Kép: Pixabay

Az elismert görög rendező, Yorgos Lanthimos az Akropoliszon akarta leforgatni készülő filmje, a Bugonia csúcsjeleneteit. A történelmi helyszínen való forgatásra vonatkozó kérelmét azonban a görög Központi Régészeti Tanács (KAS) legutóbbi ülésén egyhangú döntéssel elutasította.

A produkciós cég, az Either Or Productions április 10-én kért engedélyt a forgatásra, amihez négy napra kizárólagos hozzáférést kért a régészeti területre. A javasolt jelenet, amely a teljes pusztulást ábrázolja szétszórt holttestekkel, közvetlenül a remény és a létezés szimbolikus újjászületése előtt, kulcsfontosságú tényező volt a tanács elutasító döntésében. Emellett az Akropolisz hosszabb időre való lezárásának kilátásba helyezése a nyilvánosság elől még inkább megerősítette a KAS álláspontját.

Alternatívát keresve a KAS egyik tagja azt javasolta, hogy a Philopappos-dombon forgassanak, egy közeli helyszínen, ahonnan panorámás kilátás nyílik az Akropoliszra. A produkciós csapat azonban elutasította a javaslatot, jelezve, hogy más helyszínt keresnek.

A 2025 novemberében bemutatásra kerülő Bugonia a 2003-as Mentsük meg a zöld bolygót című koreai kultfilm remake-je, amelyet eredetileg Jang Joon-hwan rendezett, és a CJ Entertainment, az Oscar-díjas Parazita (2019) mögött álló stúdió gyártott.

Lanthimos változatában Emma Stone, valamint Jesse Plemons játszik központi szerepet, a fekete sci-fi vígjátékot pedig különc humor, romantikus elemek és thriller hangulat jellemez.

A Will Tracy által írt film két összeesküvés-mániás férfit követ, akik elrabolják egy nagyvállalat nagyhatalmú vezérigazgatóját, mert meg vannak győződve arról, hogy a nő egy földönkívüli, aki el akarja pusztítani a Földet.

A Bugonia nagy részét már leforgatták Angliában és New Yorkban, a merész, szokatlan finálé helyszínéül pedig Athént szánják. Mivel azonban a KAS elutasította az Akropoliszt forgatási helyszínként, Lanthimos és csapata - köztük Will Tracy, az Utódlás forgatókönyvírója - kénytelen volt felülvizsgálni eredeti terveit.

E kudarc ellenére a Bugonia iránti várakozás továbbra is nagy, hiszen Lanthimos továbbra is a kreatív határokat feszegeti a filmművészetben.

Kép: Pixabay

A bárány (és a kecske) ára idén magasabb a korábbiakhoz képest, ami a keresletet és a kínálatot befolyásoló különböző tényezőknek tudható be - a legjelentősebb, hogy az ortodox és a katolikus húsvét egybeesik április 20-án, vasárnap.

A görög bárányok jó minőségüknek köszönhetően egyre nagyobb teret nyernek a külföldi piacokon, különösen az Európába irányuló export során.

„A külföldiek nagyon kedvelik a görög bárányhúst, amely jó helyet szerzett magának az európai piacokon” - mondja Nikolaos Mpalampanidis, a thessaloniki hentesek szövetségének elnöke, aki szerint a legtöbb bárányt Olaszországba és Spanyolországba exportálják, különösen húsvétkor. "Európában a legnagyobb mennyiségű bárányhúst húsvétkor fogyasztják el. Ekkor exportálják bárányaink 70-80 százalékát. Az év többi részében is van kereslet, de az alacsonyabb" - teszi hozzá.

Mpalampanidis szerint „a görög fajták előnye, hogy intramuszkuláris zsírral rendelkeznek, ami zsengébbé teszi őket”.

A bárányhús ára Görögországban a nagyhéten várhatóan 15-17 euróra emelkedik kilogrammonként, ami 2024-hez képest mintegy 20 százalékkal drágább. A legtöbbet Romániából importálják, ahol évente több ezret tenyésztenek húsvéti fogyasztásra.

Húsvét vasárnapján a görögök köztudottan egy egész bárányt sütnek nyárson, faszénen. A katolikusok a húsvéti étkezés főfogásaként bárányt esznek, általában nem egészben, hanem feldarabolva.

