Kép: Pixabay

Görögország jelentős lépést tesz előre természeti szépségeinek és vidéki örökségének népszerűsítésében azzal, hogy több, mint 862 000 eurót fektet egy új digitális kezdeményezésbe, amelynek célja a virágzó útvonalak és a gyümölcsösökkel tarkított tájak bemutatása.

A projekt dokumentálja és népszerűsíti Hellász virágzó régióit, új lehetőségeket teremtve a tematikus turizmus számára az egész országban.

A kezdeményezés több olyan kulcsfontosságú régióra összpontosít, amelyek figyelemre méltóak a területükön lévő fák virágzásáról és a gyümölcstermelésükről, kiemelve az alábbi területeket:

Őszibarackvirágok Veria városában

• cseresznyefák Edessa és Pieria városokban;
• vad tulipánok Hios szigetén;
• napraforgók és levendulaültetvények Evros tartományban;
• sáfránykrókuszok Kozani városában;
• mandulavirágok Thesszália tartományban és
• narancsültetvények a Peloponnészosz-félszigeten és Hios szigetén.

Ezek az útvonalak Görögország mezőgazdasági és természeti sokszínűségét ünneplik, és a hagyományos tengerparti úti célokon túl friss és magával ragadó turisztikai élményt nyújtanak.

A projekt központi eleme egy digitális platform létrehozása, amelynek célja a látogatók élményének javítása és a helyi érdekelt felek támogatása. A legfontosabb jellemzők a következők lesznek:

• a földrajzi információs rendszer (GIS) térképezése a virágzó és termő területekről;
• a virágzási időszakok kezdetét, csúcspontját és végét jelző szezonális idővonalak;
• a termesztésben részt vevő gazdák, szövetkezetek és helyi közösségek profiljai;
• információk a helyi kezdeményezésekről, eseményekről és az önkormányzatokkal való együttműködésekről;
• helyi oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel rendelkező (OEM) termékek és kulináris különlegességek bemutatása és
• integráció más tematikus turisztikai hálózatokkal, például bor- és kulturális útvonalakkal.

Ez a digitális eszköz értékes forrásként szolgál a turisták, a helyi hatóságok és a turisztikai szervezetek számára, ösztönözve a fenntartható látogatásokat és a gazdasági fejlődést.

A projekt több stratégiai célt is támogat, többek között:

• a regionális turizmus fellendítése azáltal, hogy látogatókat vonz a kevésbé ismert területekre;
• a mezőgazdaság és a turizmus összekapcsolása a fenntartható gazdasági növekedés elősegítése érdekében és
• a kulturális és természeti örökség megőrzése és népszerűsítése innovatív digitális eszközökkel.

A japán cseresznyevirág-turizmushoz hasonló sikeres modellek ihlette görög virágzó útvonalak kezdeményezés célja egy egyedi és vonzó turisztikai termék létrehozása, amely előnyös a helyi közösségek számára és növeli a látogatók érdeklődését Görögország iránt.

Ez a projekt része Görögország átfogóbb, 2021–2027 közötti digitális átalakulási programjának, amely több mint 450, az EU helyreállítási alapjából finanszírozott kezdeményezést foglal magában, összesen 6,4 milliárd euró (körülbelül 7 milliárd dollár) költségvetéssel.

A program célja az ország köz- és magánszektorának modernizálása, a digitális infrastruktúra megerősítése és Görögország versenyképességének javítása a digitális gazdaságban.

Kép: www.greekreporter.com

A vírusként terjedő felvétel, amely először a közösségi médiában keringett, egy kecskét mutat, amint megkóstolja a népszerű koktélt. Ez a jelenet felkeltette a brit sajtó figyelmét.

Kréta hegyvidéki régióiban gyakran látni kecskéket, és nem ritka, hogy élelmet – vagy akár koktélt – keresve leereszkednek a strandokra is. A videón egy magányos kecske látható, aki közeledik a napozókhoz, átkutatja a holmijukat és elfogadja a harapnivalókat.

A legemlékezetesebb pillanat azonban akkor következett be, amikor ez a különösen merész kecske közvetlenül egy pohár mohitóba mártotta az orrát. A váratlan kortyra a strandolók nevetéssel reagáltak, és telefonjaikkal rögzítették ezt az emlékezetes pillanatot.

A kecskék gyakorlatilag turistalátványosságok Görögországban, amikor egy csorda úgy dönt, hogy sétál egyet a tengerparton, a turisták és a helyiek egyaránt megőrülnek értük.

Néhány évvel ezelőtt egy szakállas látogató jelent meg egy népszerű strandon Symi szigetén, és azonnal Facebook-szenzációvá vált. A kecske a strandolók között szaladgált, akik ezen nevetni kezdtek.

