A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja

Kalimera Eger!

A vaszilopitát el ne felejtsétek!

2019. december 30. - kalimeraeger

Görögországban az újévhez kötődő kedves hagyomány a vaszilopita felszelése, melybe a háziasszonyok egy érmét rejtenek, és aki azt megtalálja a saját szeletében, szerencsés lesz egész évben.

Az alábbiakban mutatunk Nektek két kipróbált és igen nagy sikert aratott vaszilopita receptet, hogy ha szeretnétek vaszilopitát sütni, de nem tudjátok hogyan kell, vagy tanácstalanok vagytok, melyik receptet próbáljátok ki, legyen alternatíva.

A képekre kattintva találjátok a receptet. Ha van saját szuper, bevált vaszilopita receptetek, küldjétek el nekünk (egrigorog@gmail.com), és mi jól közreadjuk, természetesen az alkotó feltüntetésével.

Az édes változat

vasilopita_3.jpg

Egy sós változat

prasopita_1.jpg

Jó alkotást kívánunk!

A Karavaki-díszítés nyomában

karavaki_thessaloniki.jpg

Kép: Pinterest - Thessaloniki

Korábban már írtunk arról, hogy a hajódíszítés dodekaimerohoz kötődő hagyománya régmúlt időkre nyúlik vissza, most lássuk a részleteket!

Leginkább a szigeteken, illetve a szárazföld partközeli területein jellemző ez a tradíció, amely az idők során ugyan sokat kopott, hiszen már szinte minden család karácsonyfát dekorál az ünnepekkor, de a fa mellett a hajódíszítés is megmaradt.

A Karavaki, vagyis a kis hajó díszítésének szokása a görög nemzet tengerrel való kapcsolatához köthető.

A hellének az ókor óta a mai napig roppant büszkék számtalan hajósukra, merész kapitányaikra, a nemzet szimbólumaira. Régen a szigetek szinte minden férfiúja hónapokra elhajózott a családjától, akik aggódva várták őket haza. A családfők gyakran hadakoztak viharral és cudar időjárással az ünnepek alatt, hogy gazdag zsákmánnyal térhessenek vissza. Ez az idő egyben imákkal teli periódus is volt, és csak akkor szakadt vége, mikor a család nőtagjai megkönnyebbülten vették észre szerettük hajójának közeledését a horizonton.

Egy másik elképzelés szerint a hajót Szent Nikolaosz ünnepén, december 6-án díszítik fel, ő ugyanis a tengerészek védőszentje.

Ami biztos, hogy nem a tradíció kialakulása a fontos, hanem hogy a szokás túlélte az évszázadokat, és a mai napig gyönyörködhetünk benne.

Tudtad-e...

44. rész

hajo.jpg

Kép: Pinterest

... hogy a görögök előbb díszítettek hajókat, mint fenyőfát? A fenyőállítás szokását ugyanis I. Ottó király hozta be az országba, aki 1833-ban állíttatta - saját hagyományainak megfelelően - az első karácsonyfát Görögországban.

A hajódíszítés szokása viszont régmúlt időkre tekint vissza, hiszen a görögök már évszázadok óta igen büszkék tengeri kötődésükre és kereskedő mivoltukra, így kezdték el már sok száz évvel ezelőtt annak legfőbb jelképét, a hajót díszíteni. Ma egész Görögország-szerte találkozhatunk a dodekaimero ideje alatt feldíszített hajókkal, a legnagyobb Athénban és Thessalonikiben található.

Ha van kedved, hallgass meg egy kalandát!

Korábban már írtunk róla, hogy a görög kalandák, azaz a dodekaimeróhoz (a görög 12 napos ünnepkör, mely a karácsonnyal kezdődik és a vízkereszttel végződik) kapcsolódó énekek szerves részei a görög ünnepi időszaknak.

Ma egy kalandát hoztunk Nektek.

Áldott ünnepeket mindenkinek!

 

A kalikandzaroszok meséje

kalikantzaros_2.jpg

Kép: news.gr

- Giagia, ma este a kalikandzaroszokról mesélj! - kérte Eleni a nagymamáját lefekvés előtt.

