A Peloponnészosz déli csücskétől mindössze 20 km-re járunk. Közelítünk az Egyenlítő felé, így itt már ugyancsak fel kell készülnünk a kánikulára; a klímát jól mutatja a 19 °C-os éves átlaghőmérséklet. Azonban nem ez az, ami szignifikáns különbséget jelent a többi hellén szigethez képest.
Amint legyőztük a ma kicsit körülményesnek, esetleg nehézkesnek nevezhető közlekedési akadályt, és jegyet váltottunk az Athénból közlekedő hajó fedélzetére, egy különleges útra, nem mindennapi élményre fizettünk be. A nyüzsgő, éjjel-nappal mozgásban lévő fővárostól távolodva a nyugalom és a csend birodalma felé siklunk tova. A kavalkád fokozatosan alábbhagy, az idő mintha másképp peregne. Mire a komp megteszi a távot, úgy érezzük, mintha nem csak térben, de időben is utaztunk volna.
A mintegy 5000 éves földdarabkát Homérosz „szent szigetnek” keresztelte el, a helyiek pedig Afrodité születési helyének tartják, így a szerelem kultusz megléte és dominanciája ezen a vidéken megkérdőjelezhetetlen.
A mindössze 3500 lakosú kis sziget lakói egy, ma már abba a kisebb táborba tartozó közösség, akik a tomboló globalizációnak hátat fordítva őrzik a titkukat. Egy olyan titkot, mely a folyamatosan hömpölygő egységes trendek, modern hullámok ellenére az autentikus báj, hagyománnyal átitatott mindennapok és évszázados tradíciók megtartását szorgalmazza, ám mindezt a maga legtermészetesebb módján. Az itt található üdeség és tisztaság, őszinte mosolyok és meleg tekintetek szolgálnak biztosítékul arra, hogy az itteni hamisítatlan miliő nem egy modern, 21. századi erőltetett irányzat; ez a kythirai varázslat.
A szigeten járva-kelve emlékek sora fedi fel a letűnt korok momentumait. A stratégiailag fontos elhelyezkedés miatt rengeteg tengerész, kereskedő és persze hódító vetette meg itt a lábát. A velencei, oszmán és brit hatás az ókori görög elemekkel vegyülve adja azt az elbűvölő atmoszférát, mely minden messziről jött vándort azon nyomban a hatalmába kerít.
Az apró szigetközpontjának számító Hora városkájában találhatóak a Kastro névre keresztelt velencei vár romjai, ahol érdekes kincsekre, a múlt emlékeire bukkanhatunk. Az erődöt régebben Kréta szemének is nevezték, hiszen a magasból kémlelve mind a Jón-, mind az Égei-, mind a Krétai-tengeren közeledő nem kívánatos vendégek érkezése időben felfedezhető volt. A szintén a velencei időkben kikötőként funkcionáló Kapsali települése mindössze 2 km-re fekszik az előbb említett fővárostól. Érdemes szemfülesnek lenni, ha erre járunk, hiszen elég gyakran úszkálnak erre és időznek itt a tengeri teknősök.
Innen kicsit északkelet felé véve az irányt, átkelve a Katouni-hídon, Avlemonas festői városkájába érkezünk. Az átkelő építéséhez egy legenda társul: úgy tartják, egy brit kormányzó szerelembe esett egy közeli faluban lakó lánnyal, és annak érdekében, hogy minden nap láthassa őt, egy hidat építtetett, hogy megkönnyítse az út megtételét, és minden nap láthassák egymást.
A sziget egyik legjelentősebb emléke a Panagia Myrtidiotissa kolostor, melyet a mirtusz fák Szent Szűz Máriájának tiszteletére emeltek. Az egy ilyen fa mellé épített létesítmény köré szintén mítosz társul. Úgy tartják, a 14. században egy vadász lelt rá ezen a környéken egy Szűz Mária ikonra, melyet azóta is messze földről érkezők csodálnak meg, mint Kythira védőszentjének képét.
A valaha 22 szélmalomnak otthont adó Mylopotamos-ba érve gyönyörű látvány tárul elénk. Ugyan ma már csak egy, időközben felújított malom tekinthető meg, nem messze innen található az ámulatba ejtően csodás Neraida vízesés. A 20 méter magas zuhatagot más forrás Fonissaként emlegeti. Ez a környék a mozgás szerelmeseinek Kánaánja, hiszen túraösvények keresztezik a vidéket, melyek régi romok és megkapó természeti csodák mellett haladnak el. A magasság imádói a sziklák meghódítása után a csúcsról kémlelhetik a tájat. A vállalkozó kedvűek gyalogosan, egy szirtről leereszkedve közelíthetik meg a mesés Kalami strandot, mely után érdemes útba ejteni a Lourantianika erdőt, ahol olajfák keretezik a Kastrora nyíló csodás panorámát.
Nincs az a beszédes kép vagy elég kifejező szó, mely méltán adná vissza Kythera hangulatát. Egy olyan helyét, mely megálljt parancsol a mindennapi rohanásnak, az anyagias világ által hajszolt élvezeteknek. Úgy ejt rabul, hogy közben szabadon hagy.
Képek forrása: Pinterest