A fiatal kecske nagy barna szemeivel ártatlanul pislogott, látszólag nem zavarta a tömeg, és kíváncsisággal szemlélte a jelenetet. Ezután leült egy napozóágyra, és élvezte a nap hátralévő részét. A jelenetet Imad Nehmeh örökítette meg, aki éppen ott nyaralt, és közzétette a Greek Islands nevű Facebook-csoportban: „Csak Görögországban!!! kommenttel.”

Kép: www.greekreporter.com

Görögország Athéni Nemzetközi Repülőtere minden idők legmagasabb utasforgalmát érte el 2025 augusztusában: 3,88 millió utast szolgálva ki.

Ez 6,7%-os növekedést jelent 2024 augusztusához képest, ami jól mutatja a repülőtér következetes növekedési statisztikáját.

Mind a belföldi, mind a nemzetközi szegmens hozzájárult a növekedéshez, a belföldi forgalom 2,5%-kal, a nemzetközi forgalom pedig 8,4%-kal nőtt éves szinten.

2025 januárja és augusztusa között a repülőtér 22,71 millió utast fogadott, ami 6,8%-os növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest.

A nemzetközi érkezések kulcsszerepet játszottak, 8,8%-kal bővültek, míg a belföldi utasforgalom 2,1%-os növekedést mutatott.

Ezek az eredmények megerősítik az Athéni Nemzetközi Repülőtér pozícióját, mint Dél-Európa egyik leggyorsabban növekvő légi közlekedési csomópontja.

Kép: Pixabay

Az Archipelagos Institute of Marine Conservation környezetvédelmi szervezet jelentése szerint nemrég két ámbráscetet láttak látványos mélymerülést végrehajtani az Égei-tengeren, a görög partok közelében található Ikaria-árok felett.

A megfigyelést az Intézet kutatóhajóján, a Tritonon tartózkodó tudományos csapat rögzítette, miközben a régióban tengeri emlősökkel kapcsolatos kutatást végeztek. A küldetés célja a bálnák viselkedésének megfigyelése, a mélytengeri merülések dokumentálása, valamint adatok gyűjtése a fajok jelenlétéről és a környezeti feltételekről az Égei-tenger egyik ökológiailag legjelentősebb területén.

Az Ikaria-árok, egy meredek víz alatti kanyon, amelynek mélysége körülbelül 1400 méter, a Földközi-tenger egyik legbiodiverzebb tengeri övezetének számít. Ez a mélytengeri régió, amely a görög Ikaria, Hios és Samos szigetek között található, több mint 1100 méter mélységet ér el, és a Földközi-tenger északkeleti részén élő nagy tengeri emlősök fontos vándorlási útvonalának része.

Több mint 25 éve a kutatók legalább hét tengeri emlősfajta jelenlétét dokumentálták a területen, ami ezt a helyet a fajok megőrzése szempontjából létfontosságú élőhellyé teszi. „Az adatok, amelyeket ebben a kihívásokkal teli, de ugyanakkor rendkívüli tengeren gyűjtünk, nagyon fontosak, és alig várjuk, hogy hamarosan megoszthassuk ennek a hosszú távú kutatási projektnek az eredményeit” – írta az Archipelagos csapata a közösségi médiában, és közzétett egy lenyűgöző képet a két bálnáról, közvetlenül a merülésük előtt.

Az ámbráscet a Föld legnagyobb bálnája, a felnőttek hossza eléri a 16-18 métert, súlyuk pedig akár 50 tonna is lehet. A jellegzetes, tömb alakú fejükről és kivételes mélymerülési képességükről ismert ámbráscetek több mint 1000 méter mélyre merülhetnek le, hogy fő táplálékforrásukat, a tintahalakat keressék.

Ezek a tengeri óriások kulcsszerepet játszanak az óceáni ökoszisztémákban, mivel szabályozzák a tengeri táplálékláncot és a tápanyagok körforgását. Általában a mély tengeri vizekben élnek, ezért a görög partok közelében, az Ikaria-árok felett nemrégiben észlelt ámbráscetek nemcsak lélegzetelállító látványt nyújtottak, hanem jelentős tudományos érdekességet is jelentettek, figyelembe véve, hogy ez a faj a Földközi-tengeren veszélyeztetett.

Kép: Pixabay

Csodálat és szolidaritás hulláma övezte azt a hős görög kapitányt, aki döntő szerepet játszott a július 26-i hatalmas erdőtűz során, a görögországi Kythira szigetén.

Spyros Kasimatis, aki több mint harminc éve hajókirándulásokat szervez a sziget déli csücskében, Kapsali közelében található kis sziklás szigetre, Hytrára, rendkívüli bátorságot tanúsítva hajójával, a Glass Bottom-mal evakuálta a Limnionában rekedt több tucatnyi lakost, kockáztatva ezzel mind életét, mind hajóját.

