Kép: Pixabay
Görögország a 19. helyen áll a világranglistán a vízhiány-kockázat szempontjából, elsősorban az éghajlatváltozás miatt - derül ki a World Resources Institute Aqueduct 4.0 rangsorából és a Deloitte-nak nemrégiben a görög kormány számára készített jelentéséből.
A kockázat mind a kínálati oldalról jelentkező kihívásokból - például a csökkenő csapadékmennyiségből -, mind pedig az öntözés és az általános fogyasztás miatt növekvő keresletből fakad.
A Deloitte-jelentés kiemeli a veszély nagyságrendjét, és rávilágít a rendszerszintű hatékonysági hiányosságokra - különösen az elöregedő elosztóhálózatok magas vízveszteségére -, amelyek súlyosbítják a válságot.
2001 és 2022 között a lakossági vízkivétel 139 százalékkal nőtt. Ez a kiugrás a megnövekedett idegenforgalomnak, az egy főre jutó fogyasztás növekedésének és a súlyos infrastrukturális veszteségeknek tulajdonítható, mivel a víz közel 50 százaléka az elosztás során veszett el. A probléma különösen kritikus az olyan szigeteken, mint a Kikládok, ahol a korlátozott vízkészlet ellenére nyáron tetőzik a kereslet.
Görögországban az öntözött földterület hektáronkénti vízigénye nagyobb, mint bármely más uniós országé, és messze meghaladja még a hasonló éghajlatú mediterrán országokét is. A mezőgazdasági üzemek számának csökkenése ellenére az öntözésből való kivonás a melegebb időjárás, a vízigényes növények és az elöregedő hálózatok miatt továbbra is magas. A mezőgazdaság fejlődését ösztönző politikai lépések a jövőben tovább növelhetik a vízfelhasználást.
2000 és 2022 között a felszín alatti vizek kitermelése 80 százalékkal nőtt. A víztartó rétegek túlzott igénybevétele széles körű szikesedést idézett elő, ami hosszú távon veszélyezteti a vízminőséget.
A közelmúltban lezajlott heves esőzések után a Public Power Corporation (PPC) vízerőművek víztározóinak vízszintje még mindig történelmi mélységben van. Ezek a gátak létfontosságúak mind az energiatermelés, mind az öntözés szempontjából. Kimerülésük nemcsak a vízbiztonsággal, hanem áramköltségekkel kapcsolatos aggodalmakat is felvet.
A Görögország lakosságának mintegy felét ivóvízzel ellátó mesterséges Mornos-tóról készült műholdfelvételek a vízszint jelentős csökkenését mutatják, amit az éghajlatváltozás által súlyosbított aszályoknak tulajdonítanak.
Konstantinos Lagouvardos, az athéni Nemzeti Obszervatórium kutatási igazgatója és a Meteo egység vezetője figyelmeztetett: „A tó felszínének csökkenése az elmúlt három évben vészharangot kongatott”.
A tó vízzel borított felülete 2023 áprilisában 17 négyzetkilométer volt. Egy évvel később, a kevesebb havazással teli telet követően ez 13,9 négyzetkilométerre csökkent. Idén április közepére a felület tovább csökkent, mindössze 11,8 négyzetkilométerre.