Kép: Pixabay
A hétvégén itt a görög húsvét, mi pedig ebből az alkalomból húsvétról szóló cikkajánlónkkal jelentkezünk.
Mai csokrunkban következő írásainkat ajánljuk:
A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja
Húsvéti cikkajánlónk - 1. rész
Kép: Pixabay
A hétvégén itt a görög húsvét, mi pedig ebből az alkalomból húsvétról szóló cikkajánlónkkal jelentkezünk.
Mai csokrunkban következő írásainkat ajánljuk:
- 8 különleges görög húsvéti szokás
Yorgos Lanthimos nem kapott engedélyt az Akropoliszon történő forgatásra
Kép: Pixabay
Az elismert görög rendező, Yorgos Lanthimos az Akropoliszon akarta leforgatni készülő filmje, a Bugonia csúcsjeleneteit. A történelmi helyszínen való forgatásra vonatkozó kérelmét azonban a görög Központi Régészeti Tanács (KAS) legutóbbi ülésén egyhangú döntéssel elutasította.
A produkciós cég, az Either Or Productions április 10-én kért engedélyt a forgatásra, amihez négy napra kizárólagos hozzáférést kért a régészeti területre. A javasolt jelenet, amely a teljes pusztulást ábrázolja szétszórt holttestekkel, közvetlenül a remény és a létezés szimbolikus újjászületése előtt, kulcsfontosságú tényező volt a tanács elutasító döntésében. Emellett az Akropolisz hosszabb időre való lezárásának kilátásba helyezése a nyilvánosság elől még inkább megerősítette a KAS álláspontját.
Alternatívát keresve a KAS egyik tagja azt javasolta, hogy a Philopappos-dombon forgassanak, egy közeli helyszínen, ahonnan panorámás kilátás nyílik az Akropoliszra. A produkciós csapat azonban elutasította a javaslatot, jelezve, hogy más helyszínt keresnek.
A 2025 novemberében bemutatásra kerülő Bugonia a 2003-as Mentsük meg a zöld bolygót című koreai kultfilm remake-je, amelyet eredetileg Jang Joon-hwan rendezett, és a CJ Entertainment, az Oscar-díjas Parazita (2019) mögött álló stúdió gyártott.
Lanthimos változatában Emma Stone, valamint Jesse Plemons játszik központi szerepet, a fekete sci-fi vígjátékot pedig különc humor, romantikus elemek és thriller hangulat jellemez.
A Will Tracy által írt film két összeesküvés-mániás férfit követ, akik elrabolják egy nagyvállalat nagyhatalmú vezérigazgatóját, mert meg vannak győződve arról, hogy a nő egy földönkívüli, aki el akarja pusztítani a Földet.
A Bugonia nagy részét már leforgatták Angliában és New Yorkban, a merész, szokatlan finálé helyszínéül pedig Athént szánják. Mivel azonban a KAS elutasította az Akropoliszt forgatási helyszínként, Lanthimos és csapata - köztük Will Tracy, az Utódlás forgatókönyvírója - kénytelen volt felülvizsgálni eredeti terveit.
E kudarc ellenére a Bugonia iránti várakozás továbbra is nagy, hiszen Lanthimos továbbra is a kreatív határokat feszegeti a filmművészetben.
Nagy a kereslet a görög bárány iránt
Kép: Pixabay
A bárány (és a kecske) ára idén magasabb a korábbiakhoz képest, ami a keresletet és a kínálatot befolyásoló különböző tényezőknek tudható be - a legjelentősebb, hogy az ortodox és a katolikus húsvét egybeesik április 20-án, vasárnap.
A görög bárányok jó minőségüknek köszönhetően egyre nagyobb teret nyernek a külföldi piacokon, különösen az Európába irányuló export során.
„A külföldiek nagyon kedvelik a görög bárányhúst, amely jó helyet szerzett magának az európai piacokon” - mondja Nikolaos Mpalampanidis, a thessaloniki hentesek szövetségének elnöke, aki szerint a legtöbb bárányt Olaszországba és Spanyolországba exportálják, különösen húsvétkor. "Európában a legnagyobb mennyiségű bárányhúst húsvétkor fogyasztják el. Ekkor exportálják bárányaink 70-80 százalékát. Az év többi részében is van kereslet, de az alacsonyabb" - teszi hozzá.
Mpalampanidis szerint „a görög fajták előnye, hogy intramuszkuláris zsírral rendelkeznek, ami zsengébbé teszi őket”.
A bárányhús ára Görögországban a nagyhéten várhatóan 15-17 euróra emelkedik kilogrammonként, ami 2024-hez képest mintegy 20 százalékkal drágább. A legtöbbet Romániából importálják, ahol évente több ezret tenyésztenek húsvéti fogyasztásra.
Húsvét vasárnapján a görögök köztudottan egy egész bárányt sütnek nyárson, faszénen. A katolikusok a húsvéti étkezés főfogásaként bárányt esznek, általában nem egészben, hanem feldarabolva.
