Kép: Pixabay
-Tényleg olyan ritkák a boldog pillanatok? – kérdezte aznap este a csillag.
A fa éppen leeresztette a szempilláit, hogy kipihenje magát. Megmozgatta az ágait, és álmosan felelte:
-Nem… nem. Nem annyira ritkák. Csak hát… az emberek az eszükkel hajszolják azokat a pillanatokat. Pedig az – hogy mondjam neked? – a szív ügye.
-Mesélj nekem a boldog pillanatokról!
-Hagyjál most, álmos vagyok!
-Mesélj! – erősködött a csillag. – Mesélj róluk.
-Egy fahéjas kalács nagyanyó ráncos kezében. Egy pár sportcipő Fotisz ágya alatt. Egy kagylóhéj Angeliki álmaiban…Egy masni a Hold színével… Jó éjszakát! Ma este nagyon álmos vagyok.
-Adj nekem egy boldog pillanatot. Aztán hagylak aludni.
-Szeretlek! Nagyon!
-Jó éjszakát! – mondta a csillag leírhatatlanul boldogan.
