A Görög Olimpiai Bizottság (HOC) bejelentette, hogy együttműködik Nia Vardalos színésznővel és forgatókönyvíróval, hogy a 2028-as Los Angeles-i olimpiai játékokra készülő görög olimpiai csapat támogatását ösztönözze.

Nia Vardalos, aki jelenleg a Pallas Színházban a Tiny Beautiful Things című darabban való szereplése miatt tartózkodik Görögországban, meglátogatta a HOC elnökét, Isidoros Kouvelos-t az irodájában. Beszélgetésük középpontjában az állt, hogy a My Big Fat Greek Wedding sztárja milyen kulcsfontosságú szerepet játszhat a négy év múlva Görögországot büszkén képviselő sportolók támogatásának növelésében.

Nia lelkesen felajánlotta, hogy munkatársaival együtt összeállít egy elkötelezett csapatot, amely különböző funkciókban segíti a Görög Olimpiai Bizottságot a következő olimpiai játékok előtt. 

Kouvelos elnök elmondta: "Örömömre szolgál Nia Vardalos nagyra becsült színésznőt a Görög Olimpiai Bizottságban üdvözölni. Hihetetlen nagykövete hazánknak külföldön. Nia azonnal elfogadta a javaslatomat, és beleegyezett az együttműködésbe, felajánlva támogatását a görög olimpiai csapatnak a görög diaszpórán keresztül és minden más, általa megfelelőnek tartott módon. Szeretném nyilvánosan megköszönni neki, hogy csatlakozott ehhez a közös erőfeszítéshez, hogy hazánk a lehető legjobban képviseltesse magát a 2028-as olimpiai játékokon.”

A híres színésznő görög identitásából merített motivációt arra, hogy megírja a Bazi nagy görög lagzi három részét, mely végül nemzetközi elismerést hozott számára.

Mai zenei ajánlónkban a görög slágerlista 3. helyén álló Giorgos Sabanis (Giorgos Sampanis) dalát ajánljuk figyelmetekbe.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - Giorgos Sabanis

Kép: Pixabay

Két dolog is megeshet, mikor találkozunk valakivel: vagy barátság szövődik közöttünk, vagy megpróbáljuk meggyőzni a másikat mindarról, amiben hiszünk. Ugyanez történik akkor is, amikor egy izzó széndarab kapcsolatba kerül egy másikkal, vagy megosztja vele a parazsát, vagy a másik túláradása kioltja azt.

Epiktétosz

Kép: Pixabay

Az AirDNA legfrissebb adatai szerint Görögország 2025-re megszilárdította státuszát Európa vezető nyári utazási célpontjaként, amit az Airbnb-foglalások 22 százalékos növekedése is mutat.

A rövid távú bérleti trendeket Európa-szerte elemző jelentésből kiderül, hogy Görögország júniusra, júliusra és augusztusra szinte minden más nagy piacot megelőz a kereslet tekintetében. A 20 legaktívabb európai úti cél közül 18-ban legalább 10 százalékos volt a foglalások növekedése az előző évhez képest - de Görögországban van a Földközi-tenger déli részén a legnagyobb növekedés.

Ez az emelkedő tendencia az európai utazások szélesebb körű fellendülését tükrözi, ami az egész kontinensen újraéledő turizmusra utal. Görögország a megközelíthetőség, a kulturális gazdagság és a megfizethetőség keveréke miatt különösen jó helyzetben van ahhoz, hogy profitáljon az utazók megújult lelkesedésének e hullámából.

Az ország lakhatási válságának enyhítését célzó másik lépésként viszont Görögország több ezer rövid távú bérbeadásra alkalmas szálláshelyet tilt be az Airbnb-hez hasonló platformokról, szigorúbb szabályokat állapítva meg, amelyek alapján az ilyen szálláshelyeket bérbeadásra fel lehet venni.