Görögország több ezer új kamerával küzd a közúti balesetek ellen
Kép: Pixabay
A görög kormány bejelentette, hogy 2026-ig 1388 kamera telepítését tervezi országszerte, hogy felvegye a harcot az évente több száz halálos áldozatot követelő közúti balesetek ellen.
2023-ban Görögország-szerte 621 ember vesztette életét közlekedési balesetekben. A kormány új kezdeményezésének célja, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a halálos és súlyos sérülések számát.
A kezdeti terv szerint 2025 nyaráig 388 kamerát telepítenek az Athént körülvevő régióban, Attikában, a legforgalmasabb utakra és a legveszélyesebb csomópontokra összpontosítva. Az Attikában telepítendő kamerák beszerzésére vonatkozó pályázati eljárás már lezárult, és a becslések szerint mintegy 18,8 millió euróba (19,88 millió dollár) kerül, amelyet részben az Európai Unió finanszíroz.
„Sajnos az emberi erőforrások nem tudnak reagálni az utakon tapasztalható minden bűnös magatartásra. A megoldás (a balesetek csökkentésére) az intelligens rendfenntartásban és az új technológiai eszközök, például a kamerák használatában rejlik” - mondta Mihalis Hrisohoidis miniszter a kormány terveinekk bemutatásakor.
A további 1000 kamerát egy későbbi időpontban szerelik fel országszerte, először a második legnagyobb görög város, Thessaloniki környékén.
A kamerák a nap 24 órájában, a hét minden napján működnek majd, és a sebességtúllépést, a piros lámpánál tanúsított magatartást, valamint a zebrán való parkolást és a vezetés közbeni telefonhasználatot ellenőrzik. A bukósisak és a biztonsági öv viselését is ellenőrzik majd. Az adatokat azonnal továbbítják a rendőrségnek ellenőrzésre, és ha a szabálysértés beigazolódik, az autósok SMS-t kapnak.
Az új rendszer egy olyan egységes platformot is tartalmaz majd, amely lehetővé teszi, hogy a bírságokat közvetlenül az elkövetők mobiltelefonjára küldjék, és azok ellen digitálisan is be lehet nyújtani kifogásokat.
Dimitris Papastergiou, a digitális kormányzásért felelős miniszter egy nemrégiben adott interjúban a SKAI TV-nek nyilatkozva elmondta, hogy „a kamerák egy meglévő hiányt fognak pótolni, mert szégyen egy olyan állam számára, amelynek vadonatúj autópályái vannak, hogy naponta két ember hal meg - nem az autópályákon, hanem a városokban”.
Az ELSTAT, a görög statisztikai hivatal és a görög rendőrség adatai szerint Görögország a 27 európai ország közül a 23. helyen áll a halálos közúti balesetek számát tekintve. Konkrétan egymillió lakosra 60 haláleset jut, míg az uniós átlag 46 haláleset egymillió lakosra.
Bulgária, Románia, Lettország és Horvátország az a négy ország, amelyik rosszabbul áll Görögországnál, míg Svédországban és Dániában a legbiztonságosabbak az utak, ahol egymillió lakosra 22, illetve 27 haláleset jut.
A rendőrség 2023-ban 11 201 közúti balesetet regisztrált. Ez 6,8 százalékkal több volt, mint 2022 azonos időszakában. A halálos balesetek száma azonban 5 százalékkal csökkent, 2023-ban 621 halálesetet regisztráltak. Ez a 2022-es 654-hez képest csökkenést jelentett. A helyzetet szemléltetendő, Görögország lakossága körülbelül 10,3 millió fő.
Görög zene mindenkinek - 234. rész
Görögország vitathatatlanul egyik legismertebb és legnépszerűbb énekese Giorgos Dalaras.
Most tőle hoztunk egy új számot.
Nektek hogy tetszik?
Videó: Youtube - PanikRecordsTube
Bölcs görög gondolatok - 243. rész
Kép: Pixabay
Amit nem értesz, abba ne fogj, hanem tanuld meg előbb, mi a teendő; így lesz az élet számodra könnyű.
Pithagorasz
Görögország első "15 perces városrésze"
Kép: www.greekreporter.com
A Hellinikon - Európa legnagyobb városrehabilitációs vállalkozása - a görögországi Athénon belül egy 15 perces városrész létrehozását tűzte ki célul.
Ez a várostervezési koncepció olyan városrészeket kíván létrehozni, ahol minden alapvető szolgáltatás - például a munkahelyek, az oktatási intézmények, az egészségügyi ellátás, az üzletek, a parkok és a szabadidős tevékenységek - 15 perc sétával vagy kerékpárral elérhető az emberek otthonától.
A LAMDA Development ambiciózus elképzelése szerint a fejlesztés keretein belül számos új lakóingatlan-projekt épül, köztük a „Little Athens”, amelynek első szakaszában mintegy 1115 új lakóingatlan kerül az értékesítési piacra. A fejlesztés része a környék első 50 méter magas lakóépülete, a Park Rise, amelyet az elismert építésziroda, a Bjarke Ingels Group (BIG) tervezett.
A Hellinikon Park nagyobb lesz, mint a londoni Hyde Park és a New York-i Central Park.