Kép: Pixabay

A görög kormány bejelentette, hogy 2026-ig 1388 kamera telepítését tervezi országszerte, hogy felvegye a harcot az évente több száz halálos áldozatot követelő közúti balesetek ellen.

2023-ban Görögország-szerte 621 ember vesztette életét közlekedési balesetekben. A kormány új kezdeményezésének célja, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a halálos és súlyos sérülések számát.

A kezdeti terv szerint 2025 nyaráig 388 kamerát telepítenek az Athént körülvevő régióban, Attikában, a legforgalmasabb utakra és a legveszélyesebb csomópontokra összpontosítva. Az Attikában telepítendő kamerák beszerzésére vonatkozó pályázati eljárás már lezárult, és a becslések szerint mintegy 18,8 millió euróba (19,88 millió dollár) kerül, amelyet részben az Európai Unió finanszíroz.

„Sajnos az emberi erőforrások nem tudnak reagálni az utakon tapasztalható minden bűnös magatartásra. A megoldás (a balesetek csökkentésére) az intelligens rendfenntartásban és az új technológiai eszközök, például a kamerák használatában rejlik” - mondta Mihalis Hrisohoidis miniszter a kormány terveinekk bemutatásakor.

A további 1000 kamerát egy későbbi időpontban szerelik fel országszerte, először a második legnagyobb görög város, Thessaloniki környékén.

A kamerák a nap 24 órájában, a hét minden napján működnek majd, és a sebességtúllépést, a piros lámpánál tanúsított magatartást, valamint a zebrán való parkolást és a vezetés közbeni telefonhasználatot ellenőrzik. A bukósisak és a biztonsági öv viselését is ellenőrzik majd. Az adatokat azonnal továbbítják a rendőrségnek ellenőrzésre, és ha a szabálysértés beigazolódik, az autósok SMS-t kapnak.

Az új rendszer egy olyan egységes platformot is tartalmaz majd, amely lehetővé teszi, hogy a bírságokat közvetlenül az elkövetők mobiltelefonjára küldjék, és azok ellen digitálisan is be lehet nyújtani kifogásokat.

Dimitris Papastergiou, a digitális kormányzásért felelős miniszter egy nemrégiben adott interjúban a SKAI TV-nek nyilatkozva elmondta, hogy „a kamerák egy meglévő hiányt fognak pótolni, mert szégyen egy olyan állam számára, amelynek vadonatúj autópályái vannak, hogy naponta két ember hal meg - nem az autópályákon, hanem a városokban”.

Az ELSTAT, a görög statisztikai hivatal és a görög rendőrség adatai szerint Görögország a 27 európai ország közül a 23. helyen áll a halálos közúti balesetek számát tekintve. Konkrétan egymillió lakosra 60 haláleset jut, míg az uniós átlag 46 haláleset egymillió lakosra.

Bulgária, Románia, Lettország és Horvátország az a négy ország, amelyik rosszabbul áll Görögországnál, míg Svédországban és Dániában a legbiztonságosabbak az utak, ahol egymillió lakosra 22, illetve 27 haláleset jut.

A rendőrség 2023-ban 11 201 közúti balesetet regisztrált. Ez 6,8 százalékkal több volt, mint 2022 azonos időszakában. A halálos balesetek száma azonban 5 százalékkal csökkent, 2023-ban 621 halálesetet regisztráltak. Ez a 2022-es 654-hez képest csökkenést jelentett. A helyzetet szemléltetendő, Görögország lakossága körülbelül 10,3 millió fő.

Görögország vitathatatlanul egyik legismertebb és legnépszerűbb énekese Giorgos Dalaras.

Most tőle hoztunk egy új számot.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - PanikRecordsTube

Kép: Pixabay

Amit nem értesz, abba ne fogj, hanem tanuld meg előbb, mi a teendő; így lesz az élet számodra könnyű.

Kép: Pixabay

Görögország a legolcsóbb európai luxusnyaralóhely az amerikaiak számára - derül ki egy új felmérésből, amely felsorolja a 20 legjobb európai úti célt, amely a lehető leggazdaságosabb módon biztosítja az ötcsillagos fényűzést.

A Kinglike Conscierge, egy ciprusi székhelyű luxus utazási iroda közzétette az Európai Költségvetési Luxus Utazási Indexet, amely a 20 legnépszerűbb európai országot rangsorolja, ahol a luxusutazóknak csak kisebb vagyont kell elkölteniük ahhoz, hogy élvezzék az 5 csillagos szállást, hogy Michelin-csillagos éttermekben vacsorázzanak vagy spa-kezelésekkel kényeztessék magukat.