Az új jogszabály minden olyan ingatlant kitilt a rövid távú bérbeadási platformokról, amely raktár, raktárhelyiség, ipari helyiség vagy régi pince volt, és amelyet felújítottak, hogy turistaszállássá váljon. A jogszabály továbbá kitiltja az ilyen platformokról az összes olyan ingatlant, amelyet a görög jog szerint nem minősítettek elsődleges lakóhelynek, vagy amelynek tulajdonosai nem gondoskodtak arról, hogy 2011 júliusáig azzá váljanak.

Ez azt jelenti, hogy Görögországban jelenleg több ezer, többnyire turisták számára bérbeadásra kínált ingatlan automatikusan kikerül az Airbnb-típusú bérbeadásból. A lépés több ezer ingatlantulajdonost érint, akik a rövid távú bérbeadásba fektettek be, felújítva azokat a helyiségeket, amelyek az új jogszabály szerint most már használhatatlannak minősülnek.

Kép: Pixabay

Görögország a 19. helyen áll a világranglistán a vízhiány-kockázat szempontjából, elsősorban az éghajlatváltozás miatt - derül ki a World Resources Institute Aqueduct 4.0 rangsorából és a Deloitte-nak nemrégiben a görög kormány számára készített jelentéséből.

A kockázat mind a kínálati oldalról jelentkező kihívásokból - például a csökkenő csapadékmennyiségből -, mind pedig az öntözés és az általános fogyasztás miatt növekvő keresletből fakad.

A Deloitte-jelentés kiemeli a veszély nagyságrendjét, és rávilágít a rendszerszintű hatékonysági hiányosságokra - különösen az elöregedő elosztóhálózatok magas vízveszteségére -, amelyek súlyosbítják a válságot.

2001 és 2022 között a lakossági vízkivétel 139 százalékkal nőtt. Ez a kiugrás a megnövekedett idegenforgalomnak, az egy főre jutó fogyasztás növekedésének és a súlyos infrastrukturális veszteségeknek tulajdonítható, mivel a víz közel 50 százaléka az elosztás során veszett el. A probléma különösen kritikus az olyan szigeteken, mint a Kikládok, ahol a korlátozott vízkészlet ellenére nyáron tetőzik a kereslet.

Görögországban az öntözött földterület hektáronkénti vízigénye nagyobb, mint bármely más uniós országé, és messze meghaladja még a hasonló éghajlatú mediterrán országokét is. A mezőgazdasági üzemek számának csökkenése ellenére az öntözésből való kivonás a melegebb időjárás, a vízigényes növények és az elöregedő hálózatok miatt továbbra is magas. A mezőgazdaság fejlődését ösztönző politikai lépések a jövőben tovább növelhetik a vízfelhasználást.

2000 és 2022 között a felszín alatti vizek kitermelése 80 százalékkal nőtt. A víztartó rétegek túlzott igénybevétele széles körű szikesedést idézett elő, ami hosszú távon veszélyezteti a vízminőséget.

A közelmúltban lezajlott heves esőzések után a Public Power Corporation (PPC) vízerőművek víztározóinak vízszintje még mindig történelmi mélységben van. Ezek a gátak létfontosságúak mind az energiatermelés, mind az öntözés szempontjából. Kimerülésük nemcsak a vízbiztonsággal, hanem áramköltségekkel kapcsolatos aggodalmakat is felvet.

A Görögország lakosságának mintegy felét ivóvízzel ellátó mesterséges Mornos-tóról készült műholdfelvételek a vízszint jelentős csökkenését mutatják, amit az éghajlatváltozás által súlyosbított aszályoknak tulajdonítanak.

Konstantinos Lagouvardos, az athéni Nemzeti Obszervatórium kutatási igazgatója és a Meteo egység vezetője figyelmeztetett: „A tó felszínének csökkenése az elmúlt három évben vészharangot kongatott”.

A tó vízzel borított felülete 2023 áprilisában 17 négyzetkilométer volt. Egy évvel később, a kevesebb havazással teli telet követően ez 13,9 négyzetkilométerre csökkent. Idén április közepére a felület tovább csökkent, mindössze 11,8 négyzetkilométerre.