Ahogy a tűz egyre közeledett, és a lakosok nem találtak menekülési útvonalat, Kasimatis kapitány habozás nélkül cselekedett.

A folyamat során a hajó súlyosan túlterhelté vált és jelentős károkat szenvedett, a javítási költségek becslések szerint körülbelül 80 000 dollárra rúgnak. A Glass Bottom jelenleg ideiglenesen nem üzemel, ami jelentős kiesést okoz a sziget tengeri közlekedési szolgáltatásában.

Erre válaszul barátai és a helyi lakosok online támogató kampányt indítottak a GoGetFunding platformon. Augusztus 19-én, kedden már több mint 300 adományozótól több mint 32 000 dollárt gyűjtöttek össze, és folyamatosan haladtak a 80 000 dolláros cél felé.

A hatalmas támogatás is mutatja, hogy a közvélemény elismeri Kasimatis kapitány bátorságát, aki mások biztonságát a saját élete és megélhetése elé helyezte.

A megmentettek között volt Aimilios Helakis színész is, aki nyilvánosan beszélt az esetről. Hangsúlyozta, hogy ő, felesége, Athina Maximu és több mint 138 másik ember életét köszönheti a kapitány határozott fellépésének. „Volt egy ember, aki magára vállalta a megmentésünk felelősségét” – mondta Helakis, utalva a hősies Kasimatis kapitányra, aki önzetlenül tette kockára az életét és a hajóját, hogy oly sok embert megmentsen a kytherai erdőtűz során.

„A hajója több tízezer dolláros kárt szenvedett, és ezért nem fog kártérítést kapni” – tette hozzá Helakis. „A kormánynak nincs terve, és ez a probléma. Meg kell tanulnunk megelőzni a katasztrófákat, nem csak reagálni rájuk.”

Mai zenei ajánlónkban egy vidám nyári görög dalt hoztunk Nektek, Nikos Apergis-től. 

Nektek hogy tetszik?

Videó: Nikos Apergis Tv

Kép: Pixabay

Nem az út számít, hanem hogy kivel teszed meg.

Görögbe fogadva 

Kép: Pixabay

A görög Karpathos szigetére már év eleje óta úgy tekintenek, mint 2025 egyik legkedveltebb úti céljára. A sziget a kitaposott ösvényektől távol esik, és tökéletes az autentikus élményeket és lenyűgöző tájakat kereső utazók számára.

A CEO Today magazin szerint „lenyűgöző strandjaival és lebilincselő hegyvidéki tájával, amelyek nyers szépséget árasztanak, Karpathos-nak sikerült elkerülnie a tömegturizmust, megőrizve érintetlen paradicsomi varázsát. A hagyományos zenét és a csodálatos gasztronómiát felvonultató fesztiválok pedig kiemelkednek”.

A travel2.pl lengyel utazási weboldal három külön cikket is közölt Karpathos-ról, és arra invitálta Görögország szerelmeseit, hogy látogassanak el Karpathos festői falvaiba és a hegytetőn magasodó Olympos városába. Csodálják meg a hagyományos kőházakat, a szűk macskaköves utcákat és a lenyűgöző kilátást. Olympos lakói erős bizánci hagyományokat őriznek, ami a szokásaikban és vallási hagyományaikban is megmutatkozik.

„Kóstolja meg a makarounes-t, ahogyan nevezik..., hogy beavatást nyerjen a Dodekaniszosz autentikus úti céljának hagyományaiba” - írja a travel2.pl.

A makarounes néven ismert, jellegzetes formájú, kézzel sodort tészta különösen finom. Három centiméteres darabokra vágott, hosszúkás tésztadarabokból készül, amelyeket középen ujjal erősen benyomnak, hogy mélyedés keletkezzen, mielőtt kiszárítják a tésztát. Miután megfőtt, a tésztát párolt hagymával és sajttal szórják meg.

Skandinávia legnagyobb online utazási magazinja, a Freedom Travel olyan videókon és cikksorozaton keresztül ajánlja Karpathos-t, amelyek egzotikus strandokra, természeti aktivitásokra, tengeri kirándulásokra, festői településeken tett túrákra és gasztronómiai élvezetekre kalauzolják a közönséget.

A The Guardian nemrégiben ezt írta: „Ez a távoli és sokáig önellátó közösség megőrizte szokásait, miközben sok sziget elvesztette a sajátjait. Az ősi nyelv nyomai megmaradtak a nyelvjárásban, az idősebb nők pedig hagyományos ruhát, fejkendőt és bőrcsizmát viselnek, nehéz terheket cipelnek botokon a vállukon, és kenyeret sütnek a szabadtéri fatüzelésű kemencében. A férfiak a duda egy ősi formáján játszanak és rögtönzött rímeket énekelnek.”