A lista élén Görögország áll, mint a legjobb úti cél a fényűző, mégis "költséghatékony" nyaraláshoz, mindössze 1329 dollárért, ami 200 dollárral kevesebb, mint legközelebbi riválisa, Spanyolország 1529 dollárral, amelyet Németország követ 1638 dollárral. A Görögországra vonatkozó átlagos, becsült ár tartalmazza az egyhetes tartózkodást egy ötcsillagos szálláshelyen (467 dollár), a business osztályú repülőjegyet (620 dollár a New York-i JFK-ről az adott időpontokra), egy spa kezelést (102 dollár) és egy Michelin-csillagos étkezést (140 dollár). Természetesen ezek nem átlagos árak, mindenből a lehető legolcsóbb verzióval számoltak.

A Kinglike Conscierge szerint Görögország „Európa egyik legálomszerűbb helyszíne, lenyűgöző fehérhomokos strandjaival, kristálytiszta vizével és kék kupolás templomaival. Emellett arról is ismert, hogy a legősibb nevezetességekkel és ínycsiklandó mediterrán konyhával rendelkezik”.

Kép: Pixabay

Minden évben több tucat vándorló hattyú érkezik Észak-Európából az észak-görögországi Kerkini-tóhoz a téli hónapokra. A fenséges madarak hat hónapra teszik otthonukká a Serres városától mintegy 50 kilométerre fekvő tavat.

A Kerkini-tó egy mesterséges víztározó a görögországi Közép-Makedóniában, amelyet 1932-ben hoztak létre, majd 1980-ban alakítottak át a korábban rendkívül kiterjedt mocsárvidék helyén. Mára a terület Görögország egyik legjelentősebb madármegfigyelő helyévé vált, mivel az Égei-tenger, a Balkán, a Fekete-tenger, a magyar sztyeppék és a tengeren túlra tartó madarak vonulási útvonala mentén fekszik.

A Kerkini Nemzeti Park általános koordinátora, Theodoros Naziridis nemrégiben elmondta, hogy a tavat három hattyúfajta lakja. Ezek közé tartoznak a tundrai hattyúk, amelyek állománya az elmúlt években jelentősen megnőtt Görögországban a korábbi évtizedekhez képest, valamint a károgó hattyúk és a néma hattyúk.

„Ezek kis populációk, és a madarakat onnan ismerjük fel, hogy gyűrűk vagy nyakörvek vannak rajtuk, amelyek információt tartalmaznak a Kerkini-tóhoz való utazásukról” - mondta az athéni-makedóniai hírügynökségnek.

Kép: Pixabay

A Decanter World Wine Awards (DWWA) a világ legnagyobb és legbefolyásosabb borversenye, mely szigorú bírálati eljárása és világszínvonalú bírálói miatt emelkedik ki a sok megmérettetés közül.

A görög borok a DWWA versenyén 2024-ben kiemelkedően teljesítettek.

A görög retsina, a Kechris Tear of the Pine, amelyet fenyőgyantával készítettek, elnyerte a rangos Best in Show díjat, így egyike lett annak az 50 bornak, mely ilyen kitüntetést kapott.

Andrew Jefford, a DWWA társelnöke elmondta: őket is meglepte, hogy egy retsina is szerepel a díjazottak között.

A retsina - amelyet úgy készítenek, hogy az erjedés során kis mennyiségű aleppói fenyőgyantát adnak a fehér (vagy néha a rozé) borokhoz - már évezredek óta létezik. A stílus valószínűleg a boros amforák lezárásaként alakult ki, amikor azokat a Földközi-tengeren szállították. A bornak fenyőfás, sós, zamatos ízt adott - ami nyilvánvalóan ízlett az embereknek, mivel a stílus évszázadokon át fennmaradt. Ennek ellenére a retsinát nem sokra becsülték, mivel úgy vélték, hogy gyantás íze „elfedi” a rossz minőségű bort.

A DWWA szerint nem a retsina az egyetlen görög sikertörténet. Az Assyrtiko szőlőből készült borok, különösen azok a santorini borok, ahonnan ez a szőlőfajta származik, különös elismerést kaptak a bírálóktól.