- Ó, ez egy nagyon régi történet! - kezdte Maria mama. - Egyszer volt, hol nem volt, még az Olimposz hegyen is túl, Görögországban, mélyen a föld alatt élnek a kalikandzaroszok. Apró, zöld vagy fekete színű, ráncos bőrű manók, akik egész évben azzal foglalatoskodnak, hogy az Élet Fájának törzsét fűrészelik. Ám akármilyen szorgosan is dolgoznak, csak nem akar a munkájuknak vége szakadni. Napról napra manókezek sokasága feszül neki a vastag törzsnek, fúrják, faragják, fűrészelik, ám mire a végére érnének, minden évben elérkezik a dodekaimero tizenkét napja, a karácsony után az újév, majd a vízkereszt, mikor felfüggesztik a munkát, előbújnak a föld alól, hogy a halandókat bosszantsák. Kifürkészik, hogy az emberek mikor nem tartózkodnak otthon, a kéményeken keresztül bemásznak a házakba, mert imádnak rosszalkodni. Felborítják a bútorokat, megeszik az ennivalót, összetörik a tányérokat, s mikor végeznek, örömükben táncra perdülnek. Imádják a palacsintát. Az emberek, hogy távol tartsák őket az otthonuktól, szentelt vizet tartanak házaikban, s folyamatosan törekednek arra, hogy a tűz ne aludjon ki ezen időszakban a családi tűzhelyen. Emlékszel még arra a finom spenótra, amit a szpanakopitába tettünk?

- Igen! - felelte Eleni, és a spenótos pitára gondolt, ami a kedvenc ételei közé tartozott.

- A manókat távoltartó tűznek varázsereje van, a hamut kiszórtuk Dimitrisz papával a kertbe, abban a földben növekedtek a zöldségeink. Ám a kalikandzaroszok nemcsak a tűztől félnek, a bazsalikommal átkötött fakeresztet sem szeretik, ahogy a Kefalonia szigetén szokásos tömjénégetés is nagyon piszkálja az orrukat. A kis manók éjszakai lények, de nem kell félned tőlük, csak akkor merészkednek elő, ha senki sincs otthon, nem kedvelik az emberek társaságát. Az a hír járja róluk, hogy csak kettőig tudnak számolni, a hármas szám kiejtésével ugyanis megsemmisítik magukat, ezért sokan tésztaszűrőt helyeznek a küszöbükre, mert a manók kíváncsiak, tudni akarják, hány lyuk van rajta, így nem bírják ki, hogy ne számolják meg. Mire azonban a hármas szám kihagyásával a végére érnének, reggel lesz, amikor kénytelenek elrejtőzni. Vízkeresztkor pedig a szentelt víz visszazavarja őket a föld alá, az otthonukba, ahol döbbenten látják, hogy az Élet Fája újra ép törzzsel várja őket. Ekkor újult erővel kezdenek neki a fűrészelésnek, egész évben a dodekaimero három ünnepére várva. De most már aludj, mert holnap kálándákat énekeltek a barátnőiddel. Biztos kapsz megint sok édességet és magot a szomszédoktól. - kívánt jó éjszakát Maria mama az unokájának. Miután betakargatta Elenit, kinézett az ablakon. A kavargó hóesés ezüstössé tette a tájat, a házak ablakaiból meleg fény szűrődött ki, s Maria mama azt kívánta, legyen mindenkinek békés, áldott, boldog karácsonya!

dr. Miliosz Nikolett

Amikor a kenyér a művészettel találkozik a karácsonyi asztalon

hristopsomo.jpg

Kép: Akis Petretzikis

Ahogy arról már írtunk, Görögországnak is megvannak a maga jellegzetes ünnepi süteményei (IDE KATTINTVA nagyszerű recepteket olvashattok), de van valami, ami nélkül sok családban elképzelhetetlen a karácsonyi menü.

A Hristopsomo, vagyis Krisztus kenyere már évszázadok óta a görög ünnepek része. Hagyományosan szenteste készítik el, és karácsony napján szolgálják fel, mikor az egész család összegyűlt. Úgy tartják, az édes kenyér áldást hoz az egész rokonságnak az ünnepek alatt.

A Hristopsomo tésztáját két részre osztják. A nagyobbik alkotja a kenyér alapját, a valamivel kisebből pedig egy nagy keresztet formáznak, valamint egyéb más, szimbolikus formát alakítanak ki. Utóbbiak gyakran a családra jellemző minták, például ha halkereskedő famíliáról van szó, a tészta tetején halacskák díszelegnek.

