Kép: Pixabay

Nincs fal, nincs kincs, nincs semmi más nehezebben megőrizhető, mint a nő.

Alexis

KGKE

...  hogy Aigai-palotáját, amelyet ma Vergina néven ismerünk, nemcsak a legnagyobb, hanem a Parthenonnal együtt a klasszikus Görögország legjelentősebb épületeként tartották számon?

A II. Fülöp uralkodása idején (Kr. e. 359-336) az észak-görögországi Vergina egyik magaslatán épült palotát – mely a Parthenonnál háromszor nagyobb volt – az egész makedón medencéből látni lehetett.

Régészeti bizonyítékok támasztják alá, hogy a helyszín a korai bronzkortól (i. e. 3. évezred) kezdve folyamatosan lakott volt, míg a korai vaskorban (i. e. 11-8. század) fontos, gazdag és sűrűn lakott központtá vált.

2024-ben számos olyan görög származású embert veszítettünk el, akik jelentős mértékben hozzájárultak az ország kulturális, politikai és társadalmi életéhez. Voltak köztük ünnepelt művészek, nagyra becsült tudósok, befolyásos vezetők és mélyen tisztelt kulturális ikonok, kiknek öröksége továbbra is inspirálóan hat.

Egy részük Görögországban élt és dolgozott, de olyanok is akadnak közöttük, akik külföldön találták meg a számításaikat, de lélekben mindig görögök maradtak. Munkásságuk túlnyúlt a határokon, hidat képezve a kultúrák között, így gazdagítva a nemzetközi görög identitást.

Dimos Moutsis

86 éves korában, Athénban hunyt el Dimos Moutsis, nemzedéke egyik legjelentősebb görög zeneszerzője. Karrierje csúcspontját az 1971 végén felvett és 1972 elején kiadott „Agios Februarios” (Szent Február) című műve jelentette . A dalszöveget Manos Eleftheriou írta, az előadók pedig Dimitris Mitropanos és Petri Salpea voltak. Az Agios Februarios nagyon fontos mű, mely megpecsételte Dimos Moutsis munkásságának egész első korszakát, és új utakat nyitott a görög zenében.

KGKE

Kép: Pixabay

Az athéni Akropolisz volt Görögország leglátogatottabb régészeti helyszíne 2024-ben, miközben az ország számtalan ókori helyszínén és múzeumában megugrott a látogatók száma - derül ki az ELSTAT által közzétett legfrissebb adatokból.

Tavaly több mint 20 millió ember látogatott el Görögország régészeti helyszíneire és múzeumaiba, ami összesen 171 millió eurót hozott az államkasszába, szemben a 2023-as 157 millió euróval és a 2022-es 121 millió euróval - közölte a görög statisztikai hivatal.

A régészeti helyszínek látogatóiból származó bevételek 128 millió eurót, míg a múzeumokból származó bevételek csaknem 44 millió eurót értek el.

A bevételek fenti növekedése annak köszönhető, hogy 2024-ben rekordszámú, 36 millió turista látogatott Görögországba, szemben a 2023-as 32,7 millióval.

Az ország régészeti helyszíneinek látogatottságát tekintve az Akropolisz vezette a listát, több mint 4,5 millióan keresték fel a világhírű helyszínt. Az ókori emlékművet az észak-görögországi Vergina királyi sírkamrák, a közép-görögországi Delphi ókori helyszíne és a Kréta szigetén található ikonikus Knosszoszi palota követi.

Görögország számos múzeuma közül az Akropolisz Múzeum vezette a listát: 2024-ben közel kétmillióan látogatták meg az emblematikus múzeumot. A második helyen a Nemzeti Régészeti Múzeum áll, majd a Thesszalonikiben található Fehér Torony Múzeum és a krétai Heraklion Régészeti Múzeum következik.

Mai zenei ajánlónkban Aron számát ajánljuk figyelmetekbe.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - SferaRadio

Kép: Pixabay

A szokás a félelmetes dolgokat is megszelídíti.

Aiszóposz

Akkor ez a videó biztosan Nektek szól.

Kréta 100 legjobb helye madártávlatból, hogy biztosan megtaláljátok a Nektek megfelelőt.

Ti hová utaznátok a legszívesebben?

Videó: Youtube - Polychronis Drone

... hogy bár Eukleidész életének jelentős részét homály fedi még a tudósok előtt is, neki tulajdonítják az alexandriai matematikai iskola megalapítását? 

Az elsősorban az Elemek című korszakalkotó művéről ismert, Kr. e. 300 körül született és Platón iskolájában tanult Eukleidész ebben a kéziratban foglalt gondolatai a modern geometria alapjait képezték. Az Elemek nem csupán egy geometria tankönyv volt, amelyet a diákok világszerte használtak, hanem egy kiáltvány a logikus gondolkodás erejéről. A mű tartós hatást gyakorolt az oktatási rendszerekre, és messze a saját korán túlmutató filozófiai gondolkodást váltott ki.