Két kiemelkedő bor (Gavalas Winery, Natural Ferment, Santorini 2022 és a Tselepos Canava Chrissou Vielles Vignes, Santorini 2021) platina díjat kapott, mindkettőnek 97 pontot ítéltek oda.

Emellett az Estate Argyros két santorini bora - az enyhén pácolt Cuvée Evdemon 2020 és az Assyrtiko 2022 - aranyat kapott 96, illetve 95 ponttal.

A DWWA szerint 2024 legjobb görög borai:

Kechris, Tear of the Pine, Retsina 2022

Gavalas Pincészet, Természetes Erjesztés, Santorini 2022

Tselepos, Canava Chrissou Vieilles Vignes, Santorini 2021

Estate Argyros, Cuvée Evdemon, Santorini 2020

Estate Argyros, Assyrtiko, Santorini 2022

Artemis Karamolegos, Vinsanto, Santorini 2010

Kép: Pixabay

A klímaváltozás miatt egyre melegebbek a nyarak Görögországban, olyannyira, hogy a július és az augusztus már-már szinte elviselhetetlenné válik a nagyvárosok betondzsungelében.

Tavaly a Görögországot elérő hőhullám már június első hetében rekordot döntött, amikor is a hőmérséklet meghaladta a korábban mért 39 Celsius-fokot. Ezt az értéket akkor az attikai régióban, Elefsina térségében, valamint a közép-görögországi Thivában mérték, de Evia szigetén sem volt hűvösebb.

A tudósok egyre több súlyos és rendszeres hőhullámokkal járó forró nyárra figyelmeztetnek Görögországban.

„A szélsőséges időjárás - amely egyre gyakrabban fordul elő melegedő éghajlatunkban - jelentős hatással van az emberi egészségre, az ökoszisztémákra, a gazdaságra, a mezőgazdaságra, az energia- és vízellátásra” - mondta a Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Prof. Petteri Taalas.

„Fokoznunk kell az erőfeszítéseket, hogy segítsük a társadalmat alkalmazkodni ahhoz, ami sajnos az új normává válik” - tette hozzá.

A professzor emellett hangsúlyozta az üvegházhatású gázok kibocsátásának minél gyorsabb és drasztikusabb csökkentése sürgősségét is.

Tavaly a nyárhoz hasonlóan az ősz is szokatlanul meleg volt Görögországban, amely az utószezont nyaralási időpontként választók számára kedvezett.

Az előrejelzések idén is hasonlóak, így arra kérik az utazókat, hogy ennek megfelelően tervezzék útjaikat, hiszen a legnagyobb hőség idején a nevezetességek lezárására is lehet számítani.

Kép: Pixabay

Görögország medvéi felébredtek téli álmukból.

Közel három hónapos mély alvás után az észak-görögországi menedékhelyükön élő barnamedvék felébredtek téli álmukból, és ismét aktívak, jelezve a tavasz érkezését az ország egyik leghidegebb régiójában.

Az Arkturos medvemenhely újra életre kelt, miután - mint minden évben - a téli hónapokra bezárták. Ilyenkor ugyanis a medvék téli álmot alszanak, és nem szabad őket zavarni. A menhely most újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt, akik megfigyelhetik a medvéket és megismerkedhetnek viselkedésükkel.

A tavasz beköszöntével minden medve másképp reagált az ébredésre. Patrick és legjobb barátja, Louiza játszani és hemperegni kezdett a megmaradt hóban, míg Duke azonnal beugrott a medencébe. George fára mászott, hogy felülről lássa a világot, Sandy pedig szokásához hűen utolsóként bújt elő a barlangjából. Mira pedig kissé zavartan nézett ki, úgy tűnt, mintha még mindig az ébredéssel küszködne.

Az Arkturos menhelyet az Arkturos, egy 1992-ben alapított nonprofit környezetvédelmi szervezet működteti, amely Görögország vadvilágának védelmén dolgozik, és a barnamedvék, farkasok és hiúzok védelmére összpontosít. A medvemenhely létfontosságú központ a medvék megmentésére és rehabilitációjára, amelyek közül sokan a vadonban sérültek meg, vagy fogságban tartott medvék. Amellett, hogy biztonságos menedéket nyújt a vadonban nem túlélő állatoknak, az Arkturos környezetvédelmi oktatással, tudományos kutatással és élőhelyvédelemmel is foglalkozik.