A régi, mezőgazdaság orientáltabb időkben a kenyeret gyakran virágokkal, levelekkel, gyümölcsökkel tarkították, és így reménykedtek a jó termésben és a gazdag állatállományban.

A Hristopsomo és egyben a kereszt közepére diót helyeznek, ami az életet és a termékenységet szimbolizálja. A dió héja barlangként is értelmezhető, utalva ezzel az akolra, ahol Jézus született.

Manapság ennek a hagyományos ételnek az elkészítése igazi keringőre felkérés a pékek számára, akik nem győznek szebbnél szebb alkotásokat létrehozni.

Karácsonyi Manók malma

trikala.jpg

Kép: visitgreece.gr

Görögország, mint téli úti cél? Naná!

Való igaz, hogy Hellász nem a karácsonyi vásáros, nyüzsgős téli turistacélpontok közé tartozik. Illetve csak tartozott.

Ebben az évben ugyanis Trikala városa 1 millió turistát vár az országból, illetve külföldről a Manók malma elnevezésű – az ország legnagyobb ingyenes - tematikus parkjába.

A történet azonban nem most, hanem már 2011-ben elkezdődött, a görög gazdasági krízis csúcsán, amikor Trikala vezetősége úgy döntött, hogy előrukkol valami kis csodával, ami jobb kedvre deríti a lakosokat ezeken a nehéz napokon.

A park azóta is minden évben megnyitja kapuit, hogy emberek ezreinek nyújtsanak gondtalan szórakozást.

Ahogy a hivatalos honlapon olvashatjuk: 2011. december 9-én a Mikulás átváltoztatta a Matsopoulos malmot Görögország legnagyobb karácsonyi tematikus parkjává, a Manók malmává.

Az elhagyatott malom kéményei újra pöfékelni kezdtek, és a park azóta is azon munkálkodik, hogy gyerkőcöknek és felnőtteknek is felejthetetlen pillanatokat szerezzen.

Színpompás görög utca a világ legszebbjei között

mykonos_utca.jpg

Kép: Greekreporter

Az amerikai CNN hírcsatorna a közönség elég tárta a világ legszebb utcáiról készült rangsort, amelyek között egy hellén is szerepel.

Méghozzá a kozmopolita Mykonos (melyről IDE KATTINTVA olvashattok bővebben) egyik kis sikátoráról van szó, mely biztos sokatoknak visszaköszönt már az internetről. A sziget igen népszerű nyaralási célpont, de kellemes klímájának köszönhetően az elő-, illetve az utószezon is forgalmas itt.

A szűk kis utcácskát fehérre meszelt házikók szegélyezik, melyek falait piros, kék és sárga zsalugáterek díszítik, ezzel is extra hangulatot kölcsönözve a helynek. Még az út köveinek rései is fehér színben pompáznak, a boltok, kávézók, szuvenírboltok mellett pedig csodaszép bougainvillea-k lógnak alá. A fotósok igazi kánaánja.

Korábban már elmondtuk nektek, miért érdemes Mykonosra utazni (IDE KATTINTVA feleleveníthetitek), íme eggyel több ok, hogy ellátogassatok ide.

Az a misztikus Argolis...

argolis.jpg

Kép: Greekreporter

...ami előtt még a geológusok is tanácstalanul állnak.

A Peloponnészoszi-félszigeten található Argolis-nál két hatalmas kráter töri meg a tájat, melyek kialakulását illetően a tudósoknak is csak feltételezéseik vannak.

Az óriás lyukakat felülnézetből lehet leginkább megcsodálni. A nyugati kráter 215 méter átmérőjű, a keleti még nagyobb, 230 méteres, és lenyűgöző látványt nyújtanak.

A szakemberek véleménye megoszlik a földrajzi jelenség kialakulásával kapcsolatban. Egyesek úgy gondolják, hogy egy barlang teteje omolhatott be, ám a közelben nem találhatóak földalatti járatok, ha mégis, azokat méretüknél fogva bizonyára megtalálták volna. Mások szerint a két hatalmas üreget meteorbecsapódások okozhatták.

A csöndet errefelé csak a madarak csiripelése töri meg, akik menedéket találnak a kráterekben kialakult növényzetben.

süti beállítások módosítása