Kép: Pixabay

A Görög Nemzeti Bank által közzétett adatok szerint 2024-ben új csúcsot döntött a Görögországba látogató turisták száma: a mediterrán ország 40,7 millió külföldi látogatót fogadott, ami 12,8 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest, amikor is 33 millióan keresték fel Görögországot.

A legtöbb látogatót az Athénnak otthont adó Attika régió fogadta, míg az összes turisztikai bevételből és a vendégéjszakák számából kitűnik, hogy a déli Égei-tengeri térségben volt a legmagasabb a látogatók aránya. 

A számok a bevételek növekedését is jelzik: Görögország 2024-ben 21,7 milliárd euró bevételre tett szert, szemben a 2023-as 20,6 milliárd euróval.

Az Európai Unióból érkező turisták járultak hozzá leginkább a bevételek növekedéséhez 2024-ben. Az uniós látogatóktól származó bevételek 11,9 milliárd eurót tettek ki, ami az év turisztikai bevételeinek több mint felét jelentette. Az euróövezet országaiból érkező turisták 9,5 milliárd euróval, míg a harmadik országokból érkező turisták 2,5 milliárd euróval járultak hozzá a bevételekhez. A világ többi részéből érkező látogatókból származó bevételek 4,5 és 18 százalék közötti növekedést mutattak.

A Németországból érkező látogatók 2024-ben is a legnagyobb bevételi forrást jelentették: az onnan származó bevételek 3,7 milliárd eurót jelentenek, míg az Egyesült Államokból érkezők esetében a legnagyobb a növekedés, ami 1,6 milliárd eurót, vagyis 15,3 százalékos emelkedést jelent. Olaszországból szintén nagymértékű, 13,6 százalékos növekedés volt tapasztalható, míg az Egyesült Királyságból származó bevételek 4,1 százalékkal csökkentek. A Franciaországból származó bevételek 11,6 százalékkal csökkentek, míg az Oroszországból származó bevételek jelentősen, több mint 50 százalékkal estek vissza.

Kép: Idra - Pixabay

Görögország két kedvelt szigetének járműmentesítése érdekében összehangolt erőfeszítéseket tettek a közelmúltban.

Az ezzel kapcsolatos, magas szintű találkozón részt vett Lina Mendoni kulturális miniszter, Nikos Hardalias attikai kormányzó, Akis Skertsos államminiszter, valamint számos magasrangú rendőrségi, parti őrségi és önkormányzati vezető.

Az elegáns kőházairól, kanyargós szamárútjairól és a gépjárművek teljes tilalmáról híres Idrán szigorúbb szabályozás lép majd életbe, mert a korábbi rendelkezéseket sem tartották be. Ez azonban hamarosan megváltozik. Egy mindenki számára hozzáférhető online nyilvántartás fogja felsorolni az összes engedélyezett járművet, amely a lakosok és a turisták számára egyaránt teljes átláthatóságot biztosít. Ezzel párhuzamosan a görög rendőrség és a parti őrség új forródrótjai lehetővé teszik a helyiek számára, hogy valós időben jelentsék a nem engedélyezett járműveket, ami azonnali ellenőrzéseket indít.

Idra régóta a művészek, a zenészek és a szabad szelleműek célpontja, akiket a sziget lenyűgöző természeti szépsége és élénk kikötővárosa inspirál.

A nemzetközileg Leonard Cohen költő és dalszerző múzsájaként és régi otthonaként ismert Idrát a kreativitás és a szépség szelleme hatja át, amit már a lélegzetelállító sziget felfedezésével is érezni lehet. Idra fővárosában sétálva a látogatók csodaszép neoklasszikus házakkal, lenyűgöző múzeumokkal és a görög sziget idilli életének festői jeleneteivel találkozhatnak.

Spetses, ahol a robogók, a kvadok és a kisebb teherautók egyre inkább elterjedtek, árnyaltabb átalakítás előtt áll. A polgármester jóváhagyásával az Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem felgyorsítja a június 15-ig esedékes forgalmi kapacitási tanulmány elkészítését. Amint elkészül, egy külön munkacsoport új szabályokat fog kidolgozni, amelyek célja, hogy a mentességeket az alapvető szükségletekre korlátozzák, segítve ezzel, hogy a jázmin illata, ne pedig a kipufogógáz maradjon Spetses jellegzetessége.

