Sok-sok évvel ezelőtt, amikor a repülőgépek még csak utópiának tűnhettek, a mintegy 15 000 km-es parthosszal bíró Görögország szigeteire való átjutás egyedül hajóval volt megoldható. Ma már ugyan a világ rengeteg nagyvárosa indít közvetlen járatokat a kisebb-nagyobb földdarabkákra, Hellász flottájának szerepe így is jelentőségteljes maradt. Van, aki egy fakultatív kirándulás erejéig élvezi a habok ringatását, de van, aki vakációjának nagy részét a fedélzeten tölti. Az országban rengeteg szebbnél-szebb kikötőt találunk, ismerjük most meg kicsit közelebbről a legnagyobbat, a hajók görög oázisát, Pireuszt (Pireas)!

Elhelyezkedését már az ókorban is kedvezőnek találták, Periklész és Themisztoklész javaslatára Athén kikötőjét itt építették ki. 1834-ben, a főváros újraalapításakor ez szintén így történt, Pireusz (Pireas) pedig azóta a Földközi-tenger egyik legforgalmasabb kikötőjének számít. Sokan nem tudják, hogy az idők folyamán igen sok névvel bírt, úgy, mint Porto Leone, Porto Drago vagy Aslan Port.

A modern Pireusz (Pireas) történelmében két meghatározó évszám szerepel. 1829-ben új telepesek érkeztek a területre, 1835-ben pedig megalapítják a helyi önkormányzatot. A XX. század elején szép fejlődés következett, ám a második világháború mint mindenhol, itt is pusztítást hozott magával. Ebből a hanyatlásból az '50-es években szép lassan ismét gyarapodás indult meg.

Az Athéntól délre, a zöld (1-es) metróval könnyedén megközelíthető kikötőváros az Attikai-félsziget szélén helyezkedik el. Aki hajón tervezi megközelíteni az Égei-tenger egy szigetét, innen indul útjára. Ám nemcsak utasok százai fordulnak itt meg nap mint nap, a teherhajók hatalmas mennyiségű árut pakolnak le, hogy itt telerakodva ismét útra keljenek.

Pireusz (Pireas) évente mintegy 19 millió utas állomása, egy esztendőben kb. 24000 hajó fordul meg itt, és több, mint 1500 ember gondoskodik róla, hogy minden zökkenőmentesen folyjon. 2013-ban a világ 43. legforgalmasabb teherszállító kikötője volt.

Ám ha ellátogatunk ide, nemcsak a hajókban gyönyörködhetünk, bőven akad egyéb látnivaló is. A helyiek egyik kedvenc zarándokhelye az Olympiakos klub. Itt nem csak a környék sporttörténelmével ismerkedhetünk meg, de az itt élők futball iránti rajongását is megtapasztalhatjuk.

Érdemes ellátogatni a Régészeti- és Tengerészeti Múzeumba is, és gyönyörködni a város színházának épületében. Egy kis séta árán eljuthatunk a Pireuszi-félsziget végén lévő halászkikötőig, a Mikrolimanoig, mely a nap bármely szakában festői látványt nyújt. Nagyon könnyű errefelé jó tavernára bukkanni, és dőzsölni a friss, ínycsiklandó halfogásokban és tengeri gyümölcsökben.

A fényűzés pazar világába csöppenhetünk, ha a Zea kikötőbe érkezünk, itt horgonyoznak ugyanis a milliókat érő luxusjachtok. Az ókorban itt dokkolt Themisztoklész hadiflottájának egy része is.

Az éjszakai élet szerelmesei is megtalálhatják itt a számításaikat, számtalan bár és szórakozóhely várja a mulatni vágyókat.

Pireusz szomszédságában található Kastella, amely a Profitis Ilias nevű dombon található. Hódítsuk meg a csúcsot az igazán szép panorámáért és az itt álló meseszép házakkal teli utcácskákért!

Pireusz szabadstrandja a Votsalakia, ahol mindenki csobbanhat egyet a Saronik-öböl vizében.

Aki valami különleges régiséggel szeretne hazatérni, nézzen körül a minden vasárnap megrendezett antik vásáron!

A környéken rengeteg gyönyörű templomot találunk, legtöbbjük a 19. században épült. Ilyen például a pireuszi katedrális és a Hagia Triada is.

A kikötő festői környezete több rendezőt is megihletett, itt forgatták például Melina Merkouri főszereplésével a Pireusz gyermekeit. A filmnek nagy szerepe volt abban, hogy elvarázsolja a messze földön élőket és rabul ejtse őket arra motiválván, hogy mielőbb tiszteletüket tegyék Görögországban.

Pireusz híres szülötte Katina Paxinou színésznő, aki 1943-ban az Akiért a harang szól című filmben nyújtott alakításáért kiérdemelte a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat, sőt, ugyanebben az évben még a Golden Globe-ot is neki ítélték.

Pireuszban látta meg a napvilágot IoannisTsarouhis, aki olajfestményein leginkább gyenge, sérülékeny nőket és férfiakat ábrázolt.

A szürrealizmus egyik fő képviselője az Athénban született Nikos Engonopoulos, aki egy-egy festményén hűen tükrözte a rendkívül megkapó pireuszi miliőt.

Képek: Pinterest