján - Gavdos szigete is részesül az új rendszer előnyeiből. Összesen három középiskolai tanár tartózkodik majd állandó jelleggel a szigeten, hogy az alaptantárgyakból személyes órákat tartsanak a diákoknak.

A tantervben szereplő többi tantárgyat az ország más részein tartózkodó, speciális tantárgyakra szakosodott tanárok fogják oktatni, akiknek az lesz a feladatuk, hogy online órákat tartsanak a gavdos-i diákoknak.

Az új rendszer nyilvánvaló előnyei ellenére a görögországi kritikusok szerint a távoli szigeteknek a tanulók számától függetlenül nappali tagozatos iskolákra van szükségük. Széles körben elfogadott, hogy a gyerekeknek teljes szocializációra van szükségük az iskolai környezetben, ezért a kritikusok szerint nem lesz elég a néhány órás személyes tanítás. Függetlenül attól, hogy ez az érv mennyire helytálló, mindenképpen előny, hogy a diákoknak nem kell majd átköltözniük egy másik szigetre vagy a szárazföldre, és ez nagy lépés a jó irányba.

süti beállítások módosítása