Spetses, mely gyönyörű kikötővel rendelkezik, különleges hangulattal bír, mely régi velencei kúriáinak köszönhető.

A sziget azonos nevet viselő festői fővárosa ideális a kanyargós és romantikus sétákhoz, míg a sziget partjainál található számos strandon bőséges fürdőzési és napozási lehetőség várja a vendégeket.

A sziget kozmopolita látványosságai közé tartoznak a butikhotelek, a kifinomult éttermek és a világ minden tájáról érkező jachtokkal teli kikötők.

Kép: Pixabay

Görögország 2025-re is megőrizte a világ második legtöbb kék zászlós strandjával rendelkező országának pozícióját, amely elismerés garantálja a káprázatos szépségű strandokat és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget.

A mediterrán ország 623 kék zászlós díjat kapott, melybe 623 strand, 17 kikötő és 17 fenntartható turisztikai hajó tartozik.

Görögország 2024-ben 596 kék zászlóval büszkélkedhetett, ebből 94 a Halkidiki régióban található.

A díjakat Athénban jelentették be, a Görög Természetvédelmi Társaság (HSPN), a nemzetközi kék zászló program görögországi üzemeltetője által szervezett rendezvényen. A programot a koppenhágai székhelyű Foundation for Environmental Education (FEE) működteti, és 1987 óta a világ egyik legelismertebb önkéntes díja a strandok, kikötők és turisztikai hajók számára.

Görögország jelenleg a világ összes kék zászlós strandjának 15 százalékát teszi ki, és a második helyen áll az 52 résztvevő ország között.

Az észak-görögországi Thesszaloniki közelében fekvő Halkidiki régió 93 zászlóval vezeti a többi települést, míg Kréta szigete 153 zászlóval áll a regionális rangsor élén.

Világszerte 4302 strand, 736 kikötő és 158 turisztikai hajó kapott Kék Zászlót 2025-re, ami a vízminőség, a biztonság, a környezetgazdálkodás és a szolgáltatások magas színvonalát ismeri el.

Spanyolország 642 stranddal ismét világelső a kék zászlóval kitüntetett strandok tekintetében, ami új rekordot jelent az ország számára.

A kék zászló program szigorú vízminőségi, valamint környezetvédelmi, biztonsági és hozzáférési követelményeken alapul. Az egyes országok önkormányzatai pályáznak a díjra, és kérvényüket a nemzeti üzemeltetőnek küldik el. A nemzeti zsűri ezután megvizsgálja a kérelmek megfelelőségét, és nemzeti szinten jóváhagyást vagy elutasítást ad ki. A jóváhagyott beadványokat a nemzeti zsűri továbbítja a nemzetközi zsűrihez.

A nemzetközi zsűri elvégzi az értékelést, és meghatározza, hogy mely strandok és kikötők kapják meg a kék zászlót az adott szezonra. A szervezet a FEE igazgatótanácsának, az UNESCO-nak, az Európai Hálózat az akadálymentes turizmusért (ENAT), a Turisztikai Világszervezetnek (UNWTO), az Európai Unió a Tengerpartok védelméért (EUCC) és az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jeles tagjaiból áll.

Minden kék zászlót egy hajózási/fürdőzési szezonra ítélnek oda, általában június 1. és szeptember 15. között. Azáltal, hogy a díjakat minden szezonban újraosztják, a program biztosítja, hogy a strandok folyamatosan megfeleljenek a kritériumoknak.

A kék zászló odaítélése után a program ellenőrei visszavonhatják a minősítést, ha úgy ítélik meg, hogy a strand nem felel meg a meghatározott előírásoknak.

Ma a méltán népszerű és igen kedvelt görög énekesnő, Alkistis Protopsalti legújabb dalát mutatjuk meg.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - PanikRecorsTube

Kép: Pixabay

Nincs az a figyelmesség, legyen bármilyen kicsi, ami kárba veszne.