A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja

Kalimera Eger!

A Dodekaimero 12 íze - A görög halászlé

2024. december 26. - kalimeraeger

kakavia_ap.jpg

December 25-én elkezdődött a Dodekaimero, azaz a 12 napból álló görög ünnepségsorozat, mely a karácsonyt, az újévet és a vízkeresztet foglalja magába.

Honlapunkon ezen időszak legfőbb szokásaival ismerkedünk, blogunkon viszont ezen ünnepkör gasztronómiai ízeiből mutatunk néhányat.

Sorozatunk következő részében a görög halászlére mutatunk egy változatot. Noha a görög családoknál nem kifejezetten szokás halászlét fogyasztani ebben az időszakban, hiszen év közben is nagyon sok halat és tengeri herkentyűt esznek, egyre több család ünnepi asztalának része ez az étel is. Ma ezt ajánljuk figyelmetekbe. Receptet a képre kattintva találtok.

A Dodekaimero 12 íze - A kourabiedes

kourambiedes_4.jpg

A mai napon elkezdődik a Dodekaimero, azaz a 12 napból álló görög ünnepségsorozat, mely a karácsonyt, az újévet és a vízkeresztet foglalja magába.

Honlapunkon ezen időszak legfőbb szokásaival ismerkedünk, blogunkon viszont ezen ünnepkör gasztronómiai ízeiből mutatunk néhányat.

Kezdjük is mindjárt a legismertebb görög karácsonyi sütivel, a kourabiedes-szel. Receptért kattintsatok a képre!

33 cápafaj található a görög vizekben

blacktip-shark-1294753_1280.jpg

Kép: Pixabay

Harminchárom cápafajt és 20 rájafajt észleltek a Görögország környéki tengerekben az elmúlt 90 évben - jelentette az iSea környezetvédelmi szervezet.

Az iSea programvezetője, Roxani Naasan Aga-Spyridopoulou elmondta, hogy a cápák és a ráják tanulmányozása „növelte ismereteinket ezekről a fajokról, amelyek csúcsragadozóként oly fontosak”.

A szervezet készített egy térképet, amelyen az észlelések elhelyezkedése látható Görögországban az évek során. Mint az megfigyelhető, cápákat mindenhol láttak már.

A tanulmány további adatait a Páneurópai Cápaszövetség (EEA 2024) rendezvényén mutatták be, amelyre október 21-24. között került sor Thessalonikiben.

 

A görögországi nyaralás során kevesen állnak meg és gondolnak arra, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek az idilli vizek alatt, de egy 2023-ban megjelent tudományos cikk új ismereteket tárt fel a görögországi cápatámadások gyakoriságáról. A Hristos Taklis által jegyzett tanulmány részletes statisztikai elemzést nyújt a Görögországban az elmúlt 180 évben történt cápatámadásokról.

Szerencsére a görögországi úszók megnyugodhatnak: a cápatámadások napjainkban viszonylag ritkák. Ennek ellenére a vízben töltött időt megfelelő óvatossággal és körültekintéssel kell élvezni.

A tanulmány szerint a görög vizekben regisztrált cápatámadások tekintetében a leghalálosabb évtized az 1950-es évek volt. Ebben a tízéves időszakban összesen hat eset történt, amelyek közül öt halálos kimenetelű volt.

Az általános kép azonban az, hogy Görögországban a cápatámadások ritkák. A tanulmányban vizsgált 180 éves időszak alatt összesen csak 15 incidenst jegyeztek fel, közülük több a férfiáldozat, akiket búvárkodás vagy úszás közben ért a szerencsétlen találkozás. 

A legtöbb esetet Korfun regisztrálták, de történt támadás Attikában és a Kikládoknál is.

Kastoria 4 évszaka

Kastoria Görögország északi részén, 650 méter magasan, a Vitsi és a Grammos folyók által határolt területen, az Orestiada-tó partján terül el.

Különleges, varázslatos táj ez, mely minden évszakban más-más arcát mutatja.

Mi most erről a gyönyörű területről hoztunk egy kis ízelítőt.

Videó: Youtube - Kastoria Studio trasias

Hios elhagyott lepratelepének helyreállítását tervezik

hios_lepratelep_gr.jpg

Kép: www.greekreporter.com

Hios elhagyott lepratelepét felújítják, és a görög sziget történelmének egyik központi helyszínévé kívánják tenni.

A modern Hios városától néhány kilométerre északra található egy elhagyatott épületsor, amely évszázadokon át lepratelepként szolgált. Több mint 67 évvel azután, hogy az intézet elnéptelenedett, sor kerül a felújítására.

Az elhagyatott épületek olykor hátborzongató, gyakran megrendítő betekintést nyújtanak történelmükbe. Ha nem látnánk a betört ajtókat, a lecsupaszított, rozsdásodó ágyakat és a korhadó padlódeszkákat, tévesen azt hihetnénk, hogy ezeket az épületeket viszonylag nemrég hagyták el.

Pedig az utolsó beteg 1957-ben lépett ki az intézet ajtaján, abban az évben, amikor Görögország összes lepratelepét bezárták, miután felfedezték a betegség elleni gyógyszert. Hellász leghíresebb lepratelepét a Krétához közeli Spinalonga szigetén találjuk. A görög Kulturális Minisztérium a közelmúltban jelentette be, hogy Spinalongát helyreállítják és kiállítótereket hoznak létre.