A parkban lesz egy Olimpiai tér, amely Görögország olimpiai örökségét ünnepli majd, valamint egy amfiteátrum, amelyet rendezvények és koncertek megtartására lehet majd használni.
A park emellett szabadtéri művészeti galériaként is szolgál majd, ahol modern művészeti és szobrászati alkotások, különösen görög művészek művei lesznek láthatóak.
Jelentős számú új szálláshelyet, valamint tematikus turisztikai helyszíneket is biztosít majd, amelyek várhatóan legalább 1 millió új turistát vonzanak, miközben jelentősen csökkentik a szezonalitást, és ezzel egyidejűleg növelik a turisták átlagos athéni tartózkodását és költését.
A folyamatban lévő projekt a fejlesztés befejezéséig várhatóan 2,4 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez, és ugyanezen időszak alatt összesen több mint 14 milliárd euró adóbevételt jelent a görög államnak - állítja a LAMDA Development.
Bár a fejlesztés egy egészen új irányvonalat képvisel, kritika is megfogalmazódott vele szemben.
A kritikusok szerint ugyanis a luxuslakások, a kaszinók és az előkelő létesítmények elsősorban a tehetős lakosokat és turistákat szolgálják ki. Ez ellentétben áll a Hellinikonnak a különböző népességcsoportok egyenlő hozzáférésére helyezett hangsúlyával.
A kritikusok azt is megfogalmazták, hogy a Hellinikont bár úgy tervezték, hogy egy önálló kerület legyen, hatalmas mérete és ambiciózus kiterjedése miatt inkább egy specializált csomópont, mint egy valóban lokalizált közösség, ahol a lakosok a mindennapi szükségletüket ki tudják elégíteni.
Görögország a legolcsóbb európai luxusnyaralóhely
Kép: Pixabay
Görögország a legolcsóbb európai luxusnyaralóhely az amerikaiak számára - derül ki egy új felmérésből, amely felsorolja a 20 legjobb európai úti célt, amely a lehető leggazdaságosabb módon biztosítja az ötcsillagos fényűzést.
A Kinglike Conscierge, egy ciprusi székhelyű luxus utazási iroda közzétette az Európai Költségvetési Luxus Utazási Indexet, amely a 20 legnépszerűbb európai országot rangsorolja, ahol a luxusutazóknak csak kisebb vagyont kell elkölteniük ahhoz, hogy élvezzék az 5 csillagos szállást, hogy Michelin-csillagos éttermekben vacsorázzanak vagy spa-kezelésekkel kényeztessék magukat.
A lista élén Görögország áll, mint a legjobb úti cél a fényűző, mégis "költséghatékony" nyaraláshoz, mindössze 1329 dollárért, ami 200 dollárral kevesebb, mint legközelebbi riválisa, Spanyolország 1529 dollárral, amelyet Németország követ 1638 dollárral. A Görögországra vonatkozó átlagos, becsült ár tartalmazza az egyhetes tartózkodást egy ötcsillagos szálláshelyen (467 dollár), a business osztályú repülőjegyet (620 dollár a New York-i JFK-ről az adott időpontokra), egy spa kezelést (102 dollár) és egy Michelin-csillagos étkezést (140 dollár). Természetesen ezek nem átlagos árak, mindenből a lehető legolcsóbb verzióval számoltak.
A Kinglike Conscierge szerint Görögország „Európa egyik legálomszerűbb helyszíne, lenyűgöző fehérhomokos strandjaival, kristálytiszta vizével és kék kupolás templomaival. Emellett arról is ismert, hogy a legősibb nevezetességekkel és ínycsiklandó mediterrán konyhával rendelkezik”.
A Kerkini-tó fenséges hattyúi
Kép: Pixabay
Minden évben több tucat vándorló hattyú érkezik Észak-Európából az észak-görögországi Kerkini-tóhoz a téli hónapokra. A fenséges madarak hat hónapra teszik otthonukká a Serres városától mintegy 50 kilométerre fekvő tavat.
A Kerkini-tó egy mesterséges víztározó a görögországi Közép-Makedóniában, amelyet 1932-ben hoztak létre, majd 1980-ban alakítottak át a korábban rendkívül kiterjedt mocsárvidék helyén. Mára a terület Görögország egyik legjelentősebb madármegfigyelő helyévé vált, mivel az Égei-tenger, a Balkán, a Fekete-tenger, a magyar sztyeppék és a tengeren túlra tartó madarak vonulási útvonala mentén fekszik.
A Kerkini Nemzeti Park általános koordinátora, Theodoros Naziridis nemrégiben elmondta, hogy a tavat három hattyúfajta lakja. Ezek közé tartoznak a tundrai hattyúk, amelyek állománya az elmúlt években jelentősen megnőtt Görögországban a korábbi évtizedekhez képest, valamint a károgó hattyúk és a néma hattyúk.
„Ezek kis populációk, és a madarakat onnan ismerjük fel, hogy gyűrűk vagy nyakörvek vannak rajtuk, amelyek információt tartalmaznak a Kerkini-tóhoz való utazásukról” - mondta az athéni-makedóniai hírügynökségnek.