Karpathos önkormányzata tavaly szeptemberben lengyel és svéd újságíróknak szervezett promóciós utat, hogy időben felkészítse őket a 2025-ös szezonra. „A célunk az, hogy stratégiai partnerségeket alakítsunk ki, és népszerűsítsük a desztináció különböző aspektusait, amelyek lehetővé teszik a látogatószám növelését a főszezon előtt és után” - hangsúlyozta akkor Tasos Milios, Karpathos turisztikai alpolgármestere.

A szigetről ITT olvashattok bővebben.

Kép: Pixabay

A festői Jón-szigetek egyike, Paxos, amely a Netflix A sziget zenésze című sorozatának lenyűgöző háttereként szerzett világhírnevet, állítólag új kezdeményezést fontolgat a látogatók számának hirtelen megnövekedése miatt. Más népszerű görög úti célok példáját követve, Paxos helyi hatóságai vizsgálják annak lehetőségét, hogy a kormánytól engedélyt kérjenek a turistákra vonatkozó idegenforgalmi díj bevezetésére.

A túlzott turizmus hatása a kis szigeten is felütötte a fejét. A csúcsidőszakban, júliusban és augusztusban Paxos-ra 240.000 látogató érkezik, ami a sziget állandó lakosságának kilencszeresét jelenti. Ez súlyos terhet ró a sziget infrastruktúrájára. A polgármester aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az alapvető szolgáltatások, mint például a szemétszállítás és a történelmi emlékművek védelme, így nem kivitelezhetőek.

Paxos kitűnő választás egy olyan sorozat számára, mint A sziget zenésze. Nyugodt üdülőhelyei, élénk nyári programjai, ősi történelmi helyszínei és hangulatos kikötői tökéletes környezetet biztosítanak. A sziget festői szépségén túl gazdag kulturális élményeket is kínál, minden évben képzőművészeti fesztiválokat rendez.

Az idegenforgalmi díjakról szóló vita egyre nagyobb lendületet vesz Görögország egész területén, beleértve Paxos szigetét is. A közeli Ithaka, Odüsszeusz legendás szülőhelye, állítólag szinténhasonló intézkedést fontolgat. Ez azt követően történt, hogy Symi, a török partok közelében fekvő égei-tengeri sziget polgármestere már korábban kérelmet nyújtott be a kormányhoz, hogy az engedélyezze a díj kivetését, amelynek célja a növekvő látogatószámmal járó megnövekedett infrastrukturális igények kezelése.

Ez a növekvő tendencia rávilágít egy szélesebb körű vitára Görögországban, amely a turizmus gazdasági előnyeinek és a legkedveltebb szigetek kulturális és környezeti integritásának megőrzése közötti egyensúlyról szól. Mivel a Netflixhez hasonló globális platformok továbbra is reflektorfénybe állítják ezeket a gyönyörű úti célokat, a helyi hatóságok fenntartható megoldásokat keresnek annak biztosítására, hogy azok mind a lakosok, mind a jövő generációk számára élhetőek és érintetlenek maradjanak.

Kép: www.greekreporter.com

Jelentős előrelépés történt egy görögországi filmipari központ létrehozása felé a Dramaban található Audiovizuális Ipari Központ kialakítására irányuló adományozási megállapodás aláírásával.

A megállapodást Lina Mendoni kulturális miniszter és Kallissa Apostolidou, a görög REIKAP SA cég képviselője írta alá.

Az adomány fedezi az Andrikakis táborban található négy történelmi épület helyreállításához szükséges tanulmányok elkészítésének teljes költségét, valamint a környező terület parkosítását és fejlesztését. A projekt célja, hogy a helyszínt egy korszerű audiovizuális központtá alakítsák át, amely a híres Nemzetközi Dramai Rövidfilmfesztiválnak ad majd otthont.

Mendoni miniszter hangsúlyozta a projekt jelentőségét: "Dráma, a gazdag filmművészeti örökséggel rendelkező város egy nemzetközi színvonalú, az audiovizuális művészeteknek szentelt létesítményt kap, amely nemcsak a helyi, hanem a nemzeti filmgyártást is fellendíti. Ha elkészül, az Andrikakis Camp a görögországi filmipar és a feltörekvő technológiák zászlóshajójaként szolgál majd. Ez az audiovizuális ipari központ több mint innovatív befektetés a kultúrába - létfontosságú fejlesztési pillér Drama és egész Észak-Görögország számára. Egyedülálló lehetőségeket fog teremteni a kulturális és kreatív iparágak növekedéséhez hazánkban."