Kép: Pixabay
Miután csaknem egy évszázadra eltűntek a dél-görögországi Peloponnészoszról, a farkasok visszatértek a félsziget Taigetos-hegyére - jelentette be a Callisto görög környezetvédelmi szervezet.
A farkasok jelenlétét a Peloponnészoszon a Callisto által végzett környezetvédelmi kutatások révén csaknem száz év óta először sikerült tudományosan bizonyítani. A szervezet közleményében azt írta, hogy a 2024 novemberében stratégiai pontokon elhelyezett kamerák kilenc farkas (négy felnőtt és öt fiatal) jelenlétét rögzítették a Taigetos-hegység, az ókori Spárta melletti hegység területén. Ezen túlmenően jelenlétüket farkasnyomok és ürülék, valamint egy ugyanezen a területen egy autó által elütött, elpusztult farkasról készült fénykép is megerősítette, amelyet egy vadászszervezet mutatott be a Callistónak.
A farkasok az 1930-as évek végén tűntek el a Peloponnészoszról emberi beavatkozás miatt. A faj megerősített visszatérése a területre mérföldkőnek számít a biológiai sokféleség szempontjából Görögországban, mivel ez azt jelenti, hogy a természet lassan helyreáll. Ugyanakkor hangsúlyozza az emberi tevékenységek (például az állattenyésztés) és a vadon élő állatok védelme közötti egyensúly szükségességét is.
Bár már 2019 óta érkeztek jelentések arról, hogy a farkason visszatértek, a Callisto 2014-ben végezte el az első vizsgálatot. Két hónapon keresztül 14 automatikus kamerát használtak, amelyek a nap 24 órájában működtek. Ekkor azonban nem regisztrálták a farkasok jelenlétét.
Miután 2024 októberében 40 kecskét és egy kutyát öltek meg a területen, a Callisto tudományos csapatai négy automata kamerát helyeztek el az állatok megölésének helye körül, és novemberben összesen 30 kilométernyi erdei utat kutattak át. Nem sokkal később kiszúrták a farkasokat.
A környezetvédelmi szervezet a Taigetos-hegyen kívül a Peloponnészosz más részein is végzett további kutatásokat, de nem találtak arra utaló jeleket, hogy a farkasok újra megjelentek volna a félsziget más részein.
A Callistót 2004-ben alapította tudósok egy csoportja, akik a görög természet és vadvilág megőrzése és védelme mellett kötelezték el magukat. A szervezet fő céljai közé tartozik „a nagyragadozók, a medvék és a farkasok, valamint más veszélyeztetett vadon élő állatfajok populációinak és élőhelyeinek tanulmányozása, védelme és kezelése”.
A szervezet tudósai figyelemmel kísérik e ragadozók görögországi populációit, és segítik élőhelyük megőrzését azáltal, hogy fellépnek az állatok által lakott területeken történő nagyobb emberi beavatkozások - például ingatlanfejlesztések - ellen.
A Callisto szerint jelenleg 700 farkas él a görög szárazföld nagy részén, Boiótia régiótól északra (bár más becslések szerint körülbelül 1000). A farkas korábban az egész északi féltekén megtalálható volt, de - főként a kihalás szélére sodró szisztematikus vadászat miatt - elvesztette történelmi területének nagy részét.
Görögországban kis, egymástól elszigetelt falkákban él tovább, és jelenléte az állattenyésztéssel érintett területek közelében vagy a nagy, hegyvidéki hegyvonulatokban erősebb, ahol az emberi jelenlét nagyon korlátozott. A farkas természetes zsákmányállatainak, köztük a szarvasoknak, az őzeknek és a vaddisznóknak a megfogyatkozása arra kényszeríti a vadállatot, hogy közelebb költözzön azokhoz a területekhez, ahol a gazdák juhokat, teheneket és kecskéket tenyésztenek, és ez tovább súlyosbítja a farkasok és az emberek közötti viszonyt.
Görögország állatvilága hihetetlenül változatos. Az ország hegyvidéki régióiban, különösen az erdőkben medvék, vadmacskák, barna mókusok, sakálok, farkasok, rókák, szarvasok és hiúzok élnek. Kréta hegyvidéki régióiban él egy ritka vadkecskefaj, a kri-kri.
Görögországban 116 emlősfaj él, amelyek közül 57-et a veszélyeztetett fajok közé soroltak, köztük az ipiroszi barnamedvét. A barnamedvék, farkasok, kígyók és más veszélyeztetett fajok védelmére számos környezetvédelmi szervezet alakult, például az Arcturos, amely a vadon élő állatok és a természeti környezet megőrzéséért fáradozik.
A görög környezetvédelmi minisztérium nemrégiben újraértékelte az ország vörös listáját, és megállapította, hogy a Görögországban élő 11 500 veszélyeztetett állat-, növény- és gombafaj több mint egyötöde „kritikusan veszélyeztetett”, azaz a kihalás veszélye fenyegeti.