A hios-i lepratelep hat évszázadon keresztül folyamatosan működött, a betegek vagy Hios-ról, vagy az égei-tengeri szigetekről és Kis-Ázsia régióiból érkeztek oda. Az Oszmán Birodalom alóli felszabadulás utáni években a „legtisztább” és „legjobban vezetett intézményként” emlegették, amely kényelmet és teljes körű orvosi ellátást biztosított a betegeknek.

A kolónia - amelyet Lovokomeio-nak neveztek el, mivel a görög lova szó sebet jelent - 1378-ban nyílt meg, az első lepratelep volt Görögországban és az egyik első Európában. Célja az volt, hogy a leprában és más fertőző bőrbetegségekben szenvedőket elszigeteljék a társadalom többi tagjától, hogy elkerüljék mások megfertőzését. A ma már ismert baktérium okozta lepra eredete akkoriban még ismeretlen volt, ami tovább növelte a betegségben szenvedők megbélyegzését.

A hios-i kolónia a 19. században kezdett hanyatlani, amikor a sziget a görög függetlenségi háború heves harcainak központjává vált. Az 1822-es hios-i mészárlás volt talán a legnagyobb atrocitás, amelyet az oszmánok a görög függetlenségi háború alatt a görögök ellen elkövettek. A 120 000 fős lakosság mintegy háromnegyedét megölték, rabszolgasorba taszították vagy betegségben haltak meg, miután több ezer török csapat szállt partra a kelet-égei szigeten, hogy véget vessen az oszmán uralom elleni lázadásnak.

A század közepére Hios nagyrészt elnéptelenedett, és a helyzetet tovább rontotta az 1881-es földrengés, amely közel 8000 ember halálát okozta.

A közelmúltban a hios-i önkormányzat nemzetközi építészeti pályázatot hirdetett a helyszín népszerűsítésére és újjáépítésére.

A szigetről bővebben itt olvashattok.

1800 év után újra folyik a szökőkút az ókori görög Perga városában

perga2_gr.jpg

Kép: www.greekreporter.com

Az ókori görög város, Perga (görögül: Πέργη) központi szökőkútja közel 1800 év után ismét üzemel. A szökőkút, amely újra régi fényében pompázik, a város gazdag történelmi örökségének tanúbizonysága.

Perga a mai Törökország Antalya régiójában található, Kestros nevű szökőkútja pedig Hadrianus római császár uralkodása idején, a Kr. e. 2. században épült. Szerepe az volt, hogy a várostól három kilométerre fekvő Kestros, ma Aksu nevű folyóból származó vizet vezette el egy 700 méter hosszú csatornarendszeren keresztül.

A szökőkút ma is innen kapja a vizet, számolt be róla Dr. Aytac Donmez, az ókori Perga város ásatásainak helyettes vezetője a CNN Turknek nyilatkozva.

A szökőkút a város egyik legimpozánsabb építménye, amelyet egy fekvő alak díszít, amely Kestra, az ókori folyóisten ábrázolása. A környék ókori lakossága istenként tisztelte Kestra és a közeli Eurymedon folyóját.

A Kestros-kút restaurálása szakaszosan zajlik. Eddig csak száz métert állítottak helyre belőle.

A pergai helyszínen 1946 óta folynak ásatások, és a régészek jól megőrzött római kori műemlékeket tártak fel, köztük egy színházat, stadiont, fürdőt és oszlopokat. Az UNESCO 2009-ben felvette Pergát az ideiglenes világörökségi helyszínek listájára.

A helyi hatóságok arra számítanak, hogy a szökőkút helyreállítása új életet lehel a márványszobrairól híres Pergába, és még több látogatót és turistát vonz majd, akik tanúi akarnak lenni az egyedülálló ókori műemlék újjáélesztésének.

Mit érdemes tudni Pergáról?

perga1_gr.jpg

Kép: www.greekreporter.com

Perga ókori városa a mai Törökország területén, Antalya régióban fekszik.

Kezdetben a perzsák, majd az athéniak, majd ismét a perzsák uralma alatt állt.

Kr. e. 540-ben Pergát elfoglalta az Akhaimenida Birodalom, és I. Dareiosz uralkodása alatt a ióniai Satrapia része lett. Az ő ellenőrzésük alatt maradt egészen Kr. e. 333-ig, amikor Nagy Sándor seregével bejutott Pergába.

A város a Kr. e. 2. században virágzott, a tisztviselők saját érméket kezdtek veretni a város számára Artemisz görög istennő képmásával, akinek temploma a városon kívül, egy dombon állt. Perga híres lett az istennő imádatáról, minden évben számos fesztivált tartottak a tiszteletére.

A város a Szeleukida Birodalom része volt, mielőtt a Római Köztársasághoz csatlakozott volna. A rómaiak alatt Perga Anatólia egyik legszebb városává vált. Később a Bizánci Birodalom része lett, és Nagy Konstantin alatt a kereszténység jelentős központjává fejlődött.

Perga volt a szülőhelye Apollóniosz görög matematikusnak is, akit az ókori világ egyik legnagyobb matematikusának tartanak.

süti beállítások módosítása